Még a marosfői nyári szabadegyetem szervezőit is teljesen felkészületlenül érte az a hirtelen jött "népszerűség", amelyet Traian Băsescu államfő hétfői fellépése gerjesztett.
2013. augusztus 13., 18:582013. augusztus 13., 18:58
2013. augusztus 13., 18:592013. augusztus 13., 18:59
Az 1998 óta hellyel-közzel megszervezett, idén tizenegyedszer összehozott fórum múltjáról csak hosszas internetes keresés után lehet ezt-azt megtudni (a rendezvénynek jelenleg nincs saját oldala), de a főszervezők sem jeleskednek a maguk háza táján: a világ románjaiért létrehozott nemzeti alapítvány honlapja például utoljára 2011-ben közölt hírt.
Az viszont köztudott, hogy a szabadegyetem ötlete a Hargita és Kovászna megyei románság vezetőitől ered, akik fontosnak érezték, hogy problémáikat megosszák, kibeszéljék az ország vezetőivel, illetve a határokon túl élő nemzettársaik képviselőivel. A mindenkori bukaresti hatalom pedig néha felkarolta a kezdeményezést, de az ideihez hasonló löketet tán még sohasem kapott. A marosfői rendezvény hirtelen stratégiai fontosságúvá vált a román államfő számára, aki a magyarok elleni kirohanásával alaposan lepipálta e téren politikai ellenfeleit – még a magát házigazdának nevező védelmi miniszternek, a marosfői születésű, \'89 előtti aktivistából vezető szociáldemokrata politikussá előlépett Mircea Duşának is leesett az álla a dörgedelmes szavak hallatán.
Persze Băsescu megregulázási tervei csak a sajtóban durrantak nagyot, borítékolható volt, hogy Budapest nem veszi fel a kesztyűt: a magyar külügy arra hívta fel a figyelmet, hogy a két országnak együtt kell fellépnie a nemzeti közösségek védelmében. Orbán Viktor \"kifütyültetése\", Tőkés László állampolgári megfenyítése, a székelyföldi autonómiatörekvések lesztálinistázása csak a szónokot minősíti, a tusványosi mozgalom sok ezer éltetője pedig nyugodt lehet, a szabadegyetem vígan megmarad.
Băsescu hétfői mutatványa az ellenrendezvény szintjére taszította a rendkívül ingatag alapokon álló marosfői fórumot. A pillanatnyi \"kampánysiker\" valós hozadéka remélhetőleg jövőre fog meglátszani, amikor is a székelyek körében eddig igen népszerű államfő leendő pártfogoltja szembesül majd az elnökválasztás székelyföldi eredményeivel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.
A bukaresti koalíciós pártok közötti vagdalkozásokat elnézve egyre inkább az az érzése az embernek, hogy a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) sikerült feltalálnia egy sajátos politológiai hibridet: az ellenzéki kormánypártot.
Valljuk be, nem túl gyakori, hogy egy ország államfője és miniszterelnöke a nyilvánosság előtt kijelentse: megszavazná országa államiságának felszámolását.
A román külpolitika, illetve tágabb értelemben vett stratégia állapotát kiválóan tükrözi Ilie Bolojan miniszterelnök Venezuelával kapcsolatos kijelentése, miszerint az ottani események kapcsán Románia az EU-val megegyező álláspontot fog képviselni.
Közhellyé vált, hogy a gépkocsi már nem luxus, a megfelelő tömegközlekedési alternatívák nélkül alapvető szükségletté vált a mindennapokban. Egy olyan jog, amelynek szükségességét sok esetben nem lehet vitatni, viszont nem alanyi jog. Tenni kell érte.
Január 3-a, vagyis a venezuelai elnök mandátumának idő előtti lezárultát eredményező amerikai „rendészeti akció” óta a maga teljes valójában csodálható meg a 19. századi Monroe-elv áramvonalas, a 21. század követelményeihez igazított 2.0-s verziója.
Persze némi joggal vetheti fel bárki, hogy miközben Romániában az alkotmánybíróság a PSD hathatós közreműködésével éppen alkotmányos válság kirobbantásán ügyködik, miért lamentál valaki boomerbe oltott X-generációsként néhány zenecsatorna bezárásán.
Na, már csak ez hiányzott! – kommentálhatnánk a viccbeli poénnal az alkotmánybíróságnál uralkodó állapotokat. Csakhogy ez nem vicc. A taláros testületnek sikerült elérnie, hogy az eddigi pénzügyi és politikai krízist újabbal tetézze: alkotmányossal.
Képzeljék el, hogy a román parlament olyan törvényt fogad el, amely akár börtönbüntetéssel is sújthatóvá teszi, ha valaki kijelenti, hogy Románia nem az 1918-as gyulafehérvári román gyűlés nyomán, a „nép akaratából” szerezte meg az Erdély fölötti uralmat.
Teljes hőfokon ég Magyarországon a jövő tavasszal rendezendő országgyűlési választást megelőző kampány, és a politikai csatazaj közepette időnként a nemzetpolitika is terítékre kerül.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!