Újabb nagyszerű diadalt aratott a modern, felvilágosodott szellem a múlt sötét erői fölött.
2015. május 16., 15:202015. május 16., 15:20
A helyszín a felvilágosodás hazája, Franciaország, ahol a Szabadgondolkodók Nemzeti Szövetsége nevű szervezet feljelentése nyomán egy közigazgatási bíróság úgy döntött: le kell bontani egy II. János Pál pápát ábrázoló szobrot egy Ploërmel nevű településen.
A 2006-ban emelt emlékművön a néhai pápa bronzszobra alatt „ne féljetek!\" felirat olvasható, fölötte egy boltív áll, tetején kereszttel. A bíróság utóbbi miatt rendelte el a bontást, mivel szerintük az összesen 8 méter magas alkotás „elhelyezésénél és méreteinél fogva feltűnő jellegű, és mint ilyen, ellentétes a Francia Köztársaság világi jellegét előíró alkotmánnyal, valamint az egyház és az állam kettéválasztásáról rendelkező 1905. évi törvénnyel\".
Minden elismerésem a rendíthetetlen szabadgondolkodóké, valamint a bátor bíráké. Ma, 2015 Európájában valóban nincs semmi más, ami miatt aggódnunk kellene, a legnagyobb ellenség továbbra is az egyház, valamint egy tíz éve halott pápa, aki azon történelmi szereplők egyike, akiknek köszönhetően sikerült megszabadulni az Európa nagy részét hatalmába kerítő kommunizmustól. Bár lehet, hogy a jakobinusok kései szellemi örökösei szemében ez inkább a bűnlajstromát gazdagítja.
Annyi bizonyos: igazán irigylem a szabadgondolkodókat. Ezúton jelezném is, hogy ha már elindultak a települések arculatát alattomos módon meghatározó keresztény szimbólumok elleni küzdelem útján, ne csak ilyen kicsiben játsszanak. Például a francia főváros központjában ott éktelenkedik egy jóval nagyobb jelkép, ami nagymértékben alkalmas a becsületes és modern szabadgondolkodók megbotránkoztatására.
A Notre Dame-székesegyházról van szó, ami nem átall immár évszázadok óta dacolni a felvilágosodás nagyszerű szellemével. Mielőtt egyesek azt gondolnák: hatalmába kerített az álszent és szemforgató ájtatosság, megjegyezném, hogy továbbra sem tartozom a hívő templomjárók közé. Ugyanakkor a sokszínűség és a vélemény-, valamint a vallásszabadság tisztelőjeként úgy gondolom: a buzgó szabadgondolkodók egyvalamitől biztosan szabadok: a toleranciától.
Annak a képességétől, hogy elfogadják: másoknak is szabadságában áll az övékétől eltérő véleményen lenni, és más eszméket tisztelni, mint ők – akár nyilvánosan is.
A román külpolitika, illetve tágabb értelemben vett stratégia állapotát kiválóan tükrözi Ilie Bolojan miniszterelnök Venezuelával kapcsolatos kijelentése, miszerint az ottani események kapcsán Románia az EU-val megegyező álláspontot fog képviselni.
Közhellyé vált, hogy a gépkocsi már nem luxus, a megfelelő tömegközlekedési alternatívák nélkül alapvető szükségletté vált a mindennapokban. Egy olyan jog, amelynek szükségességét sok esetben nem lehet vitatni, viszont nem alanyi jog. Tenni kell érte.
Január 3-a, vagyis a venezuelai elnök mandátumának idő előtti lezárultát eredményező amerikai „rendészeti akció” óta a maga teljes valójában csodálható meg a 19. századi Monroe-elv áramvonalas, a 21. század követelményeihez igazított 2.0-s verziója.
Persze némi joggal vetheti fel bárki, hogy miközben Romániában az alkotmánybíróság a PSD hathatós közreműködésével éppen alkotmányos válság kirobbantásán ügyködik, miért lamentál valaki boomerbe oltott X-generációsként néhány zenecsatorna bezárásán.
Na, már csak ez hiányzott! – kommentálhatnánk a viccbeli poénnal az alkotmánybíróságnál uralkodó állapotokat. Csakhogy ez nem vicc. A taláros testületnek sikerült elérnie, hogy az eddigi pénzügyi és politikai krízist újabbal tetézze: alkotmányossal.
Képzeljék el, hogy a román parlament olyan törvényt fogad el, amely akár börtönbüntetéssel is sújthatóvá teszi, ha valaki kijelenti, hogy Románia nem az 1918-as gyulafehérvári román gyűlés nyomán, a „nép akaratából” szerezte meg az Erdély fölötti uralmat.
Teljes hőfokon ég Magyarországon a jövő tavasszal rendezendő országgyűlési választást megelőző kampány, és a politikai csatazaj közepette időnként a nemzetpolitika is terítékre kerül.
Miközben a Recorder oknyomozó portál dokumentumfilmje súlyos visszaélésekre világít rá a román igazságszolgáltatási rendszerben, azért megjegyezhetjük: a tényfeltáró riporttal jókora szívességet tett a kormánynak.
A híradót hallgatom. Beszámolnak arról, hogy egy német város karácsonyi vásárában késeltek, egy másikban, valahol Bajorországban pedig minél több személy halálra gázolását tervezte öt migráns.
Az Egyesült Államok magára hagyja Európát, sőt már ellenségének tekinti – ilyen apokaliptikus kommentárok hangzottak el annak kapcsán, hogy a Trump-adminisztráció közzétette Washington új nemzetbiztonsági stratégiáját.
szóljon hozzá!