Varga Nándor, a Brassó megyei RMDSZ elnöke úgy érzi, jó irányba tart a területi szervezet
Fotó: RMDSZ Brassó megyei szervezete
A Brassó városi RMDSZ korábbi elnöke, a Brassó Megyei Magyar Napok főszervezője, Toró Tamás körül kirobbant belső botrány és a vezetőváltás után a közösségen belüli bizalom helyreállítását, a szervezet megyei jelenlétének erősítését tekinti a legfontosabb feladatnak a szövetség megyei szervezetének új vezetője, Varga Nándor. A politikus a Krónikának arról beszélt: a hónapokon át feszültséget okozó ügy után már nyugodtabb hangulat érződik a brassói magyar közösség berkeiben, de időre lesz szükség, amíg teljesen rendeződnek a viszonyok.
2026. május 19., 07:572026. május 19., 07:57
2026. május 19., 08:062026. május 19., 08:06
Nehéz, konfliktusokkal terhelt időszakot élt át az elmúlt hónapokban a Brassó megyei RMDSZ. A szervezetet megrázó botrány, a belső konfliktusok és a vezetőváltás nemcsak politikai, hanem közösségi szinten is bizonytalanságot okozott a brassói magyar közösség körében. Egy olyan szórványmegyében, ahol az RMDSZ szerepe messze túlmutat a klasszikus politikai érdekképviseleten, egy belső válság mindig érzékenyebben érinti a közösséget, mint a tömbmagyarságban élő régiókban.
Mint arról beszámoltunk, tavaly szeptemberben botrányba fulladt a Brassói Magyar Napok, miután a rendezvény főszervezője konfliktusba keveredett a rendőrökkel. Az akkoriban az RMDSZ Brassó városi szervezete elnöki tisztségét betöltő Toró Tamást bilincsben vitték el a környéken lakók által a helyszínre hívott járőrök az Áprily Lajos Gimnázium udvaráról. A rendőrség szerint csendháborítás miatt szálltak ki a helyszínre, ahol a főszervező agresszíven viselkedett az egyenruhásokkal és megtagadta az igazoltatást.
Brassó megyében a 2021-es adatokat tükröző népszámlálás szerint 28 221-en vallották magukat magyarnak, ez az ismert nemzetiségű lakosság 6 százalékát teszi ki.
Toró utóbb tagadta, hogy agresszív lett volna, sőt túlkapással vádolta meg a rendőrséget, amely azonban megbírságolta a politikust. Az eset nyomán az RMDSZ Brassói megyei szervezete felfüggesztette tisztségéből Torót, aki a maga részéről „klikknek” nevezte az akkor Kirsch Gábor Ferenc vezette megyei elnökséget, amely szerinte meg akarta akadályozni, hogy indulhasson a tisztújításon a megyei elnöki tisztségért. Kirsch végül októberben lemondott tisztségéről, idén tavasszal pedig tisztújítást tartottak a megye szervezetnél.
Bilincsben vitték el az Áprily Lajos Gimnázium udvaráról Toró Tamást, a brassói városi közgyűlés üléseinek újonnan kinevezett állandó meghívottját – adta hírül a helyi sajtó.
A március 7-i tisztújítás után új időszak kezdődött a szervezet életében: a megyei elnöki tisztséget Varga Nándor vette át, aki korábban ügyvezető elnökként dolgozott az RMDSZ-ben. Varga éppen a botrányba keveredett Toró Tamást múlta felül a belső megmérettetésen, amelyen a küldöttek több mint 70 százaléka neki szavazott bizalmat. De nem maradt tisztség nélkül Toró sem, akit végül Brassó városi területi elnökké választottak.
Varga Nándor a Krónikának elmondta: a tavalyi botrány egyértelműen megrázta a brassói magyar közösséget, és negatív hangulatot teremtett a szervezeten belül. Mint fogalmazott, a belső választások után azonban érzékelhető változás történt, és a belső feszültségek helyét fokozatosan egy nyugodtabb, együttműködésre épülő légkör veszi át.
– fogalmazott az új megyei elnök. Hozzátette: személyesen is azon dolgozik majd, hogy a korábbi konfliktusok ne ismétlődjenek meg, és a szervezet ismét stabilabban, kiszámíthatóbban működjön.
A megyei tanácsosként is tevékenykedő Varga Nándor (az RMDSZ-nek három képviselője van a megyei önkormányzatban) ugyanakkor nem próbálta azt a látszatot kelteni, hogy minden probléma egyik napról a másikra megoldódott volna. Szerinte túl kevés idő telt el a tisztújítás óta ahhoz, hogy teljes helyreállásról lehessen beszélni, ugyanakkor érzékelhető a közösség részéről egyfajta bizakodás.
