Dilettantizmus magas fokon: Parajdtól Dél-Romániáig ugyanaz a forgatókönyv

miközben nagyon kellett vigyázzon arra is, hogy kedvükben járjon a főnök kegyeltjeinek. Nagy valószínűséggel Romániában sok állami intézmény ma is így működik, aminek a kitakarításába előbb-utóbb Ilie Bolojan miniszterelnök is bele fog bukni, mert az évtizedek óta finanszírozott állami „menedékhelyeket” a hozzá nem értők hadával szemben szinte lehetetlenség megreformálni.

Napi rendszerességgel az egész ország issza „áldozatos” munkájuk levét, de az állami intézményi dilettantizmusra rendszerint csak akkor kapja fel a fejét a fásult közvélemény, ha úgymond valami rendkívüli történik. Például állami intézmények felelőtlensége nyomán víz árasztja el az ország egyik legnépszerűbb turisztikai látványosságát, a parajdi sóbányát, vagy néhány hónap elteltével több mint százezer ember marad ivóvíz nélkül Dél-Romániában, dilettánsok irányította megyei vízügyi igazgatóságok felelőtlensége miatt.

2025 májusában az esőzések és a hóolvadás együttes hatására a Korond-patak hirtelen megnövekedett vízhozama áttörte a rosszul és késve kivitelezett mederbetétet, a víz bejutott a tárnákba, és a bányát teljesen elöntötte. A járatok megteltek sós vízzel, a só feloldódása és a belső erózió megpecsételte a bánya sorsát.

akik nemcsak „ejnye-bejnye” alapon ússzák meg, hanem akár büntetőjogilag is felelnek a családok ezreit kilátástalanságba taszító felelőtlen döntéseik miatt. Mivel a politikai alapon kinevezett hivatali vezetők és hivatalnokok elszámoltatása ritka jelenség Romániában, egy darabig tart az állami intézmények közötti sárdobálás, utána pedig igyekeznek mélyen elásni, elfelejteni a történteket, hátha az ország megfeledkezik róluk. A tönkretett helyi lakosság pedig jobb híján előbb-utóbb belenyugszik a sorsába, és más foglalkozás, más megélhetés után néz, miközben elvándorol szülőföldjéről.

Holott egyszerű lenne elővenni a román Országos Sóipari Társaság (Salrom) vezetőségét, amely – a bánya közvetlen kezeléséért felelős szervezetként – a hatalmas profit ellenére sem intézkedett arról, hogy időben megfelelő patakvédelmi és vízelvezető rendszer épüljön ki, holott a korábbi vízbetörések tanulságai értelemszerűen erre kellett volna késztessék őket. Ha szakemberek, és nem pancserek ülnének a vezetői székekben. Felelősség terheli a környezetvédelmi minisztériumot is a szükséges engedélyek késleltetése miatt. Súlyos felelőssége van a Román Vízügyi Hatóságnak is, amelynek elégtelen megelőző intézkedései nem számoltak a Korond-patak vízhozamának gyors növekedésével.

– ennek ellenére mégsem történik semmi. A jelenség jól mutatja a román állami szervek működésképtelenségét, amelyek a cinkos hallgatással és a bűnös halogatással újabb és újabb tragédiáknak ágyaznak meg.

A történet pár napja Dél-Romániában ismétli önmagát, ahol szintén állami vállalatok vezetőinek hozzá nem értése miatt százezer ember maradt ivóvíz nélkül. A térség ivóvízellátását biztosító Paltinu-víztározó iszaptalanítási és karbantartási munkálatait úgy végezték el, hogy nem vették figyelembe az ezzel járó kockázatokat: a csökkenő vízkészletet, a víz minőségének romlását, és ezzel párhuzamosan a vízellátás esetleges leállítását. Mint kiderült,

Nem véletlen tehát, hogy a rosszul időzített és rosszul elvégzett karbantartási munkálatok hatalmas kárt okoztak, és most sok más állami intézmény vezetőinek a feje főhet amiatt, hogyan lehet százezer ember ivóvízellátását biztosítani egy rossz döntés következményei nyomán.

• Csak érdekességként jegyzem meg, hogy a Kolozs és Szilágy megye számos településének vízellátását biztosító Tarnicai-tó pár évvel ezelőtti iszaptalanítását és karbantartását a lakosság vízellátása nem szenvedte meg, tehát hozzáértő módon is lehet kezelni a hasonló kihívásokat.

A dél-romániai eset kapcsán megszólaló miniszterelnök szerint a vétkesek felelni fognak a történtekért. Kérdés persze, mennyire lehet komolyan venni ezt a kijelentést, illetve sikerül-e megtörnie Ilie Bolojannak azt a szokásjogot, amelynek alapján eddig a legtöbb hasonló esetet a szőnyeg alá söpörték.