Csontkirály és Babkirály: Bákóban tartják a legnagyobb csángóföldi hagyományőrző eseményt

A gyermekeknek azt mesélik, hogy e két király a húshagyó keddről hamvazó szerdára virradó hajnalon megküzdenek egymással – adott falvakban pontos helymegjelöléssel, hogy mindez hol történik, többnyire a falu feletti kálvária tetején –, és ahol reggel e küzdelem nyomai láthatók, mindenféle csuda dolgokat is lehet ott találni, ha valaki elég korán kel, van bátorsága odamenni és keresni.

Hozzátette, ami mégiscsak hasonlít a tömbmagyarság farsangjaihoz, azt komédiázásnak hívják, s abból áll, hogy az időszak vége felé egy-egy vidám, lakodalmi menetnek álcázott társaság többnyire fúvós zenei kísérettel végigvonul a falun, s minden „megyánon” (falusi kis utcák kereszteződései, terei) huzamosabb ideig elidőznek, táncolnak, mulatnak, s ehhez a környékbeliek is csatlakoznak.

korábban írtuk

Szemléletformáló élmény a csángóföldi és szegedi fiatalok közös kulturális missziója

Anyaországi fiatalok látogattak el és tartózkodnak a moldvai és gyimesi csángóknál a szegedi Népzenei Kamaraműhely újabb kulturális missziós körútja keretében.

Szervezni, lebonyolítani is segít a szövetség

Egyébként a hagyományőrzés a falvakban nem feltétlenül tudatos, teljesen alkalomszerű, hogy adott évben éppen megszervezik vagy nem az egyes eseményeket. Függ attól, hogy például

„Az MCSMSZ-nél azon dolgozunk, hogy a szokásokat ne hagyják feledésbe merülni, segítünk szervezni, lebonyolítani, helyszínt, zenekart biztosítunk, ha szükséges, még kezdeményezünk is, hogy a szokások fennmaradjanak, de ezek jövője alapvetően a helyiek kezében van. Hiszen látjuk: attól, hogy például Erdélyben is minden iskolában van farsang fedőnevű esemény, az mégsem nevezhető ott élő népszokásnak, többnyire nem is igyekszik annak látszani. A húshagyati bál Moldvában komoly dolog, hiszen itt a nagyböjtöt is többnyire komolyan veszi a nép, tehát amíg lehet, addig igyekeznek jól kimulatni magukat az emberek” – fejtette ki Kádár Elemér. Mint mondta, ahhoz, hogy a falvakban ezek a bálok akadálytalanul megvalósulhassanak az adott napon, az azt megelőző szombatra szervezi a szövetség a csontkirály és babkirály nagy verekedéséről elnevezett bálját.

„Ennek a rendezvénynek azért nagy a jelentősége, mert a megyeszékhelyen, a városban zajlik:

Ami továbbörökítődik, az többnyire az életmódból adódik

Kádár Elemér évek óta a Csángóföldön, a csángók körében tartózkodik huzamosan, így rálát arra, hogy milyen a helyiek viszonyulása általában a népszokások életben tartásához, tovább éltetéséhez. „Mint említettem, ez nagyon téma-, illetve esetfüggő.

Mint fogalmazott, a fiatalok szerencsére bandázni még mindig szeretnek, és szórakozni is, tehát a muzsika és a tánc fontos szerepet játszik az életükben. „Itt egy falusi lagziban ma is tömegesen néptáncol a násznép és