Rendszerint megtelik a szigetlankai református templom a vasárnapi istentiszteleken
Fotó: refszatmar.eu
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának harmincadik évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos szerint megpróbálják összehangolni a generációkat. A szigetlankai református lelkipásztor, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület generális direktora az egyházközség létrejöttéről, az évek során adódó kihívásokról, az ifjúság és az idősebb generáció megszólításáról, küldetésükről beszélt az Erdélyi Naplónak.
2026. május 03., 09:032026. május 03., 09:03
2026. május 03., 09:102026. május 03., 09:10
– Milyen körülmények között jött létre a szigetlankai református gyülekezet, és milyen közösségi igény hívta életre a kilencvenes évek elején?
– Idén lesz harmincéves a Szatmár-Szigetlankai Református Egyházközség. „Az agglomerációk létrejötte megnövelte a városi hívek számát, felduzzasztotta az eklézsiákat, ami megnehezítette a pasztorációt, hisz a nagy tömeg lehetetlenné teszi, hogy a pásztor a nyáj minden tagját ismerje, lelkileg gondozza. Ezért vált szükségessé, hogy osztódással kisebb gyülekezetek teremtődjenek.
– ezekkel a szavakkal fogalmazta meg a Szatmári Friss Újságban gondolatait Ábrám Sámuel szatmár-németi lelkipásztor 1996-ban, közvetlenül a templomszentelés előtt. A rendszerváltás után, szinte közvetlenül, 1990. február 10-én kéri a lelkipásztor az illetékes hatóságokat az új templom helyének kijelölésére. Az év október 28-án sor került az alapkő letételére Szatmárnémetiben, a Deák Ferenc (Titulescu) téren és elkezdődött a munka Szilágyi Kálmán tervező, mérnök és Bara Csaba statikus segítségével. 1996. augusztus 4-én, egy esős vasárnapon, a programdús III. Református Világtalálkozó keretében sor került a templom felszentelésére. Püspökök, lelkészek, vendégek érkeztek együtt ünnepelni. Hatalmas igény volt tehát arra, hogy létrejöjjön a mindmáig aktív és karakteres gyülekezet.
2018-ban elvégezték a szigetlankai református templom külső felújítását
Fotó: refszatmar.eu
– Az elmúlt évtizedek során milyen kihívásokkal kellett szembenéznie a gyülekezetnek, és mi segítette abban, hogy ezek ellenére fennmaradjon és megerősödjön?
– Izgalmas, hullámvölgyekkel és -hegyekkel teli történések voltak az egyházközségben. Mivel emberek alkotják ezt a közösséget is, mentségkeresés nélkül elmondható, több konfliktust is megélt a közösség. 1997-ben lelkipásztort is kap az új gyülekezet, Kerekes József személyében. A templom rendszeresen megtelik, nagy lendülettel indul el a gyülekezeti élet. 2000-től 14 évig Reha Endre lesz a lelkipásztor. Már 2003-ban aggasztó jel, repedés jelenik meg a templomfalon. Később kiderült, ez inkább egy külső szimbóluma volt annak, ami a közösségen belül történt. 2014-ben, közel három esztendőn át, Nagy Róbert lelkipásztor vezeti a gyülekezetet, aki több lelki programot is elindít, és elkezdi az Emmaus Gyülekezeti Ház építését.
2018-ban elvégezték a szigetlankai református templom külső felújítását. A hívek adományának, valamint egy pályázatnak köszönhetően a Deák téri templom ismét Szatmárnémeti éke. Tavaly éjszakai díszkivilágítást is kapott templomunk.
Rácz Ervin Lajos lelkipásztor nagyon szeret a fiatalokkal foglalkozni
Fotó: refszatmar.eu
– Mekkora ma a gyülekezet, és milyen alkalmak, programok hozzák össze, építik a közösséget?
