A jelek szerint többnyire a román postán múlik, hogy maradéktalanul élhetnek-e az erdélyi magyarok a második Orbán-kormány által megadott szavazati jogukkal az április 6-i országgyűlési választásokon.
2014. február 09., 20:412014. február 09., 20:41
És ez sajnos nem sok jóval kecsegtet. Holott ha pusztán a száraz adatokat vizsgáljuk, egyértelmű, hogy a honosítás, regisztrálás és a megmérettetésen való részvétel kapcsán töretlen szándék mutatkozik a romániai magyarok részéről. A könnyített honosítás révén már mintegy 600 ezer külhoni kezdeményezte magyar állampolgárrá válását, ennek jelentős része erdélyi, közülük pedig várhatóan eléri majd a százezret azoknak a száma, akik voksolni is kívánnak az anyaországi parlamenti megmérettetésen.
Mindez egyértelműen azt bizonyítja, hogy a határon túli magyarság számára különös jelentőséggel bír a magyar állampolgárság, a magyar államhoz fűződő közjogi kötelék, még akkor is, ha elsősorban szimbolikus okok miatt igényelték. A magyar nemzetpolitikában mérföldkőnek számító momentumot azonban megakaszthatja, de legalábbis alaposan visszavetheti a román posta közismerten csapnivaló szolgáltatása.
Köztudott, hogy a budapesti Nemzeti Választási Irodának várhatóan csak március közepén áll módjában postázni a regisztrált választópolgároknak a szavazólapot tartalmazó választási levélcsomagot. Emiatt a magyar állampolgárságot szerzett romániai lakosoknak szinte azonnal ki kell tölteniük a szavazathoz mellékelt nyilatkozatot, és be kell jelöljék a szavazólapon pártpreferenciájukat, amint kézhez kapták a paksamétát, a visszaúthoz ugyanis nem sok idő marad ahhoz, hogy szavazatuk időben megérkezzen Budapestre.
Nem is kell feltétlenül rosszindulatot feltételezni a postáról ahhoz, hogy „borítékoljuk”: sok szavazólap késve fog megérkezni úgy az erdélyi címzetthez, mint Budapestre. Aki igénybe vette már a csőd szélén álló, az elmúlt hónapokban tömeges elbocsátást végrehajtó állami társaság szolgáltatásait, az tudja, hogy a cég a legmegbízhatatlanabbak közé tartozik az országban.
Éppen ezért roppant fontos a választópolgárok maradéktalan tájékoztatása a választási procedúráról, hogy a feladók gyorsaságával kiküszöbölhetővé váljon a postai késlekedés.
Jó egy hónapja zajlik már az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háború, ami Donald Trump amerikai elnök legutóbbi bejelentése alapján még olyan két-három hétig tarthat.
Sokat, egyre többet foglalkozik a média és a közvélemény a családon belüli erőszakkal, no meg a távoltartás lehetőségével és gyakorlatával. Elítélendő, kerülendő, megelőzendő, büntetendő.
Miközben Magyarországon az elmúlt választási ciklusok legkiélezettebb és -feszültebb politikai kampánya zajlik, Erdélyben – és több magyarlakta vidéken a Kárpát-medencében – már megkezdődött a szavazási folyamat.
Amint az várható volt, a szociáldemokraták által a költségvetés szociális vonzatai kapcsán kikényszerített kompromisszum körüli vita csupán tovább mélyítette az ellentéteket a bukaresti kormányt alkotó koalíciós pártok között.
Mi történne, ha Szoboszlai Dominik a magyar foci botladozásait megelégelve egy napon úgy döntene, hogy az angol válogatottat erősíti? Elgondolni is rossz. Márpedig a sport elüzletiesedésének világában a nemzeti identitás, a zászló is lecserélhetővé vált.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Üzenetértékű, hogy Románia és Ukrajna partnerségi megállapodást kötött, de kérdéses, mi lesz a kisebbségekkel – az időzítése kapcsán pedig némi olyan érzése is van az embernek, hogy Kijev és Bukarest a magyar választási kampányba is beszállt egy kicsit.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Mintegy három hónapos késéssel, március 10-én tette közzé a bukaresti pénzügyminisztérium a 2026-os állami költségvetés tervezetét. Hogy mihez képest a késés? Egy felelősen gazdálkodó ország kormányához mindenképp.
szóljon hozzá!