Rostás Szabolcs
2026. április 20., 18:212026. április 20., 18:21
2026. április 20., 22:412026. április 20., 22:41
Mindössze két hét telt el azóta, hogy az egyik nemzetközi hitelminősítő a politikai instabilitás kockázatára – és annak megannyi kedvezőtlen mellékhatására – figyelmeztetett Romániával kapcsolatban, és a bukaresti politikum tett róla, hogy ez önbeteljesítő jóslattá váljék.
Egészen pontosan a román Szociáldemokrata Párt (PSD), amely hosszú ideje tartó belső ellenzékiség, a koalíció felrúgásának folyamatos lebegtetése után beváltotta fenyegetőzését, és megvonta a politikai bizalmat Ilie Bolojan liberális miniszterelnöktől. Ezáltal pedig vélhetően hosszan tartó, bizonytalan kimenetelű politikai válságba taszította az országot, amelynek volt/van elég baja ezen kívül is.
A 2024-es államfőválasztást követően az orosz beavatkozás és a szélsőségesen nacionalista, szuverenista tábor előretörésének rémétől tartva állt össze az Európa-barátnak mondott pártok alkotta koalíció Bukarestben. A Mentsétek meg Romániát Szövetséggel (USR) kiegészülve ez a tábor tavaly júniusban már elsősorban arra vállalkozott, hogy lefaragja az előző évben 9 százalék fölé emelkedett költségvetési hiányt és megkezdi az elengedhetetlen strukturális reformokat. Ennek megfelelően a miniszterelnöki székbe ültetett Ilie Bolojan nekilátott az állami kiadások lefaragásának, megszorításokat vezetett be a központi államapparátusban és a helyi közigazgatásban, ugyanakkor megemelte az áfát, valamint a helyi adókat és illetékeket.
Az intézkedések óhatatlanul nemtetszést váltottak ki a társadalom körében, amihez hozzájárultak a folyamatos drágulások is, hiszen a 10 százalékot súroló infláció hosszú ideje Romániában a legmagasabb, az uniós átlag háromszorosa. A lakossági elégedetlenség a közvélemény-kutatásokban is lemérhető: a megkérdezettek mintegy 80 százaléka szerint a Bolojan-kabinet elégtelenül teljesít, az ország pedig rossz irányba halad.
Sorin Grindeanu alakulata a jelek szerint már nem tartja reális fenyegetésnek a Călin Georgescu nevével fémjelzett mozgalmat, sőt a költségvetési deficit lefaragását sem tekinti életbe vágónak. Nagyon fontos: arról a hiányról beszélünk, amely éppenséggel a PSD-s Marcel Ciolacu kormánya idején, a szuperválasztási évben folytatott nyakló nélküli állami költekezés miatt szárnyalt rekordmagasságba.
Persze érthető a Bolojannal szembeni türelmetlenség, hiszen pusztán megszorításokkal, elbocsátásokkal és adóemelésekkel belátható időn belül az infláció letörése és a gazdasági növekedés elérése is nehezen teljesíthető. Ehhez a központi és helyi államapparátus és közigazgatás mélyreható reformjára van szükség, csakhogy ezeknek éppenséggel a PSD feküdt keresztbe számtalanszor. Legutóbb például azzal, hogy hisztérikusan, a kilencvenes években hangoztatott „nem adjuk el az országot!” iliescui szlogen mintájára ágált állami vállalatok kisebbségi részvénycsomagjának tőzsdére vitele, illetve évek óta veszteséget „termelő” társaságok átszervezése, bezárása ellen.
Legyen tiszta: bárki is kormányoz a Victoria-palotából, a reformokat, az állami kiadások észszerűsítését, a pazarlás megszüntetését, a különböző előjogok (elsősorban a speciális nyugdíjak) megnyirbálását nem spórolhatja meg. Ezek hiányában képtelenség rendet rakni az államháztartásban, aminek elsősorban nem az lesz a következménye, hogy Románia nem fogja tartani az Európai Bizottsággal szemben vállalt hiánycélt (mi idén 6,2 százalékos, és 2030-ig csökkenne 3 százalékra).
