Az antikommunizmus múzeumainak egyik fényképe. Sokan ma is istenesítik Nicola Ceaușescu egykori diktátort
Fotó: Facebook/Amintiri din comunism
Romániában ijesztő méreteket öltött a totalitárius rendszerek iránti nosztalgia, ezért az antikommunizmus megfoghatatlan délibábnak tűnik. Tömegek sírják vissza a kommunista időszakot, mert úgy vélik, akkor jobb volt az élet, a diktatúra nagyobb anyagi biztonságot jelentett, ezért csak szűk rétegek elkötelezettek az antikommunizmus mellett. Adódik a kérdés: ábránd vagy valóság-e Romániában az antikommunizmus? Erről szól a neves román újságíró, Ion Cristoiu blogján megjelent írás, amelynek a magyar fordítását közöljük.
2024. december 30., 16:532024. december 30., 16:53
2024. december 30., 17:422024. december 30., 17:42
A történelem nem a Nyevszkij körút – mondta valahol Lenin.
Ezt a lenini mondatot nem csak azért nem felejtettem el, mert az antikommunista propagandistáktól és agitátoroktól eltérően én úgy gondolom, hogy Vlagyimir Iljics szavait figyelembe kell venni, ha arra gondolunk, hogy azok is hozzájárultak a 20. század eseményéhez – a Fenséges Cár bukásához –, hanem azért is, mert ahhoz személyes emlékem kötődik
Egyetemi hallgatóként írtam egy referátumot: A történelem nem a Nyevszkij Prospektus címmel.
Az élet ezen apróságán túl Vlagyimir Iljics Lenin mondása más, az évszázadok során mondottakhoz vagy írottakhoz adódik, akár figyelmeztetésként, akár keserű megfigyelésként. A történelemnek ugyanis vannak csalóka fordulatai. A pétervári Nyevszkij Prospekttal ellentétben – amely az utazónak igaz és bőséges képet nyújt arról, hogy mi fog történni, még akkor is, ha ő éppen a másik végén van –, a történelem a ma megtörténtből nem tárja fel a jövő kilátásait, még a közeljövőjét sem.
,,Kísértet járja be Európát – a kommunizmus kísértete” – ki ne ismerné ezt a mondatot, mely a kommunista kiáltványban szerepelt. Bár 1989-ben a kommunizmust hirdető államok jelentős része zátonyra futott, Marx és Engels eszméi nem tűntek el.
A költő Mihai Beniucot azért idézem, hogy csodálkozzanak a bősz antikommunisták. Ő így kezdte egyik versét: „Senki sem tudhatja holnapig/ Mi fog velünk is történni.”
Ezért én inkább a pillanat történései újságírójának, és nem történésznek nevezem magam.
*
A proletkult irodalom története című kiadvány kiadása késztetett arra, hogy elolvassak és újraolvassak 1989 decembere utáni, a román kommunizmusról szóló műveket. Néhány kivételtől eltekintve, ezek a művek – egyesek bevallottan diszkóba vagy a sarki boltba menés helyett íródtak –, a kezdetektől fogva egy axióma szívósságával hirdetik:
A kommunizmust a román nép nem szerette.
A kommunizmust a Vörös Hadsereg hozta létre, a népakarat ellenére.
Szinte azonnal előkerülnek azok az érvek, amelyek szerint a kommunista rendszer Romániában a román nép ellenkezése közben épült:
az 1945–1947 között és után fű alatt terjesztett kiáltványok, levelek, szidalmak, a decemberi fordulat után kinyomtatott tanúvallomások, a Szolgálatok által szorgalmasan rögzített trógerségek, viccek, amelyeket a levéltárak búvárai szolgáltattak, hogy igazolják a románok ellenállását dr. Petru Groza kormánya intézkedéseivel szemben.
A kommunista rendszerben, különösképpen a sztálinista korszakban, könyvekkel, brosúrákkal, cikkekkel, feljegyzésekkel és fényképekkel rohantak igazolni a román nép fasiszta diktatúra elleni harcának tézisét, kivált olyan helyzetekben, amelyeket mindig a kormány intézkedései okoztak.
A nem is tudom melyik vasútállomáson olyan kiáltványok jelentek meg, amelyek arra buzdították a férfiakat, hogy ne menjenek az igazságtalan háború keleti frontjára. Valaki állítólag azt mondta Másvalakinek, hogy ez nem tart sokáig, és eljön majd a mi időnk is.
A román nép fasiszta szörny elleni harcának szentelt művek által megidézett anyag kizárólag a titkosszolgálat feljegyzéseiből és jelentéseiből származott.
Igen ám, de
Ez a törvényszerűség az antikommunista könyvekben felsorakoztatott történetekre is érvényes, mert így mutathatnak rá a román nép kommunista diktatúra elleni harcára.
Minden, de abszolút minden antikommunista megnyilvánulást a Szekuritáte feljegyzéseiből és jelentéseiből vettek: a nem tudom hol és nem tudom mikor megjelent kiáltványokat, a Népi Demokrácia Frontjának (FDP) szakadozott vagy összefirkált plakátjait, egy faluban ellenségesen fogadott rajoni aktivistát, a postaládákba tett rágalmazó leveleket.
Vitathatatlan, hogy a lakosság ellenséges megnyilvánulásai léteztek.
Ahhoz, hogy szilárd, elsöprő bizonyítékként azonosítsuk azokat, hogy a román nép elutasította a kommunizmust, a következőkre van szükség:
1) Annak megállapítására, hogy ezek a megnyilvánulások túllépték-e vagy sem a diktatórikus rendszerben, a lakosságot hagyományosan jellemző ellenkezést.
3) A kommunista vezetőknek az az érdeke, hogy igazolva lássák azt a tézist, hogy az osztályharc a kommunizmushoz közeledve folyamatosan élesedik.
Fordította Nagy István
Bár 1989-ben a kommunizmust hirdető államok jelentős része zátonyra futott, a megmaradt kommunista államok pedig jelentős reformokon mentek át, Marx és Engels, Lenin, sőt Sztálin és Mao eszméi nem tűntek el. Cikkünk második részében ennek okait keressük.
A recorder.ro bő kétórás dokumentumfilmet készített a Iohannis-évtizedről. A szerző, Anca Simina az elfecsérelt remények, a bizalmatlanság és az apátia országának nevezi Romániát, a megválasztandó elnököt pedig a Iohannis-évtized következményének.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!