Csapó I. József, az erdélyi autonómiaküzdelmek egyik ismert képviselője 88 évet élt
Fotó: Archív
88 éves korában elhunyt Csapó I. József volt RMDSZ-es szenátor, az autonómiatörekvések egyik legismertebb képviselője.
2026. május 20., 19:272026. május 20., 19:27
2026. május 20., 19:392026. május 20., 19:39
Csapó I. József 1938-ban Erdélyben született jogász a rendszerváltást követően kapcsolódott be aktívan a politikai életbe. Az 1990-es évek elején az RMDSZ ismert politikusává vált, 1990 és 1992 között pedig a román parlament szenátoraként tevékenykedett.
Részt vett több jelentős autonómiatervezet kidolgozásában, köztük a személyi elvű magyar autonómia, valamint Székelyföld területi autonómiájának statútumtervezeteiben.
Később eltávolodott az RMDSZ hivatalos politikai irányvonalától, mivel azt túl visszafogottnak tartotta az autonómiakérdésben.
Közéleti szerepvállalása mellett számos politikai és jogi tanulmány, memorandum és autonómiatervezet fűződik a nevéhez. Írásaiban és megszólalásaiban rendszeresen hivatkozott az európai kisebbségvédelmi modellekre és az önrendelkezés jogára.
Csapó I. József munkássága meghatározó nyomot hagyott az erdélyi magyar autonómiaviták történetében.
Huszonöt évvel ezelőtt fogadta el az RMDSZ a Kolozsvári Nyilatkozatot. Az erről szóló konferencián az előadók nyomatékosították: a magyar érdekképviseleti politika csak akkor lehet eredményes, ha ennek szellemiségéhez kanyarodik vissza.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Időkapszula került elő a Szatmár megyei Sárközújlak felújítás alatt álló katolikus templomának toronygombjából: a helyzetjelentést a Ceaușescu-rendszer legsötétebb, legnehezebb éveiben tapasztalt kilátástalan élethelyezetéről írta Áib Sándor néhai pap.
Közel 29 ezer eurónyi kenőpénz átvétele közben értek tetten kedden egy Bihar megyei RMDSZ-es polgármestert az Európai Ügyészség nyomozói.
Egyre több részlet derül ki az Arad megyei gyermekkéselésről, a háttérben húzódó zaklatásról és a rendszer hiányosságairól. Mihai Pașca prefektus közölte, hogy a vizsgálatok alapján a tragédiába torkolló konfliktust korábbi bántalmazások előzték meg.
A mára elnéptelenedett Úzvölgye és az osztrák-magyar katonatemető az erőszakos román területfoglalás, a magyar emlékjelek megbecstelenítésének és a történelemhamisítás jelképe lett 2019 óta.
Fel kellett függeszteni Temesváron a Forradalom útjának építési munkálatait, amelyeket az uniós újjáépítési program (PNRR) keretében finanszíroznak, miután probléma merült fel az építéshez használt, Iránból behozott türkiz színű gránittal.
A közösségi együttlét erejét, az egymásra figyelés fontosságát hangsúlyozzák az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú szervezői.
Az épületek homlokzatára szerelt, és azokat elcsúfító kábelek eltávolításával tenné vonzóbbá a városképet Brassó önkormányzata, a hatóságok azt szeretnék, ha az év végéig a város összes épületét megtisztítanák a vezetékektől.
Különleges és történelmi jelentőségű eseményre készül Nagyszalonta: a hajdúváros idén nemcsak színes kulturális programokkal és koncertekkel várja az érdeklődőket a Szalontai Napokra, hanem újabb Guinness-rekord felállítására is vállalkozik.
Miközben Romániában egyre több a medvetámadás, és a falvakba rendszeresen bejáró nagyvadak emberéleteket is követelnek, a szakemberek szerint a helyzet nem oldható meg gyors politikai döntésekkel.
A romániai üzletek és bevásárlóközpontok mindennapi problémájává vált a bolti lopás: országszerte napi szinten indulnak rendőrségi eljárások kisebb és nagyobb értékű eltulajdonítások miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!