Orosz befolyás? Francia forgatókönyv egy érvénytelenített romániai elnökválasztásra
Fotó: Haáz Vince
Egy francia portál azt állítja, feltárta, hogyan avatkozott be Oroszország a 2024 novemberi romániai elnökválasztásba, amelyet érvénytelenítettek, és amely nyomán vasárnap tartják az újra kiírt voksolás első fordulóját.
2025. május 04., 10:592025. május 04., 10:59
A Mediapart.fr cikke szerint a Román Hírszerző Szolgálatnak (SRI) állítólag sikerült felderítenie egy kibertámadást, amelynek során az orosz külföldi hírszerzés (SZVR) egyik csoportjának sikerült behatolnia a román Állandó Választási Hatóság (AEP) szervereire. Újságíróik szerint a SRI állítólag a tavaly novemberi elnökválasztást követően információkat adott át európai partnereknek, és a vizsgálatuk ezeken az adatokon, valamint a közbeszédben megjelenő, illetve az ügyben érintett intézmények adatain alapult.
A kiadvány az SZVR-hez köthető kibertámadás mellett azt is megjegyzi, hogy
céljuk az volt, hogy pártja a parlamenti választásokon a szavazatok legalább 30 százalékát szerezze meg.
A legfelsőbb bíróság teljes egészében hatályon kívül helyezte a ploiești-i ítélőtábla közigazgatási részlegének csütörtöki ítéletét, megállapítva, hogy a bíróságok nem vizsgálhatják felül az alkotmánybírósági határozatokat.
Az orosz beavatkozás célja az volt, hogy a korrupcióval vagy a háborúval kapcsolatos széles körű elégedetlenséget felhasználva megakadályozza az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt. Ám az a tény, hogy az alkotmánybíróság megakadályozta Diana Șoșoacă indulását a novemberi elnökválasztáson, újratervezésre késztette Moszkvát.
– idézte a Mediapart.fr újságíróit a Mediafax hírügynökség.
Bár a választásokig nem voltak nyilvánvaló orosz narratívák, miután a választásokat a bukaresti alkotmánybíróság érvénytelenítette, Moszkva elkezdett a romániai eseményekről beszélni, a taláros testület döntését pedig „államcsínynek” nevezte.
Miközben a román vezetők egybehangzóan kijelentették, hogy az amerikai küldöttség megértette az elnökválasztás érvénytelenítése mellett szóló érveket, kiderült: azért nem volt annyira könnyű meggyőzni őket.
Decemberben Klaus Iohannis akkori elnök feloldotta a titkosítás alól a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülésén ismertetett dokumentumokat. Az állami struktúrák – a SRI mellett a Különleges Távközlési Szolgálat (STS), a belügyminisztérium és a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) – által jegyzett dokumentumok az AEP infrastruktúrája elleni összehangolt támadásokról, valamint a TikTokon Călin Georgescu javára szervezett, jól kidolgozott kampányokról tanúskodtak, amelyeket egy „állami szereplő” valósított meg, de nem nevezték meg egyértelműen Oroszországot – idézi fel a Mediafax.
Cristina Ardeleanu, a bukaresti ítélőtábla bírája elutasította kedden Călin Georgescu korábbi államfőjelöltnek az elnökválasztás érvénytelenítésével kapcsolatos keresetét. A kormánykoalíció amúgy is jövő tavaszra tűzte ki az államfőválasztás időpontját.
Ilie Bolojan miniszterelnök és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem fog hazudni, a közigazgatási reform nem szemfényvesztés – jelentették ki hétfőn a PNL képviselői.
Nicușor Dan államfő és az Európai Bizottság (EB) elnöke, Ursula von der Leyen hétfőn közösen felkeresi a konstancai katonai kikötőt és a Mihail Kogălniceanu légi támaszpontot – tájékoztatott az elnöki hivatal.
Szeptember 1-től kezdve a betegek online bejelentést tehetnek azokról az orvosokról, akik visszaélésszerűen utalják őket állami kórházakból magánrendelőkbe.
A parlament két házának plénuma külön ülésezik hétfőn 16 órától, majd este 19 órától együttes üléseket is tart a képviselőház és a szenátus. Ezeken a Bolojan-kormány rendre felelősséget vállal a második deficitcsökkentő csomagért.
Nem jutottak dűlőre a bukaresti koalíciós pártok a deficitcsökkentő intézkedések második csomagjába foglalt közigazgatási átszervezéssel kapcsolatban.
Nicușor Dan államfő vasárnap kijelentette, hogy csak a parlamenti pártokkal való megállapodást követően hozza nyilvánosságra a hírszerző szolgálatok élére jelölendő személyek nevét.
Az ügyfélszolgálat felfüggesztésével tiltakoznak hétfőtől a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen a közigazgatásban dolgozók.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter vasárnap bejelentette, hogy a magánszemélyek számára szóló roncsautóprogram legkésőbb szeptember végén elindul. A program teljes költségvetése 200 millió lej.
Nem fog nőni a földgáz ára a télen és ezáltal a gázszámlák összege sem – nyilatkozta péntek este Bogdan Gruia Ivan energiaügyi miniszter.
1 hozzászólás