Erdélyi nyájakat is veszélyeztető járvány. A juhhimlő rendkívül fertőző vírusos betegség
Fotó: Orbán Orsolya
Újabb juhhimlő-gócokat azonosítottak Romániában, ezért az állategészségügyi hatóságok több térségben korlátozásokat vezettek be az állatok szállítására és legeltetésére vonatkozóan.
2026. május 18., 17:292026. május 18., 17:29
2026. május 18., 23:262026. május 18., 23:26
Amint a juhhimlőről a Falugaszdász.ro hétfőn a honlapján közölte, a fertőzés terjedése miatt fokozott ellenőrzéseket rendeltek el több megyében. A román sajtó beszámolói szerint az első idei gócot áprilisban fedezték fel
Ezt követően további eseteket regisztráltak Maros és Beszterce-Naszód megyében is. A hatóságok védő- és megfigyelési körzeteket alakítottak ki, hogy megakadályozzák a vírus tovább terjedését.
A juhhimlő rendkívül fertőző vírusos betegség, amely elsősorban juhokat és kecskéket érint. A vírus közvetlen érintkezéssel, fertőzött váladékokkal, takarmánnyal, eszközökkel, illetve rovarok közvetítésével is terjedhet. A szakemberek szerint a betegség jelentős gazdasági károkat okozhat az állattartóknak, mivel a fertőzött állományoknál kereskedelmi korlátozásokat és kényszervágásokat is elrendelhetnek. A tünetek közé tartozik
A román állategészségügyi hatóságok arra kérik a gazdákat, hogy szigorúan tartsák be a biobiztonsági előírásokat, korlátozzák az állatok mozgatását, és gyanús tünetek esetén haladéktalanul értesítsék az állatorvost. Emellett a fertőzött térségekben fokozott megfigyelést és ellenőrzéseket vezettek be a járvány megfékezése érdekében.
Jelentős változás előtt áll az állattenyésztési ágazat: az APIA-támogatásban részesülő gazdáknak ezentúl hivatalos munkaszerződést kell kötniük az általuk foglalkoztatott juhászokkal, ellenkező esetben elveszíthetik a támogatásokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!