Márpedig az ország jócskán külföldi hitelezésre szorul kiadásai fedezése, többek között a nyugdíjak és a közalkalmazotti fizetések folyósítása érdekében, és miközben tavaly a GDP 2,6 százalékát (10 milliárd eurót) költötte kamatokra, az idén lehívandó hitelek kamatköltségei mintegy 12 milliárd euróra fognak növekedni. Ha viszont ezt a szorult gazdasági-pénzügyi helyzetet tetézi egy belpolitikai válság, akkor az
Márpedig a leminősítés súlyos következményekkel járna: az ország számára létfontosságú a befektetésre ajánlott államadósság-besorolás, mivel számos nemzetközi befektetési alap szigorúan tiltja, hogy a küszöb alá tartozó államok kötvényeit megvásárolja. A minősítés hiányában Románia súlyos finanszírozási nehézségekkel szembesülne, és végső esetben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) „oltalma” alatt találná magát, ami a mostaniakhoz képest jelentősebb megszorításokkal járna a lakosság számára.
Lám, ezzel játszadozik most a PSD, amelyet tulajdonképpen egyetlen cél hajt a Bolojannal szemben kirobbantott „politikai dzsiháddal”: visszanyerni elveszített támogatottságát, visszacsalogatni elpártolt szavazóit, főleg attól a Románok Egyesüléséért Szövetségtől (AUR), amelynek népszerűsége a felmérések szerint nagyobb, mint a szociáldemokratáké és a liberálisoké együttvéve. Csakhogy Grindeanuék a jelek szerint elszámították magukat, mert miközben nélkülük nincs többsége a koalíciónak, úgy a PSD az AUR nélkül nem tudja keresztülvinni a Bolojan-kabinet megbuktatását a parlamentben. Ilyen körülmények között George Simion ott tesz keresztbe a szociáldemokratáknak és az összeomlás szélén álló teljes koalíciónak, ahol éppen akar, bizalmatlansági indítvány és előre hozott választás lebegtetésével.
Remélhetőleg ennek Sorin Grindeanu és pártja a következő választásokon megfizeti az árát. Különös tekintettel arra, hogy a koalíciós krízisnek képtelenség megjósolni a kimenetelét, nem tudni, mi jelentene kompromisszumot a PNL és a PSD között immár kibékíthetetlenné vált ellentétben, ráadásul maga Nicușor Dan államfő is bevallotta: igazából nincsenek kész forgatókönyvei a konfliktus kezelésére.
Arra viszont mérget vehetünk, hogy Georgescu és Simion egész stratégiát dolgozott ki, miként sütögetheti a pecsenyéjét a zűrzavarossá vált belpolitikai helyzetben.
Rostás Szabolcs
Sportújságírók, szakírók, futballszurkolók körében jó ideig témát szolgáltat még a hétfőre virradóra befejeződött, az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó által közösen rendezett labdarúgó-világbajnokság.
Páva Adorján
Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.
Páva Adorján
Ott állunk a pékárus vagy a sarki bolt pultjánál, a szupermarket kasszájánál, kezünkben egy egyszerű fehér kenyérrel, a pénztárgép kijelzőjén pedig felvillan a kétjegyű szám: 10 lej, 12 lej, 15 lej...
Rostás Szabolcs
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Páva Adorján
Nyugdíjas halk suttogása a sarki patikában: „Kedveske, melyik az olcsóbb? Ezt a két gyógyszert most hagyjuk ki, majd jövő hónapban visszajövök értük.”
Balogh Levente
Donald Trump amerikai elnök iráni kalandja nem feltétlenül úgy alakult, ahogy azt a legderűlátóbb illetékesek remélték, ennek a hatásait pedig Európában, benne Erdélyben is érezzük – és várhatóan közép- és hosszú távon is érezni fogjuk.
Rostás Szabolcs
Közismert okok miatt jó ideje nemigen beszélhetünk román–magyar államközi kapcsolatokról. Ennek ellenére, sőt annál inkább adódik a kérdés, hogy merre mozdul el a két szomszédos ország viszonya, és hogy ez milyen hatást gyakorol az erdélyi magyarokra.
szóljon hozzá!