Varga Nándor eddigi ügyvezető elnök személyében új elnöke lett az RMDSZ Brassó megyei szervezetének. A tisztségre a tavaly botrányba keveredett Toró Tamás, a Brassó Megyei Magyar Napok főszervezője is pályázott.
„Még nagyon kevés idő telt el a választások után, nagyon nem érzem teljes mértékben azt, hogy most százszázalékosan helyreállt a viszony” – fejtette ki, ugyanakkor hozzátette:
A Brassó megyei RMDSZ új vezetője szerint most különösen fontos, hogy a szervezet kifelé is stabilitást mutasson. Szórványban ugyanis sokkal gyorsabban megrendülhet a közösség bizalma, ha hosszabb ideig belső konfliktusok uralják a közéletet. Éppen ezért az új vezetés egyik legfontosabb feladata szerinte az, hogy ismét a közösségi ügyekre, a szervezetépítésre és a helyi magyar élet erősítésére helyezzék a hangsúlyt.
Varga Nándor arról is beszélt, hogy az új vezetőség egyik fontos célja a megyei jelenlét megerősítése. Szerinte
Az új elnök ezért olyan eseményeket és kezdeményezéseket szeretne elindítani, amelyek korábban egyáltalán nem léteztek, vagy kizárólag a megyeszékhelyhez kötődtek. Ilyenek lennének például a sportnapok vagy a különböző egészségügyi szűrővizsgálatok, amelyeket nemcsak Brassóban, hanem a megye több településén is megszerveznének.
Úgy látja, a szórványban élő közösségek számára ezeknek a találkozási alkalmaknak különösen nagy jelentőségük van, hiszen nemcsak kulturális eseményekről, hanem közösségi kapaszkodókról is szó van.
„Nem egyik napról a másikra történik meg minden, lehet, hogy nem is pont idén, de a mandátumomban ez a célom” – fogalmazott az új elnök, aki szerint ehhez időre, energiára és támogatásra is szükség lesz. Ugyanakkor bízik abban, hogy a március végén kialakított csapattal hosszabb távon meg tudják valósítani ezeket az elképzeléseket.
Varga Nándor nyíltan beszélt arról, hogy szeretnék elérni: a szervezet 2028-ban jobban teljesítsen, mint a korábbi választásokon. Szerinte azonban ennek előfeltétele a közösségi kapcsolatok megerősítése és az, hogy az RMDSZ ismét hiteles, stabil szervezetként jelenjen meg a brassói magyarok előtt.
Beszélgetésünk során szóba került a brassói magyarság helyzete is. Brassó megye hagyományosan szórványvidéknek számít, ahol a magyar közösség több településen él szétszórtan, miközben erős román többségi közegben kell megőriznie identitását és intézményeit.
„Mint minden közösségben, ahol kevesen vannak, Brassó megyében is jobban összetart a közösség” – fogalmazott a politikus. Hozzátette: bár a megye magyarsága nem él tömbben, mégsem olyan kis létszámú közösségről van szó, amely ne tudna rendezvényeket szervezni vagy eredményeket felmutatni.
Elmondása szerint Toró Tamás a megyei képviselők tanácsában vesz részt küldöttként, és a városi területért felel, de ez nem azonos a brassói városi szervezet vezetésével.
Varga Nándort márciusban választották meg az RMDSZ Brassó megyei szervezetének élére
Fotó: Facebook/RMDSZ Brassó megyei szervezete
Az új elnök szerint a szervezet részéről megvolt a nyitottság arra, hogy Toró Tamás tapasztalatát továbbra is hasznosítsák. „Örülünk, hogy ott van a tapasztalatával” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ez is azt bizonyítja: a brassói RMDSZ-ben igyekeznek lezárni a korábbi konfliktusokat és a jövőre koncentrálni.
Az új megyei elnök ugyanakkor inkább a jövőről beszélne. Mint mondta, az új csapat kialakításakor fontos szempont volt a fiatalítás, és olyan embereket próbált maga mellé gyűjteni, akik hosszabb távon is szeretnének tenni a közösségért.
Emellett olyan programot szeretnének elindítani, amelynek révén a különböző helyi szervezetek egymás rendezvényein is részt vennének.
Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy Brassó városa és a megye kisebb települései között szorosabb kapcsolatok alakulhatnak ki, ami Varga szerint hosszabb távon a közösségi kohéziót is erősítheti.
A brassói RMDSZ új elnöke szerint most erre lenne a legnagyobb szükség: stabilitásra, kiszámíthatóságra és arra, hogy a közösség ismét inkább az építkezésről, mint a belső konfliktusokról beszéljen.
A Barcasági Csángó Alapítvány több mint három évtizede dolgozik azon, hogy a négyfalusi magyar közösség megőrizze nyelvét, kultúráját és iskoláit. Az út korántsem volt egyenes: aktív építkezés, hanyatlás, majd újjáéledés váltotta egymást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!