
Avar harcosok sírját tárják fel a régészek Temesváron
Fotó: DRDP Timişoara / Facebook
Nemcsak ritka avar kori lovas harcos sírok kerültek elő Temesvár mellett, hanem olyan leletek is, amelyek átírhatják a térségünkben élt avar népcsoportról alkotott eddigi ismereteket. Gindele Róbert ásatásokat vezető régész hírportálunknak arról beszélt, a gazdag mellékletekkel feltárt temetkezések arra utalnak, hogy az avar elit nem csupán befolyásolta a Bánság keleti térségét, hanem közvetlen katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott fölötte.
2026. május 14., 08:002026. május 14., 08:00
Nem egyetlen sírt, hanem egy kisebb avar kori elit harcostemetőt tárhatnak fel a régészek Temesvár mellett, a nyugati körgyűrű építésének nyomvonalán. A gazdag mellékletekkel és teljes lócsontvázzal előkerült temetkezések a kutatók szerint a Bánság eddigi egyik legfontosabb avar kori leletegyüttesének számíthatnak.
Gindele Róbert, a feltárást vezető régész, a Szatmár Megyei Múzeum Kulturális Örökség Kutatása Osztályának vezetője hírportálunknak elmondta: a lelet a szakembereket is váratlanul érte. A kutatók kezdetben egyetlen sírt azonosítottak a Temesvár nyugati körgyűrűjének nyomvonalán, az ásatás előrehaladtával azonban újabb 6–7. századi temetkezések körvonalai bontakoztak ki. A régészek jelenleg a második sír feltárásán dolgoznak, de a terepen már most látszanak további objektumok nyomai is, ezért egyre valószínűbbnek tartják, hogy nem elszigetelt leletekről, hanem egy kisebb avar kori sírcsoportról lehet szó.
Egy kisebb temető sírjaira bukkantak a régészek a nyugati körgyűrű építésekor
Fotó: DRDP Timişoara / Facebook
Az ásatást vezető régész rámutatott, a feltárt sírok különlegességét nem csupán gazdag mellékleteik adják, hanem az is, hogy ritka részletességgel rajzolják ki az avar elit temetkezési szokásait. A harcosokat teljes fegyverzetben és rangjukat jelző tárgyakkal együtt helyezték örök nyugalomra, közvetlenül mellettük pedig lovaik maradványai feküdtek.
Mint mondta, az egyik sírban a ló csontváza alig húsz centiméterre került elő az elhunyt testétől.
A mélyebben fekvő részek azonban érintetlenül őrizték meg az avar kori temetési rítus nyomait.
„Valószínűleg ugyanakkor, amikor a harcos meghalt, feláldozták a lovát is, és közvetlenül mellé temették. A ló nem egyszerű mellékletnek számított, hanem a harcos társadalmi rangjának, katonai szerepének és identitásának egyik legfontosabb jelképe volt” – magyarázta Gindele Róbert. Hozzátette, a régészek a feltárt lócsontvázak mellett a lószerszámok több elemére is bukkantak. A földből
is napvilágra kerültek, amelyek egykor az állatok hámját és nyeregszerkezetét ékesíthették. Egyes darabokon ezüst plakettek maradványait is azonosították.
A szatmárnémeti régész azt is elmondta, a harcosok mellett fegyvereket is találtak. Az első sírban egy tőr feküdt az elhunyt oldalánál, a második temetkezésben pedig már három különböző fegyver került elő. A kutatók szerint ez arra utalhat, hogy a második sír tulajdonosa még magasabb rangot tölthetett be.
Továbbá a sírokból előkerült ékszerek különösen látványosak. Az egyik harcos nyakán bronz-, ezüst- és aranygyöngyökből álló nyaklánc feküdt, amelyet a föld több mint ezerháromszáz éven át őrzött. Az övekhez tartozó csattok és veretek szintén nemesfém díszítéseket kaptak, ami a régészek szerint egyértelműen magas társadalmi státuszra utal.
Fotó: DRDP Timişoara / Facebook
Gindele Róbert arról is beszélt, hogy a Temesvár melletti leletek jelentősége messze túlmutat egy gazdag avar kori temető feltárásán. A régész szerint a sírok olyan történelmi következtetésekhez vezethetnek, amelyek új megvilágításba helyezik az avarok bánsági jelenlétét. A Szatmár Megyei Múzeum régészeti osztályának vezetője úgy véli: a most előkerült lovas harcos temetkezések arra utalnak, hogy az avar elit nem csupán befolyási övezetként tekintett a térségre, hanem közvetlen katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott fölötte.
„Valószínűleg ez a legkeletibb tipikus avar lovas harcos temetkezés a Bánságban, és a lelőhely földrajzi elhelyezkedése önmagában is rendkívüli, hiszen
A mostani felfedezés viszont már a Bánság keleti pereméhez közel helyezkedik el, ott, ahol az Alföld fokozatosan átadja helyét a dombvidéki térségeknek. A kutatók szerint ez arra utalhat, hogy az avar hatalom közvetlen jelenléte jóval keletebbre húzódott, mint azt korábban feltételezték” – magyarázta Gindele Róbert.
