Hirdetés
Makkay József

Makkay József

Dilettantizmus magas fokon: Parajdtól Dél-Romániáig ugyanaz a forgatókönyv

2025. december 03., 17:362025. december 03., 17:36

A román állami intézmények működésébe mintha eleve bele lenne kódolva a dilettantizmus és a hibás döntések sorozata, amely időről időre hatalmas károkat okoz, miközben a felelősök elszámoltatása elmarad. A parajdi sóbánya tragédiájához hasonló intézményi mulasztás történt az elmúlt napokban Dél-Romániában is, ahol százezer ember maradt ivóvíz nélkül.

Hosszú évekkel ezelőtt mesélte egy ismerősöm – aki egy minisztériumnak alárendelt megyei közintézmény középvezetői gárdájához tartozott –, hogy milyen machinációkon estek át a négyévente rendezett parlamenti választásokat követő időszakban, amikor a kormányváltással új igazgató került föléjük. Mivel a régi gárdát nem meneszthette szélnek, új beosztásokat hozott létre, és több tucatnyi új alkalmazottat toborzott saját ismerősei, illetve párttársai rokonai köréből.

A falból szervezett versenyvizsgákon még véletlenül sem kerülhetett be „idegen” a rendszerbe, így aztán az intézmény néhány szakembere „vért izzadva” próbálta az újonnan érkezetteket valamilyen minimális tudásszintre felhozni,

miközben nagyon kellett vigyázzon arra is, hogy kedvükben járjon a főnök kegyeltjeinek. Nagy valószínűséggel Romániában sok állami intézmény ma is így működik, aminek a kitakarításába előbb-utóbb Ilie Bolojan miniszterelnök is bele fog bukni, mert az évtizedek óta finanszírozott állami „menedékhelyeket” a hozzá nem értők hadával szemben szinte lehetetlenség megreformálni.

Napi rendszerességgel az egész ország issza „áldozatos” munkájuk levét, de az állami intézményi dilettantizmusra rendszerint csak akkor kapja fel a fejét a fásult közvélemény, ha úgymond valami rendkívüli történik. Például állami intézmények felelőtlensége nyomán víz árasztja el az ország egyik legnépszerűbb turisztikai látványosságát, a parajdi sóbányát, vagy néhány hónap elteltével több mint százezer ember marad ivóvíz nélkül Dél-Romániában, dilettánsok irányította megyei vízügyi igazgatóságok felelőtlensége miatt.

Vegyük sorra ezt a két égbekiáltó esetet, amely hozzáértéssel, megfelelő intézményi együttműködéssel és kommunikációval megelőzhető lett volna.

2025 májusában az esőzések és a hóolvadás együttes hatására a Korond-patak hirtelen megnövekedett vízhozama áttörte a rosszul és késve kivitelezett mederbetétet, a víz bejutott a tárnákba, és a bányát teljesen elöntötte. A járatok megteltek sós vízzel, a só feloldódása és a belső erózió megpecsételte a bánya sorsát.

A bő hat hónappal ezelőtt bekövetkezett tragédiának még mindig nincsenek felelősei,

akik nemcsak „ejnye-bejnye” alapon ússzák meg, hanem akár büntetőjogilag is felelnek a családok ezreit kilátástalanságba taszító felelőtlen döntéseik miatt. Mivel a politikai alapon kinevezett hivatali vezetők és hivatalnokok elszámoltatása ritka jelenség Romániában, egy darabig tart az állami intézmények közötti sárdobálás, utána pedig igyekeznek mélyen elásni, elfelejteni a történteket, hátha az ország megfeledkezik róluk. A tönkretett helyi lakosság pedig jobb híján előbb-utóbb belenyugszik a sorsába, és más foglalkozás, más megélhetés után néz, miközben elvándorol szülőföldjéről.

Holott egyszerű lenne elővenni a román Országos Sóipari Társaság (Salrom) vezetőségét, amely – a bánya közvetlen kezeléséért felelős szervezetként – a hatalmas profit ellenére sem intézkedett arról, hogy időben megfelelő patakvédelmi és vízelvezető rendszer épüljön ki, holott a korábbi vízbetörések tanulságai értelemszerűen erre kellett volna késztessék őket. Ha szakemberek, és nem pancserek ülnének a vezetői székekben. Felelősség terheli a környezetvédelmi minisztériumot is a szükséges engedélyek késleltetése miatt. Súlyos felelőssége van a Román Vízügyi Hatóságnak is, amelynek elégtelen megelőző intézkedései nem számoltak a Korond-patak vízhozamának gyors növekedésével.

