Szakértők: a parajdi sóbányának annyi, de Sóvidék új lehetőségeket kínál

Valamennyi előadó egyetértett abban, hogy vizsgálatok sorozatát kell elvégezni annak a megállapítására, hogy megoldható-e a bánya hermetikus elzárása. Ha pedig nem oldható meg, a vizsgálatok abban is eligazíthatnak, hogy hónapok vagy csak évtizedek múlva következhet be a bányaomlás Parajdon.

Gerhard Winters: Parajdon befellegzett a sóbányászatnak

Gerhard Winters holland hidrogeológus, az EU polgári védelmi szakértői csoportjának a tagjaként vett részt a parajdi bánya május végi elárasztása után összeverbuvált szakértői csoportban. Felidézte: közel egy héttel a bánya teljes elárasztása után érkezett Parajdra, ahol román, magyar, német, spanyol szakemberekkel együtt próbálták feltérképezni a helyzetet, és tanácsot adni a román hatóságoknak. Így szemtanúja lehetett a parajdi katasztrófának.

Megállapította: Parajdon katasztrófa történt, mely veszélybe sodorta a térség ökológiai egyensúlyát, és egyszerre sújtotta a helyi gazdaság két alappillérét: a bányászatot és a turizmust. Megjegyezte azonban, hogy a parajdi katasztrófa nem kizárólag természeti alapú, hiszen kialakulását az extrém időjárás mellett az emberi tényező is befolyásolta. Kijelentette: a bányászok tudják, hogy amikor egy üreget hoznak létre a földben, csak idő kérdése, hogy az mikor omlik be.

Winters úgy vélte: Parajdon végképp befellegzett a sóbányászatnak, de a turizmus újraélesztése nem reménytelen. Jelezte, hogy olvasta azokat az újságcikkeket, amelyek a vízszint fölötti Erzsébet bánya újra nyitásáról szóltak, és lát benne fantáziát, hogy a vízszint feletti üregekben hozzanak létre új látogatási szintet.

korábban írtuk

Parajd: ellentmondó információk egy új bányászati szint megnyitásáról

Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) fontolóra vette egy új bányászati szint megnyitását Parajdon – közölte a vállalat nemrég menesztett vezetősége a Hargita Népével.

Szűcs Péter: Parajdra küldenék a bányarobotot

Szűcs Péter hidrogeológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Miskolci Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára és rektorhelyettese elmondta: 2015 és 2022 között részt vett az aknaszlatinai sóbánya környezeti revitalizációját célzó szakmai munkákban. A Tisza jobb partján, Máramarosszigettel szemközt fekvő településen hatalmas területen szakadt be az elárasztott sóbánya a település házait is veszélyeztetve. Mint elmondta: Aknaszlatinán évtizedeken át tartott a vízbeszivárgás, amit az is elősegített, hogy a bányászáshoz robbantásos technológiát használtak. A robbantásokkor keletkezett repedéseken pedig a víz is beszivárgott, és a beszivárgás egyre nagyobb mértékű volt. Megjegyezte: a több nemzetiségű kutatócsoport a Miskolci egyetemen kifejlesztett bányarobotot küldte le a mélybe a viszonyok feltérképezésére.

Azt tartotta kulcskérdésnek, hogy sikerül-e leállítani az édesvíz további behatolását a bányába. Jó megoldásnak találta, hogy csőbe vezették a bánya fölött a Korond patakot, de hozzátette, ez az esetleges árhullámokat nem képes levezetni. Arra lenne szükség, hogy a patakot új mederben vezessék át a parajdi sótömb fölött. Arról is beszélt azonban, hogy nemcsak a felszíni vizek jutnak be az elárasztott bányába, hanem a talajvíz is. A víz átfolyását nyomkövetési vizsgálatokkal lehetne pontosítani, és ezt követően lehetne tervet készíteni az átfolyás megakadályozására.

Szűcs Péter az elvégzendő parajdi vizsgálatokhoz felajánlotta a Miskolci Egyetemen kifejlesztett robotot.

korábban írtuk

Öt hónappal a parajdi bányakatasztrófa után menesztették a Salrom vezetőségét

Sikerült leváltani az Országos Sóipari Társaság (Salrom) vezetőségét, amelynek tagjai helyett ideiglenes mandátummal szakértőket fogunk kinevezni – jelentette be kedden este Radu Miruță gazdasági miniszter.

Serfőző Antal: a metángáz is bekavar Parajdon

A parajdi konkrét helyzetet az előadók közül Serfőző Antal ismerte a legjobban. Mint elmondta: az 1990-es évektől foglalkoztatta a parajdi sóhegy, és barlangász társakkal a terület sok víznyelőjét és karsztos barlangját végigjárták. Akkor látták, hogy a bánya fölött, egy sókarsztrendszer van, amit a bányászati szakemberek teljesen elhanyagoltak. Úgy vélte:

• a tragédiát földtani kutatásokkal,
• és a jelenségek folyamatos monitorozásával meg lehetett volna előzni.

A szakértő kételyének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy újra sót lehessen kitermelni a bánya jelenleg elárasztott tárnáiban. Hozzátette: a beáramló vízzel nagy mennyiségű üledék is bekerült az üregekbe. Azt is problémásnak látta, hogy a víz sókioldása által a bányászattal kialakított üregek mellett új üregrendszer is létrejöhetett a mélyben. Elmondta, a parajdi sódiapír egy kavicsteraszhoz kapcsolódik, amelyen keresztül folyamatos a talajvíz beáramlása.

Serfőző Antal elmondta: Aknaszlatinában elkészültek a tervek arra, hogy hermetikusan elzárják a Tiszától a sóréteget. Ott kiderült, hogy meg lehet állítani a víz beszivárgását. A műszaki és technológiai terv elkészült, csak politikai akarat és pénz kellene a megvalósításhoz. Az időközben kitört háború azonban bizonytalanná tette a tervek megvalósítását. Szerinte ott egyszerűbb a helyzet, mert nincs gázbetörés. Parajdon egyelőre nem ismerik a földtani adottságokat. „Tudjuk, hogy mit akarunk, de nem tudjuk hogy hogyan?” – jelentette ki a szakértő.

A szakértők a bányából kifolyó sós víz környezeti hatásait, veszélyeit is megemlítették, és elsőrendű fontosságúnak tartották az ivóvíz biztosítását a Kis-Küküllő medencéjében. A hallgatóságból érkezett kérdésre válaszolva Serfőző Antal elmondta: megvan a technológia a víz sótalanítására, de ez túlságosan költséges ahhoz, hogy az érintett térség önkormányzatai ezt önerőből működtethetnék.

Lehetséges megoldásnak tartotta, hogy más vízmedencéből pumpáljanak ivóvizet a térségbe, de megemlítette: Romániában 5-10 évbe telik egy regionális vízhálózat kiépítése.

A beszélgetést moderáló Dana Coțovan újságíró azért is fontosnak tartotta a szakértők megszólalását, mert szerinte a katasztrófa óta nehéz hiteles információt szerezni a parajdi helyzetről. A hatóságok kommunikációja ugyanis nem volt kielégítő, a helyi bányászati szakembereknek pedig megtiltották, hogy tájékoztassák a sajtót.

korábban írtuk

Súlyos mulasztásokat tártak fel a Salromnál a parajdi bányakatasztrófa kivizsgálása során

A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).

Mint ismeretes, a román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét. A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel korábban, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése függ.

korábban írtuk

Újjáépítési tervet követelnek Parajd számára, az állam cselekvésképtelenségét bírálják a civilek

Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.