
A legfelsőbb bíróság helyt adott a fellbbezésnek, felfüggesztette a ploiești-i bíró határozatát, érvényben hagyva az alkotmánybíróság tavalyi döntését
Fotó: Facebook/Legfelsőbb bíróság
A legfelsőbb bíróság pénteken helyt adott a 2024-es elnökválasztást érvénytelenítő alkotmánybírósági határozat felfüggesztéséről szóló ítélet elleni fellebbezéseknek. Döntése szerint a legfelsőbb bíróság teljes egészében hatályon kívül helyezte a ploiești-i ítélőtábla közigazgatási részlegének csütörtöki ítéletét, megállapítva, hogy a bíróságok nem vizsgálhatják felül az alkotmánybírósági határozatokat.
2025. április 25., 18:572025. április 25., 18:57
A legfelsőbb bíróság befogadhatatlanként elutasította bizonyos Gheorghiță Popescu keresetét, amelyben a felperes az alkotmánybíróság december 6-i határozatának felfüggesztését, illetve megsemmisítését kérte. Emellett a legfelsőbb bíróság elutasította egy másik magánszemély, Andrei Ștefan Mitrea fellebbezését, arra hivatkozva, hogy nem részese a pernek – számolt be az Agerpres hírügynökség.
A ploiești-i ítélőtábla közigazgatási részlegének csütörtöki döntését a ploiești-i regionális ügyészség és az alkotmánybíróság fellebbezte meg.
A bíróságok portálján közzétett adatok szerint az alkotmánybíróság tavalyi határozatát egy Gheorghită Popescu nevű magánszemély támadta meg az ítélőtáblánál.
Mint arról beszámoltunk, a taláros testület arra hivatkozott, hogy a legfelsőbb védelmi tanács szerint az első fordulóban legtöbb szavazatot szerző Călin Georgescu független jelölt közösségi oldalakon folytatott választási kampányát illegális finanszírozás és nemzetbiztonsági kockázatot jelentő külföldi beavatkozás segítette.
Az alkotmánybíróság pénteken úgy reagált a csütörtöki ítéletre, hogy a ploiești-i ítélőtábla „a törvények megsértésével, alkotmányos és jogi alap nélkül döntött” az elnökválasztást érvénytelenítő december 6-i határozat felfüggesztéséről.
Az alkotmánynak megfelelően a december 6-i határozat a jövőre nézve hatályos, és általánosan kötelező érvényű, mivel az alkotmányos rend részét képezi – erre hivatkozva fellebbezte meg az alkotmánybíróság a ploiești-i ítélőtábla csütörtöki ítéletét.
Közleményében a taláros testület kitért arra is, hogy 2024 decemberétől több mint 200 esetben támadták meg az ország különböző bíróságain az elnökválasztást érvénytelenítő december 6-i határozatát. „Eddig a közigazgatási bíróságok az alkotmánynak és a törvénynek megfelelően elutasították ezeket a kereseteket, a ploiești-i ítélőtábla ítélete egyedülálló és elszigetelt” - olvasható a közleményben.
Az alkotmánybíróság önkényesen félreértelmezte a törvényt, és a román nép szuverenitását kisajátítva nem egy választott, hanem egy általa kinevezett államfőt helyezett tisztségbe – többek között ezzel indokolta a ploiești-i ítélőtábla bírája az elnökválasztás első fordulójának eredményét és az egész választási folyamatot érvénytelenítő tavaly decemberi 6-i alkotmánybírósági határozat felfüggesztését.
A pénteken közzétett dokumentum szerint az alkotmánybíróság önkényesen értelmezte az alkotmány szerinti hatáskörét, amikor hivatalból vizsgálódott az elnökválasztás ügyében, mert a testület működését szabályozó 1992/47-es törvény szerint csak indokolással ellátott írásbeli panasz esetén lett volna szabad eljárnia.

A ploiești-i ítélőtábla egyik bírája csütörtökön felfüggesztette az elnökválasztást érvénytelenítő tavaly decemberi 6-i alkotmánybírósági határozatot.
Az indoklás szerint megalapozott a felperesnek az a kifogása, hogy:
„Az alkotmány előírása szerint bizonyos jogok és szabadságok gyakorlása csak törvénnyel korlátozható” – olvasható a ploiești-i bíró indoklásban.
Az ítész szerint nem teljesültek az elnökválasztás érvénytelenítésének jogi feltételei sem. Az elnökválasztási törvény szerint ugyanis az alkotmánybíróság csak akkor járhatott volna el így, ha a szavazás során és az eredmény megállapításakor olyan csalások történtek, amelyek módosítottak a második fordulóba bekerülő jelöltek sorrendjén.
Az indoklás azzal zárul, hogy a megtámadott alkotmánybíróság határozat egy közigazgatási aktus, amelynek a vizsgálata az ítélőtábla közigazgatási részlegének hatáskörébe tartozik, tekintettel arra, hogy az alkotmánybíróság közhatóságnak minősül.
Nicușor Dan államfő koszorút helyezett el szombat reggel az 1990. június 13. és 15. közötti bányászjárás áldozatainak bukaresti emlékművénél.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) nem szavaz bizalmat a parlamentben Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök kormányának – közölte Dominic Fritz pártelnök az alakulat politikai bizottságának pénteki ülése után.
Lelőtték a Prahova-völgyi Bușteni városában egy házba a bocsaival együtt kétszer is behatoló anyamedvét pénteken délután.
Megnyílt pénteken a forgalom előtt a Transzfogarasi út Piscul Negru és Bilea-vizesés közötti szakasza – jelentette be a brassói regionális útigazgatóság szóvivője, Elekes Róbert.
Bár május 5-én a kormányt, amelynek tagja, bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatták, majd május 25-én egy neki tulajdonított, botrányt okozó hangfelvétel miatt lemondott, még mindig a helyén van Demeter András ügyvivő művelődési miniszter.
Ha most lenne az elnökválasztás, már nem szavazna Nicușor Danra – jelentette ki Ludovic Orban, a Jobboldal Ereje nevű párt elnöke, az elnök korábbi tanácsadója, volt liberális párti miniszterelnök.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) után várhatóan a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) sem fog bizalmat szavazni az Eugen Tomac vezette kormánynak a parlamentben.
A tűzoltók 15 megye 28 településén és Bukarestben vonultak ki az elmúlt 24 órában kiszivattyúzni a vizet az elárasztott lakóházakból és udvarokról, illetve eltávolítani a viharos időjárás miatt leszakadt tetőelemeket és kidőlt fákat.
Nem hagyta szó nélkül Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes, hogy neve felkerült a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) jelentésébe azon személyek listájára, akik „példátlanul agresszív magatartást tanúsítanak a bírákkal szemben”.
szóljon hozzá!