– A gyülekezet jelenleg 1056 lelkes. Az utóbbi években növekedést tapasztalunk. Ez Isten ajándéka. Rétegalkalmakon, különböző csoportokban zajlik a lelki munka és ez az alapja mindennek. A felnőtt bibliaórások hetente gyűlnek össze. A presbiterek időközönként külön bibliaórára is összegyűlnek. Úgy gondolom, hogy jó presbiteri csapatunk van, és tudom, hogy probléma az, hogy nincs mindig idejük, de ha nem az egyik, a másik tag képviseli a presbitereket. A nőszövetség csigázó csoportja szintén hetente szolgál és közösséget alkot. A női bibliaórások (inkább középkorú hölgyek) havonta gyűlnek össze lelki növekedésre, volt segédlelkészünk, Kocsis Leila, aki jelenleg Patóházán szolgál, vezeti tovább a csapatot.
A kátés csoportjainknál az a tapasztalatom, hogy sokkal jobban érdekli őket a téma, amiről beszélek, mint az előzőket. Minden évben tíz fölött konfirmálnak, és úgy néz ki, hogy így lesz ez a következő években is. A vallásórásokon továbbra is rendíthetetlenül zajlik a szolgálat. Kürti Boglárka vallástanárnő kitűnően megtalálta a közös hangot velük, szombatonként tartjuk a vallásórákat. Vasárnap az istentisztelet ideje alatt lelkes tanítónők és „dadák”, segítők foglalkoznak gyerekekkel. Hetente két alkalom is van gyermekeinknek.
Papp Krisztina kántornő vezetésével két kisebb zenekar működik: szIGEt és Lanka Duó néven. Habár nincs már segédlelkészünk és nem is tűnik úgy, hogy a közeljövőben kapnánk, a szolgálatok továbbra is folynak, némely alkalommal szükséges helyettesítő szolgálat. Fodor Lajos nyugalmazott lelkipásztor sokszor segít, főképp úrvacsorás istentiszteleteken.
Facebook-oldalunk követőinek száma 11 000. YouTube-csatornánkra mintegy 800-an iratkoztak fel. Honlapunk 8 éve működik: szigetlanka.refszatmar.eu. Ezek a dolgok együtt, a programok, a hétköznapok és hitköznapok pozitívan befolyásolják a gyülekezet alakulását, ami természetesen mindenekelőtt Isten ajándéka.
Konfirmáció a szigetlankai gyülekezetben
Fotó: refszatmar.eu
– Az ifjúsági programok tehát fontos szerepet töltenek be a gyülekezet életében.
– Azt hiszem, hogy ma egy aktív lelkipásztor, ha teheti, és vannak fiatalok, akkor egy korcsoport felé sem fordít annyi figyelmet, mint az ifjak felé. Én nagyon szeretek fiatalokkal foglalkozni: őszinték és lelkesek is tudnak lenni. Egy fiatal, aki nálunk konfirmál, a heti alkalmakon kívül a kétéves képzés alatt legalább négyszer kirándulni megy a csapattal: két egynapos és két kétnapos csapatösszerázó kirándulás vár rájuk.
A konfirmáció után ifjúsági közösségbe csoportosulnak mindazok, akik aktívak maradnak a gyülekezetben. Hetente ifi bibliaóra, szolgálnak liturgusként a gyülekezetben, de kirándulásokra, egyházmegyei, egyházkerületi ifjúsági alkalmakra, táborokba, csendesnapokra is elmennek. Bibliaismereti vetélkedőkre is szoktam vinni őket, ahol minden alkalommal kiemelkedő eredményt érnek el.
Nem mindig könnyű az ifjú generációt megszólítani. Nagyon sok a választási lehetőségük a digitális és a valós életkörnyezetükben, éppen ezért különösen örülök, amikor itt vannak és együtt épülhetünk a hitben. Vannak, akik több „világi” programon is rész vesznek, akár közéleti, tehetséggondozó, sport vagy egyéb alkalmakon is ott vannak. Igyekszem megértő lenni, ha nem mindig minket tesznek az első helyre.
Minden évben szerveznek nagy kirándulásokat az anyaországba és Belső-Erdélybe
Fotó: refszatmar.eu
– Az idősebb generáció számára milyen közösségi vagy lelki programokat kínálnak, és hogyan próbálják megszólítani őket?
– Nagyon szeretem a „régebb óta fiatalokat!” Bibliaórákon, rétegalkalmainkon lelkesen rész vesznek, de a diakóniában, szeretetszolgálatban is ott vannak. Természetesen egy-egy rendezvényen is mindig számíthatok rájuk és szeretettel végzett szolgálatukra. Az énekescsapat temetéseken és ünnepi alkalmakon is önkéntesalapon szolgál. Minden évben megszervezzük a nagy kirándulásokat, ahol mindig túljelentkezés van, de csak 50-en férünk be a buszba.
