A jelek szerint többnyire a román postán múlik, hogy maradéktalanul élhetnek-e az erdélyi magyarok a második Orbán-kormány által megadott szavazati jogukkal az április 6-i országgyűlési választásokon.
2014. február 09., 20:412014. február 09., 20:41
És ez sajnos nem sok jóval kecsegtet. Holott ha pusztán a száraz adatokat vizsgáljuk, egyértelmű, hogy a honosítás, regisztrálás és a megmérettetésen való részvétel kapcsán töretlen szándék mutatkozik a romániai magyarok részéről. A könnyített honosítás révén már mintegy 600 ezer külhoni kezdeményezte magyar állampolgárrá válását, ennek jelentős része erdélyi, közülük pedig várhatóan eléri majd a százezret azoknak a száma, akik voksolni is kívánnak az anyaországi parlamenti megmérettetésen.
Mindez egyértelműen azt bizonyítja, hogy a határon túli magyarság számára különös jelentőséggel bír a magyar állampolgárság, a magyar államhoz fűződő közjogi kötelék, még akkor is, ha elsősorban szimbolikus okok miatt igényelték. A magyar nemzetpolitikában mérföldkőnek számító momentumot azonban megakaszthatja, de legalábbis alaposan visszavetheti a román posta közismerten csapnivaló szolgáltatása.
Köztudott, hogy a budapesti Nemzeti Választási Irodának várhatóan csak március közepén áll módjában postázni a regisztrált választópolgároknak a szavazólapot tartalmazó választási levélcsomagot. Emiatt a magyar állampolgárságot szerzett romániai lakosoknak szinte azonnal ki kell tölteniük a szavazathoz mellékelt nyilatkozatot, és be kell jelöljék a szavazólapon pártpreferenciájukat, amint kézhez kapták a paksamétát, a visszaúthoz ugyanis nem sok idő marad ahhoz, hogy szavazatuk időben megérkezzen Budapestre.
Nem is kell feltétlenül rosszindulatot feltételezni a postáról ahhoz, hogy „borítékoljuk”: sok szavazólap késve fog megérkezni úgy az erdélyi címzetthez, mint Budapestre. Aki igénybe vette már a csőd szélén álló, az elmúlt hónapokban tömeges elbocsátást végrehajtó állami társaság szolgáltatásait, az tudja, hogy a cég a legmegbízhatatlanabbak közé tartozik az országban.
Éppen ezért roppant fontos a választópolgárok maradéktalan tájékoztatása a választási procedúráról, hogy a feladók gyorsaságával kiküszöbölhetővé váljon a postai késlekedés.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A bukaresti koalíciós pártok közötti vagdalkozásokat elnézve egyre inkább az az érzése az embernek, hogy a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) sikerült feltalálnia egy sajátos politológiai hibridet: az ellenzéki kormánypártot.
Valljuk be, nem túl gyakori, hogy egy ország államfője és miniszterelnöke a nyilvánosság előtt kijelentse: megszavazná országa államiságának felszámolását.
A román külpolitika, illetve tágabb értelemben vett stratégia állapotát kiválóan tükrözi Ilie Bolojan miniszterelnök Venezuelával kapcsolatos kijelentése, miszerint az ottani események kapcsán Románia az EU-val megegyező álláspontot fog képviselni.
Közhellyé vált, hogy a gépkocsi már nem luxus, a megfelelő tömegközlekedési alternatívák nélkül alapvető szükségletté vált a mindennapokban. Egy olyan jog, amelynek szükségességét sok esetben nem lehet vitatni, viszont nem alanyi jog. Tenni kell érte.
Január 3-a, vagyis a venezuelai elnök mandátumának idő előtti lezárultát eredményező amerikai „rendészeti akció” óta a maga teljes valójában csodálható meg a 19. századi Monroe-elv áramvonalas, a 21. század követelményeihez igazított 2.0-s verziója.
Persze némi joggal vetheti fel bárki, hogy miközben Romániában az alkotmánybíróság a PSD hathatós közreműködésével éppen alkotmányos válság kirobbantásán ügyködik, miért lamentál valaki boomerbe oltott X-generációsként néhány zenecsatorna bezárásán.
Na, már csak ez hiányzott! – kommentálhatnánk a viccbeli poénnal az alkotmánybíróságnál uralkodó állapotokat. Csakhogy ez nem vicc. A taláros testületnek sikerült elérnie, hogy az eddigi pénzügyi és politikai krízist újabbal tetézze: alkotmányossal.
Képzeljék el, hogy a román parlament olyan törvényt fogad el, amely akár börtönbüntetéssel is sújthatóvá teszi, ha valaki kijelenti, hogy Románia nem az 1918-as gyulafehérvári román gyűlés nyomán, a „nép akaratából” szerezte meg az Erdély fölötti uralmat.
Teljes hőfokon ég Magyarországon a jövő tavasszal rendezendő országgyűlési választást megelőző kampány, és a politikai csatazaj közepette időnként a nemzetpolitika is terítékre kerül.
Miközben a Recorder oknyomozó portál dokumentumfilmje súlyos visszaélésekre világít rá a román igazságszolgáltatási rendszerben, azért megjegyezhetjük: a tényfeltáró riporttal jókora szívességet tett a kormánynak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!