
A legfelsőbb bíróság helyt adott a fellbbezésnek, felfüggesztette a ploiești-i bíró határozatát, érvényben hagyva az alkotmánybíróság tavalyi döntését
Fotó: Facebook/Legfelsőbb bíróság
A legfelsőbb bíróság pénteken helyt adott a 2024-es elnökválasztást érvénytelenítő alkotmánybírósági határozat felfüggesztéséről szóló ítélet elleni fellebbezéseknek. Döntése szerint a legfelsőbb bíróság teljes egészében hatályon kívül helyezte a ploiești-i ítélőtábla közigazgatási részlegének csütörtöki ítéletét, megállapítva, hogy a bíróságok nem vizsgálhatják felül az alkotmánybírósági határozatokat.
2025. április 25., 18:572025. április 25., 18:57
A legfelsőbb bíróság befogadhatatlanként elutasította bizonyos Gheorghiță Popescu keresetét, amelyben a felperes az alkotmánybíróság december 6-i határozatának felfüggesztését, illetve megsemmisítését kérte. Emellett a legfelsőbb bíróság elutasította egy másik magánszemély, Andrei Ștefan Mitrea fellebbezését, arra hivatkozva, hogy nem részese a pernek – számolt be az Agerpres hírügynökség.
A ploiești-i ítélőtábla közigazgatási részlegének csütörtöki döntését a ploiești-i regionális ügyészség és az alkotmánybíróság fellebbezte meg.
A bíróságok portálján közzétett adatok szerint az alkotmánybíróság tavalyi határozatát egy Gheorghită Popescu nevű magánszemély támadta meg az ítélőtáblánál.
Mint arról beszámoltunk, a taláros testület arra hivatkozott, hogy a legfelsőbb védelmi tanács szerint az első fordulóban legtöbb szavazatot szerző Călin Georgescu független jelölt közösségi oldalakon folytatott választási kampányát illegális finanszírozás és nemzetbiztonsági kockázatot jelentő külföldi beavatkozás segítette.
Az alkotmánybíróság pénteken úgy reagált a csütörtöki ítéletre, hogy a ploiești-i ítélőtábla „a törvények megsértésével, alkotmányos és jogi alap nélkül döntött” az elnökválasztást érvénytelenítő december 6-i határozat felfüggesztéséről.
Az alkotmánynak megfelelően a december 6-i határozat a jövőre nézve hatályos, és általánosan kötelező érvényű, mivel az alkotmányos rend részét képezi – erre hivatkozva fellebbezte meg az alkotmánybíróság a ploiești-i ítélőtábla csütörtöki ítéletét.
Közleményében a taláros testület kitért arra is, hogy 2024 decemberétől több mint 200 esetben támadták meg az ország különböző bíróságain az elnökválasztást érvénytelenítő december 6-i határozatát. „Eddig a közigazgatási bíróságok az alkotmánynak és a törvénynek megfelelően elutasították ezeket a kereseteket, a ploiești-i ítélőtábla ítélete egyedülálló és elszigetelt” - olvasható a közleményben.
Az alkotmánybíróság önkényesen félreértelmezte a törvényt, és a román nép szuverenitását kisajátítva nem egy választott, hanem egy általa kinevezett államfőt helyezett tisztségbe – többek között ezzel indokolta a ploiești-i ítélőtábla bírája az elnökválasztás első fordulójának eredményét és az egész választási folyamatot érvénytelenítő tavaly decemberi 6-i alkotmánybírósági határozat felfüggesztését.
A pénteken közzétett dokumentum szerint az alkotmánybíróság önkényesen értelmezte az alkotmány szerinti hatáskörét, amikor hivatalból vizsgálódott az elnökválasztás ügyében, mert a testület működését szabályozó 1992/47-es törvény szerint csak indokolással ellátott írásbeli panasz esetén lett volna szabad eljárnia.

A ploiești-i ítélőtábla egyik bírája csütörtökön felfüggesztette az elnökválasztást érvénytelenítő tavaly decemberi 6-i alkotmánybírósági határozatot.
Az indoklás szerint megalapozott a felperesnek az a kifogása, hogy:
„Az alkotmány előírása szerint bizonyos jogok és szabadságok gyakorlása csak törvénnyel korlátozható” – olvasható a ploiești-i bíró indoklásban.
Az ítész szerint nem teljesültek az elnökválasztás érvénytelenítésének jogi feltételei sem. Az elnökválasztási törvény szerint ugyanis az alkotmánybíróság csak akkor járhatott volna el így, ha a szavazás során és az eredmény megállapításakor olyan csalások történtek, amelyek módosítottak a második fordulóba bekerülő jelöltek sorrendjén.
Az indoklás azzal zárul, hogy a megtámadott alkotmánybíróság határozat egy közigazgatási aktus, amelynek a vizsgálata az ítélőtábla közigazgatási részlegének hatáskörébe tartozik, tekintettel arra, hogy az alkotmánybíróság közhatóságnak minősül.
Románia regisztrálta a legtöbb dokumentált tokhal-orvhalászati esetet az Alsó-Duna térségében az elmúlt tíz évben – derül ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) legfrissebb jelentéséből. A természetvédők szerint a valós helyzet ennél is súlyosabb lehet.
Az egészségbiztosítással rendelkezők 2026-ban is számos ingyenes vizsgálatra és szakorvosi ellátásra jogosultak, ugyanakkor a biztosítással nem rendelkezők is igénybe vehetnek szűrő- és laboratóriumi vizsgálatokat és egyes egészségügyi szolgáltatásokat.
Több mint 100 ezer lejnyi bírságot szabtak ki másfél hónap alatt azokra a turistákra, akik medvéket etettek a DN 7C – vagyis a Transzfogarasi út – mentén.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) csütörtökön kimondta, hogy nem egyeztethető össze az uniós joggal a román legfelsőbb bíróság 2022-es határozata, amely a 2014 és 2018 közötti időszakra is kiterjeszti az elévülés szabályainak alkalmazását.
Kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdetett hétfőre Romániában a Sanitas egészségügyi szakszervezeti szövetség, tiltakozásul az új közalkalmazotti bértörvény tervezete ellen.
Első fokon pert nyert a román kormánnyal szemben a Romániai Emberi Jogok Védelméért – Helsinki Bizottság Egyesület (APADOR-CH), amely közérdekű adatok kiadását követelte az Ukrajnának nyújtott román katonai támogatások ügyében.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANCP) több ételkiszállító cég működését is felfüggesztette, miután az ellenőrök csótányokat és súlyosan kifogásolható higiéniai állapotokat találtak a futárok által használt hőtartó szállítótáskákban.
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
szóljon hozzá!