Csángóföld: onnan is csatlakoznak a magyar programokhoz, ahol már száz éve nem tud senki magyarul

hogy segítsék a szövetség munkáját. A szervezet célja a moldvai csángómagyar közösség képviselete és érdekeinek védelme. A Kárpátoktól keletre fekvő terület magyar oktatási szempontból nehezített terepnek számít amiatt, hogy a gyerekek román tannyelvű iskolába járnak. A szövetség által működtetett Magyar Házakban tanítanak a szövetség pedagógusai, nem állami iskolai keretek között.

Csángóföldi tendencia: növekszik a magyar programokban részt vevő gyerekek száma

Arról, hogy miként alakul a Csángóföldön magyarul tanuló, az MCsMSz által szervezett foglalkozásokba bekapcsolódó gyerekek száma, Hegyeli Attila elmondta: folyamatosan növekszik ezeknek a gyerekeknek, fiataloknak a száma, a programok óvodás kortól egyetemi hallgatókig mindenkit megszólítanak. „Határozottan érzékelhető a pozitív irány, hogy 2019 óta folyamatosan növekszik az általunk elért diákok száma.

Most körülbelül 2100 gyermek kapcsolódik be a foglalkozásainkba” – mondta el Hegyeli Attila. Kifejtette, a szövetség által szervezett programok a bölcsődésektől kezdve minden gyereket, fiatalt megszólítanak egészen az egyetem befejezéséig, tehát minden korosztállyal foglalkoznak. Az egyetemisták ösztöndíjban részesülnek, amennyiben magyar tannyelvű egyetemen folytatják tanulmányaikat. A középiskolások esetében két kategória van: azok, akik magyar középiskolában tanulnak – zömében Csíkszeredában, vagy más székelyföldi városokban is vannak a szövetség által támogatott diákok.

Hegyeli Attila azt is elmondta, hogy kisdiákjaik esetében módfelett népszerű a napközi óvoda: ezt nagy mértékben igénylik a szülők, ugyanis a gyerekek késő délutánig ott maradhatnak: ott is alszanak délután, ott étkeznek.

korábban írtuk

Szemléletformáló élmény a csángóföldi és szegedi fiatalok közös kulturális missziója

Anyaországi fiatalok látogattak el és tartózkodnak a moldvai és gyimesi csángóknál a szegedi Népzenei Kamaraműhely újabb kulturális missziós körútja keretében.

Hatalmas segítséget jelent a szülőknek a magyar napközi

„Ezt a lehetőséget igyekszünk minden községben, minden településen megoldani, a szülőknek is hatalmas segítség. Hiszen így dolgozni tudnak menni, jobban ki tudják az időt használni, és a gyerekek is biztonságos helyen vannak.

– emelte ki az oktatási koordinátor. Hozzátette, a napközis forma drága, nehezen szervezhető, sok engedélyeztetést igénylő lehetőség, de megéri.

Tehát az egyik legrégebben asszimilálódott csángó falu, ahol eltűnt a nyelv – a legöregebbek sem tudnak már magyarul egy szót se. Nincs konkrét információnk arról, hogy utoljára mikor beszélték, az öregek sem tudnak róla, és néprajzi leírásokban sem találkoztam erre vonatkozó konkrét adattal, hogy mikor történt a nyelvváltás” – mondta el Hegyeli Attila. Mint magyarázta, nagy dolog, hogy egy ilyen település, ahol csak az emléke él már annak, hogy a lakosságnak, az ottani katolikus közösségnek valamikor köze volt a magyarokhoz és a magyar nyelvhez, jelentkezik, hogy be akar kapcsolódni a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége programjaiba.

„Megkerestek Sóspatakról, hogy ők is szeretnék, hogy falujukban működjenek a Szövetség magyar programjai. Egy hete kezdtük el a programot, és több mint 40 gyermek jár rendszeresen a foglalkozásokra az új helyszínünkön. A szülői értekezleten részt vettem én is, a szülőkkel átbeszéltük a dolgokat, és nagyon pozitív fejleménynek értékelhető, hogy a teljesen román Sóspatakról érkező megkeresés végre egy úgymond »alulról« jövő kérés. Figyelemre méltó, hogy megjelenik a közösségi igény olyan helyen is, ahol már csak az emléke maradt annak, hogy az emberek valaha magyarul beszéltek” – mondta el Hegyeli Attila. Úgy fogalmazott, bámulatos, hogy a szövetség programjai így népszerűvé válnak.

ahol csak az emléke maradt meg annak, hogy valamikor magyar eredetű közösség élt itt. És lám, van értelme, itt a visszaigazolás: egy immár száz éve nem magyar közösség azt mondja, hogy elkezdik érdekelni a magyar programok, szeretnék, hogy a gyermekeik valamennyire visszatérjenek a gyökerekhez” – tette hozzá Hegyeli Attila. Mint mondta, ha a Szövetség nem működtetné a programokat, nagy valószínűséggel feledésbe merülne a sóspataki közösségben a régi identitástudat. „E tekintetben fontos közösségimédia-kampányunk is: a sóspatakiak is a közösségi oldalról vettek tudomást arról, hogy más csángóföldi településeken miként működik a magyar oktatás. A gyerekek szülei, nagyszülei pozitívan, nyitottsággal, kíváncsisággal, jó szándékkal állnak hozzá” – mondta az oktatási koordinátor.

Arra kérünk, segítsétek munkánkat azzal is, hogy feliratkoztok a MCsMSz YouTube-csatornájára! Így munkánkat nemcsak figyelemmel kísérhetitek, hanem aktívan hozzájárulhattok ahhoz, hogy a csángómagyar kultúra értékei minél több emberhez eljussanak határon innen és túl. Nálunk megtaláljátok a közösség mindennapjait: dalokat, táncokat, iskolai tevékenységeinket, eseményeket, történeteket és mindazt, ami élővé teszi a csángómagyar hagyományainkat” – áll a felhívásban. A gazdag kínálatot felmutató csatorna itt érhető el.

Sikertörténetek a Csángóföldön

Hegyeli Attila csángó sikertörténetként beszélt annak a két lánynak az esetéről, akik magyarul végezték el az egyetemet – a kolozsvári BBTE-n az újságírói szakot –, most pedig segítik a szövetség munkáját. Senteș Stefania és a pusztinai Catană Alina a szövetség segítségével, ösztöndíjával végzett középiskolát Csíkszeredában, majd ugyanígy végezték az egyetemet Kolozsváron magyar nyelven.

hogyan élnek, éppen hol tartunk most a magyar kultúra, nyelv népszerűsítésében” – mondta Hegyeli Attila. Szintén sikertörténetként említette, hogy a fiatal Gál Alina nyert 2024-ben az önkormányzati választáson: a Bákó megyei Gajcsána első magyar, RMDSZ-színekben megválasztott polgármestere lett. Gál Alina Bukarestben és Londonban tanult, de hazament szülőföldjére, amelyért tenni akar. Gál Alinával készített interjúnk itt olvasható.