Ők is csatlakoznak a nagyobb egyházmegyei, illetve egyházkerületi alkalmakhoz: konferenciákon, találkozókon vesznek részt. A presbiterekkel évente egyszer horgászni is elmegyünk, de vannak kikapcsoló, közösség-összerázó alkalmaink is.
A generációkat megpróbáljuk összehangolni. Csak egy ilyen programot hadd említsek meg! Tavaly több vasárnapon is megtörtént az, hogy néhány ifjú, akiknek a kezébe adtuk az úrasztalán levő virágcsokrokat, egy kis édességet, meg nagybetűs bibliát és elindultak idős asszonytestvéreink otthonába. Meglátogatták őket, átadták az ajándékokat, és volt olyan hely, ahol órákig beszélgettek a meghatódó megajándékozottakkal. Vagy még egy másik programot is említve: tavaly ifjúság vasárnapján az ifjúsági csoportunkban levő személyek neveit írtuk rá egy-egy cetlire, és tudatosan őérettük imádkoztak egy hónapon keresztül.
A presbiterekkel évente egyszer horgászni is elmennek a gyülekezet érdeklődő tagjai
Fotó: refszatmar.eu
– Hogyan látja a gyülekezet küldetését a mai, változó társadalmi környezetben? Miben tud a közösség kapaszkodót, otthont vagy iránymutatást adni a híveknek?
– A gyülekezet Isten álma és ez rajtunk is áll, hogy megvalósítjuk-e. Ez a megálmodott gyülekezet biblikus, Istent tisztelő és imádó, gondoskodó, szolgáló, várakozó, jó hagyományokat megélő és modern, ami nálam azt jelenti, hogy aktuális kérdésekre ad aktuális válaszokat. Az Isten házában gyülekező közösség nem emlékszertartásokat tart, hanem hite szerint az Úr Jézussal vállal közösséget, Őt dicsőíti és magasztalja és a templomon kívül is gyakorolja a szerinte való életet.
Nem elég sápítozni meg rinyálni a sötétség miatt, mert tehetünk azért, hogy fény legyen a sötétségben. Sóként működni azt jelenti, hogy bele kell dörzsölődni a világ romlandó húsába, hogy konzerváljuk az értékeket. Nem elég a sótartóban csücsülni. Úgy gondolom, hogy egy templomból jövő emberen látszódnia kell, hogy most jön az Istennel és a testvérekkel való lelki közösségből: szeretet, öröm van benne és reménykedik. Ez tud vonzó lenni. De őszintén!
Bárcsak azt tudnám mondani, hogy nézzék csak meg a hitközösségeket, és lássák meg, hogy mennyire szeretik egymást, és majd ez meggyőzi őket, hogy ők is csatlakozzanak. De sajnos nem tudom minden esetben ezt elmondani. Tapasztalhatnak irigységet, ítélkezést, versengést, pletykálkodást… bőven a templomi közösségben is. Olykor teljesen jogosan meg is botránkoznak ezen. A különbség, amire mégis rá tudnék mutatni, az nem más, mint a remény.
Nagyon távol vagyunk attól, hogy hibátlan közösség legyünk. Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbálunk előre haladni. Van, hogy hibázunk, és olyan is van, hogy sikerülnek terveink. Azt viszont időről időre tapasztaljuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál.
A gyülekezet legifjabb tagjai
Fotó: refszatmar.eu
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének bemutatóján a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzásokról kérdezte lapunk a brüsszeli testület illetékeseit. A Bizottság szóvívője azonban ezúttal sem kívánt érdemben állást foglalni.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.
Három és fél évtized alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemből Kárpát-medencei jelentőségű politikai, közéleti és kulturális találkozóhely lett. A 35 éves évforduló kapcsán a tábor egyik alapítójával, Toró T. Tiborral beszélgettünk.
„Az EU sarkvidéki politikája, az őslakos népek és az ökológiai igazságosság – A számi nép hangjának beemelése az európai döntéshozatalba” – címmel szervezett az Európai Parlament vitafórumot a számi népcsoport szerepéről az Európai Unióban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!