A régész szerint különösen beszédes, hogy a feltárt sírok mindegyike harcosokhoz köthető, és egyelőre nem kerültek elő női vagy gyermektemetkezések. Ez arra enged következtetni, hogy nem egy hétköznapi falusi közösség nyughelyéről van szó, hanem egy kisebb létszámú katonai elit temetkezőhelyéről.
„Valószínűleg egy harcos csoport uralhatta ezt a vidéket néhány évtizeden keresztül” – fogalmazott a kutató. Hozzátette: a lovas temetkezések, a fegyverek és a gazdag mellékletek együttese mind azt jelzi, hogy az itt eltemetett személyek az avar hatalmi struktúra felsőbb rétegéhez tartozhattak.
Fotó: DRDP Timişoara / Facebook
Mint rámutatott, az avarok a 6. század második felében jelentek meg a Kárpát-medencében, és több mint két évszázadon át a térség egyik meghatározó hatalmi tényezőjének számítottak. Gindele Róbert elmondta,
Később fokozatosan birtokba vették a Kárpát-medence síkvidéki területeit, majd a Maros völgyén keresztül Erdély irányába is terjeszkedtek.
A régész elmondása szerint az avarok elsősorban a Bánsági-síkság nyugati részén telepedtek meg, miközben fennhatóságuk alá különböző helyi népcsoportok kerültek. A korszak társadalma erősen rétegzett volt: a földműveléssel foglalkozó közösségek mellett külön harcos réteg és vezető elit is létezett. A most Temesvár mellett feltárt sírok éppen ehhez a katonai felsőbb réteghez köthetők.
„A lovas sírok, a fegyverek és a gazdag mellékletek mind a keleti, sztyeppei hagyományokat tükrözik. A legújabb kutatások szerint az avar elit hosszú időn át megőrizte belső-ázsiai eredetének kulturális és részben genetikai sajátosságait is” – magyarázta Gindele Róbert. Hozzátette, az avar hatalom a 9. század elején gyengült meg véglegesen, amikor Nagy Károly frank uralkodó nyugatról, a bolgárok pedig keletről támadták meg a birodalmat. A kutatók ugyanakkor úgy vélik, az avar népesség egy része ezt követően sem tűnt el nyomtalanul a Kárpát-medencéből, hanem beolvadhatott a későbbi helyi közösségekbe.
A népvándorlás kori népek szokása szerint az elhunyt avar harcossal lovát is eltemették
Fotó: DRDP Timişoara / Facebook
A szakember hangsúlyozta, a feltárás azért is számít jelentősnek, mert a Bánság keleti térségéből eddig viszonylag kevés olyan régészeti bizonyíték került elő, amely közvetlen avar elit jelenlétre utalt volna. A mostani sírok viszont azt sugallják, hogy az avarok nem csupán átvonultak ezen a vidéken, hanem katonai támaszpontszerű ellenőrzést alakíthattak ki itt.
Gindele Róbert arra is kitért, hogy a Temesvár melletti feltárás számára személyesen is kiemelkedő jelentőségű. Mint mondta,
A régész szerint a lelőhely különleges értékét nemcsak a gazdag mellékletek adják, hanem az is, hogy a sírok szinte érintetlenül őrizték meg az avar elit temetkezési világának részleteit: a lócsontvázak, a fegyverek, a kengyelek és a nemesfém díszítések együtt ritkán látható teljességgel idézik meg a korszakot.
Gindele Róbert ugyanakkor hangsúlyozta: a legizgalmasabb munka még csak ezután következik. A terepi feltárással párhuzamosan jelenleg is zajlik az útépítés előkészítése, ezért a régészeknek gyors ütemben kell dolgozniuk, hogy a kutatások ne késleltessék a nagyberuházást, miközben minden részletet dokumentálnak. A leletek restaurálása és tudományos feldolgozása azonban hosszú évekre ad majd munkát a szakembereknek.
Addig azonban még számos kérdés vár válaszra: hány sír rejtőzik még a föld alatt, pontosan kik voltak az itt eltemetett harcosok, és milyen szerepet töltöttek be az avar hatalmi rendszerben.
Ékszerek és más ezüst- és aranytárgyak is előkerültek az ásatások során
Fotó: DRDP Timişoara / Facebook

A Wietenberg- és a Monteoru-kultúra időszakára tehető emberi sírokat tártak fel a sepsiszentgyörgyi Árkos-Hosszú régészeti lelőhelyen. Csontvázas temetkezésre utaló bronzkori leletek még nem kerültek elő dokumentálhatóan Délkelet-Erdélyben.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
Rekordmagasságba emelkedett a templomok elleni, keresztényellenes gyújtogatások száma Németországban, és nő az „intolerancia légköre” – áll az Európai Keresztények Elleni Intoleranciát és Diszkriminációt Megfigyelő Központ friss jelentésében.
szóljon hozzá!