Az antikommunizmus múzeumainak egyik fényképe. Sokan ma is istenesítik Nicola Ceaușescu egykori diktátort
Fotó: Facebook/Amintiri din comunism
Romániában ijesztő méreteket öltött a totalitárius rendszerek iránti nosztalgia, ezért az antikommunizmus megfoghatatlan délibábnak tűnik. Tömegek sírják vissza a kommunista időszakot, mert úgy vélik, akkor jobb volt az élet, a diktatúra nagyobb anyagi biztonságot jelentett, ezért csak szűk rétegek elkötelezettek az antikommunizmus mellett. Adódik a kérdés: ábránd vagy valóság-e Romániában az antikommunizmus? Erről szól a neves román újságíró, Ion Cristoiu blogján megjelent írás, amelynek a magyar fordítását közöljük.
2024. december 30., 16:532024. december 30., 16:53
2024. december 30., 17:422024. december 30., 17:42
A történelem nem a Nyevszkij körút – mondta valahol Lenin.
Ezt a lenini mondatot nem csak azért nem felejtettem el, mert az antikommunista propagandistáktól és agitátoroktól eltérően én úgy gondolom, hogy Vlagyimir Iljics szavait figyelembe kell venni, ha arra gondolunk, hogy azok is hozzájárultak a 20. század eseményéhez – a Fenséges Cár bukásához –, hanem azért is, mert ahhoz személyes emlékem kötődik
Egyetemi hallgatóként írtam egy referátumot: A történelem nem a Nyevszkij Prospektus címmel.
Az élet ezen apróságán túl Vlagyimir Iljics Lenin mondása más, az évszázadok során mondottakhoz vagy írottakhoz adódik, akár figyelmeztetésként, akár keserű megfigyelésként. A történelemnek ugyanis vannak csalóka fordulatai. A pétervári Nyevszkij Prospekttal ellentétben – amely az utazónak igaz és bőséges képet nyújt arról, hogy mi fog történni, még akkor is, ha ő éppen a másik végén van –, a történelem a ma megtörténtből nem tárja fel a jövő kilátásait, még a közeljövőjét sem.
,,Kísértet járja be Európát – a kommunizmus kísértete” – ki ne ismerné ezt a mondatot, mely a kommunista kiáltványban szerepelt. Bár 1989-ben a kommunizmust hirdető államok jelentős része zátonyra futott, Marx és Engels eszméi nem tűntek el.
A költő Mihai Beniucot azért idézem, hogy csodálkozzanak a bősz antikommunisták. Ő így kezdte egyik versét: „Senki sem tudhatja holnapig/ Mi fog velünk is történni.”
Ezért én inkább a pillanat történései újságírójának, és nem történésznek nevezem magam.
*
A proletkult irodalom története című kiadvány kiadása késztetett arra, hogy elolvassak és újraolvassak 1989 decembere utáni, a román kommunizmusról szóló műveket. Néhány kivételtől eltekintve, ezek a művek – egyesek bevallottan diszkóba vagy a sarki boltba menés helyett íródtak –, a kezdetektől fogva egy axióma szívósságával hirdetik:
A kommunizmust a román nép nem szerette.
A kommunizmust a Vörös Hadsereg hozta létre, a népakarat ellenére.
Szinte azonnal előkerülnek azok az érvek, amelyek szerint a kommunista rendszer Romániában a román nép ellenkezése közben épült:
az 1945–1947 között és után fű alatt terjesztett kiáltványok, levelek, szidalmak, a decemberi fordulat után kinyomtatott tanúvallomások, a Szolgálatok által szorgalmasan rögzített trógerségek, viccek, amelyeket a levéltárak búvárai szolgáltattak, hogy igazolják a románok ellenállását dr. Petru Groza kormánya intézkedéseivel szemben.
A kommunista rendszerben, különösképpen a sztálinista korszakban, könyvekkel, brosúrákkal, cikkekkel, feljegyzésekkel és fényképekkel rohantak igazolni a román nép fasiszta diktatúra elleni harcának tézisét, kivált olyan helyzetekben, amelyeket mindig a kormány intézkedései okoztak.
A nem is tudom melyik vasútállomáson olyan kiáltványok jelentek meg, amelyek arra buzdították a férfiakat, hogy ne menjenek az igazságtalan háború keleti frontjára. Valaki állítólag azt mondta Másvalakinek, hogy ez nem tart sokáig, és eljön majd a mi időnk is.
A román nép fasiszta szörny elleni harcának szentelt művek által megidézett anyag kizárólag a titkosszolgálat feljegyzéseiből és jelentéseiből származott.
Igen ám, de
Ez a törvényszerűség az antikommunista könyvekben felsorakoztatott történetekre is érvényes, mert így mutathatnak rá a román nép kommunista diktatúra elleni harcára.
Minden, de abszolút minden antikommunista megnyilvánulást a Szekuritáte feljegyzéseiből és jelentéseiből vettek: a nem tudom hol és nem tudom mikor megjelent kiáltványokat, a Népi Demokrácia Frontjának (FDP) szakadozott vagy összefirkált plakátjait, egy faluban ellenségesen fogadott rajoni aktivistát, a postaládákba tett rágalmazó leveleket.
Vitathatatlan, hogy a lakosság ellenséges megnyilvánulásai léteztek.
Ahhoz, hogy szilárd, elsöprő bizonyítékként azonosítsuk azokat, hogy a román nép elutasította a kommunizmust, a következőkre van szükség:
1) Annak megállapítására, hogy ezek a megnyilvánulások túllépték-e vagy sem a diktatórikus rendszerben, a lakosságot hagyományosan jellemző ellenkezést.
3) A kommunista vezetőknek az az érdeke, hogy igazolva lássák azt a tézist, hogy az osztályharc a kommunizmushoz közeledve folyamatosan élesedik.
Fordította Nagy István
Bár 1989-ben a kommunizmust hirdető államok jelentős része zátonyra futott, a megmaradt kommunista államok pedig jelentős reformokon mentek át, Marx és Engels, Lenin, sőt Sztálin és Mao eszméi nem tűntek el. Cikkünk második részében ennek okait keressük.
A recorder.ro bő kétórás dokumentumfilmet készített a Iohannis-évtizedről. A szerző, Anca Simina az elfecsérelt remények, a bizalmatlanság és az apátia országának nevezi Romániát, a megválasztandó elnököt pedig a Iohannis-évtized következményének.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!