Ha a nyilvánosságra került adatok és hivatalos állásfoglalások alapján a sajtónak sikerült felállítani egy „elszámoltatási listát”, mennyivel könnyebb dolga lenne az erre szakosodott állami intézményeknek

– ennek ellenére mégsem történik semmi. A jelenség jól mutatja a román állami szervek működésképtelenségét, amelyek a cinkos hallgatással és a bűnös halogatással újabb és újabb tragédiáknak ágyaznak meg.

A történet pár napja Dél-Romániában ismétli önmagát, ahol szintén állami vállalatok vezetőinek hozzá nem értése miatt százezer ember maradt ivóvíz nélkül. A térség ivóvízellátását biztosító Paltinu-víztározó iszaptalanítási és karbantartási munkálatait úgy végezték el, hogy nem vették figyelembe az ezzel járó kockázatokat: a csökkenő vízkészletet, a víz minőségének romlását, és ezzel párhuzamosan a vízellátás esetleges leállítását. Mint kiderült,

az ezt elrendelő állami vállalatok politikai alapon kinevezett vezetői között olyan hölgy neve is szerepel, aki korábban fodrászszalont vezetett, és a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyik üdvöskéjének számít.

Nem véletlen tehát, hogy a rosszul időzített és rosszul elvégzett karbantartási munkálatok hatalmas kárt okoztak, és most sok más állami intézmény vezetőinek a feje főhet amiatt, hogyan lehet százezer ember ivóvízellátását biztosítani egy rossz döntés következményei nyomán.

  • Csak érdekességként jegyzem meg, hogy a Kolozs és Szilágy megye számos településének vízellátását biztosító Tarnicai-tó pár évvel ezelőtti iszaptalanítását és karbantartását a lakosság vízellátása nem szenvedte meg, tehát hozzáértő módon is lehet kezelni a hasonló kihívásokat.

A dél-romániai eset kapcsán megszólaló miniszterelnök szerint a vétkesek felelni fognak a történtekért. Kérdés persze, mennyire lehet komolyan venni ezt a kijelentést, illetve sikerül-e megtörnie Ilie Bolojannak azt a szokásjogot, amelynek alapján eddig a legtöbb hasonló esetet a szőnyeg alá söpörték.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Ukrajna és Európa drámai békedilemmája

Drámai ellentmondást kell feldolgozniuk az ukránoknak: miközben úgy tűnik, minden eddiginél közelebb kerülhet a fegyverszünet, azzal is meg kell barátkozniuk, hogy annak áraként biztosan le kell mondaniuk a korábbi területeik egy részéről.

Balogh Levente

Balogh Levente

Románia, a fordított Robin Hood

Ha tényleg megvalósul Ilie Bolojan felvetése, nem lesz túlzás kijelenteni, hogy a költségvetési hiányt lefaragni próbáló román állam amolyan fordított Robin Hoodként viselkedik: elvenné az egyszerű polgárok pénzét, hogy aztán jól megtartsa saját magának.

Balogh Levente

Balogh Levente

Kisebb parlament mellé nagyobb helyi autonómiát!

Régi, évek óta nagy kedvvel rágcsált gumicsont került elő ismét a költségvetési hiány lefaragásához szükséges kiadáscsökkentési javaslatok között az elmúlt hetekben: a parlament létszámának csökkentése.

Makkay József

Makkay József

Kiskapuk országa: Románia harca az adócsalás ellen

Románia lakossága és politikai elitje nem szabálykövető társadalmat alkot: az emberek többsége keresi a kiskapukat. Az adócsalás felismerésében és a helyzet orvoslásában rejlik, miként lehet az ország gazdaságát megmenteni az összeomlástól.

Páva Adorján

Páva Adorján

Ki merészel még röhögni azon, hogy az asszony verve jó?!

Talán ezen már az asszonyt, gyereket néha-néha jól elnáspángoló, gyepáló, agyabugyáló, puháló, döhölő „tisztességes” erdélyi magyar emberek sem röhögnek egy jót a kocsmában: tizenöt késszúrás a közös kisgyermeket karjaiban tartó fiatalasszonynak.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Magyarokat gyalázni lehet, a különnyugdíjakat kritizálni uszítás?

Nicușor Dan kedden ismét egyeztet a négypárti kormánykoalíció vezetőivel a bírák és ügyészek speciális nyugdíjának ügyében, kétséges azonban, hogy sikerül-e kialakítani az államfő által meglebegtetett politikai kompromisszumot a pártok között.

Balogh Levente

Balogh Levente

PSD-s tisztújítás: maradhat az ellenzéki retorika és a kampányüzemmód

Felszállt hát végre a fehér füst a román kormánykoalíció legerősebb tagjában, a Szociáldemokrata Pártban (PSD), miután a múlt heti kongresszuson az összes harcba szálló Sorin Grindeanu közül Sorin Grindeanut választották pártelnökké.

Hirdetés