
Graduál, zsoltároskönyv, díszoklevél is előkerült a recsenyédi unitárius templomban
Fotó: Recsenyédi Unitárius Egyházközség Facebook-oldala
A recsenyédi unitárius templom karzatának padlózata alól nemrég előkerült négykötetnyi iratanyag új fejezetet nyithat a Homoród menti település történetének kutatásában. A több mint kétszáz éves kéziratok és jegyzőkönyvek nemcsak egyháztörténeti értéket képviselnek, hanem a falu múltjáról is eddig ismeretlen részleteket tárhatnak fel. Nagy Adél recsenyédi unitárius lelkésznő a véletlenszerű feltárásról, az iratok érdekességéről beszélt a Krónikának.
2026. június 03., 07:572026. június 03., 07:57
2026. június 03., 08:002026. június 03., 08:00
Teljesen váratlan felfedezés történt az elmúlt napokban a Hargita megyei Recsenyéd unitárius templomában, ahol a karzat padlózata alatt négykötetnyi, 18–19. századi iratanyagot találtak. A különleges leletre két diáklány, Csoma Izabella és Magyari Anna bukkant rá, amikor kíváncsiságból felnyitottak egy régi lappancsot a karzaton. A templom karzatához ugyanis egykor feljáró vezetett, ezt azonban később megszüntették. S bár a feljáratot lezáró csapóajtó megmaradt, az évek során szinte feledésbe merült.
A két diáklány kíváncsiságból felment a karzatra, felnyitották a csapóajtót, benéztek a padló alá, és telefonnal bevilágítva vették észre, hogy ott »valamilyen könyvek« vannak. Ezután szedték ki őket” – mondta a Krónika érdeklődésére Nagy Adél recsenyédi unitárius lelkésznő.
A templomkarzatnak dupla padlózata van, e között bukkantak rá az iratokra
Fotó: Recsenyédi Unitárius Egyházközség Facebook-oldala
A megtalált iratanyag négy kötetből áll. Kettő egyházi jellegű:
„A graduál belső borítóján szerepel Derzsi Mózes unitárius lelkész neve. A forrásokból tudjuk, hogy Homoródkarácsonyfalván, Homoródújfaluban, majd Bölönben szolgált lelkészként. Azt azonban egyelőre nem tudjuk, hogy ő másolta-e a kötetet, vagy csak a tulajdonában volt. Az sem világos még, milyen kapcsolat fűzte a recsenyédi egyházközséghez” – magyarázta Nagy Adél.
A másik két kötet világi jellegű dokumentumokat tartalmaz.
Nagy Adél lelkésznő reméli, hogy az iratok elemzésekor sok új adat derül ki az egyházközség és a falu történetéről
Fotó: Recsenyédi Unitárius Egyházközség Facebook-oldala
A lelkésznő szerint ezek a dokumentumok különösen értékesek lehetnek a település múltjának feltárásában. „Egy-egy kötet körülbelül négyszáz oldalas, ezért még nem tudtuk tüzetesen áttanulmányozni őket.
Reméljük, hogy sok új adat derül ki belőlük az egyházközség és a falu történetéről” – mondta.
A recsenyédiek abban bíznak, hogy a jegyzőkönyvek választ adhatnak olyan kérdésekre is, amelyekre eddig nem voltak forrásaik. Mivel az iratok a jelenlegi templom felépítése előtti időszakból származnak, elképzelhető, hogy adatokat tartalmaznak a régi templom lebontásáról, valamint az 1836-ban elkészült mai templom építésének körülményeiről, a döntéshozatal folyamatáról és a kivitelezők személyéről is.
Bár az iratok jó állapotban vannak, szükséges őket megtisztítani és restaurálni
Fotó: Recsenyédi Unitárius Egyházközség Facebook-oldala
A dokumentumok között egy különösen érdekes feljegyzés is található.
A dokumentum hátoldalán Nagy Ferenc egykori lelkész 1947-ben írt feljegyzése olvasható, amely az irat megőrzésének körülményeit ismerteti. Ez a bejegyzés fontos támpontot jelenthet annak megfejtésében, mikor és miért rejtették el a köteteket.
„A feljegyzés alapján feltételezhető, hogy a négy kötet valamikor a negyvenes évek végén vagy az ötvenes évek elején kerülhetett a padlózat deszkái közé. Valószínűleg az államosítások és a kommunista időszak bizonytalansága idején próbálták így megóvni őket egy szebb jövő reményében” – fejtette ki a lelkésznő.
A köteteket a recsenyédi egyházközség levéltárában őrzik majd
Fotó: Recsenyédi Unitárius Egyházközség Facebook-oldala
A dokumentumok feldolgozásába történészeket és levéltári szakembereket is bevonnak. Nagy Adél történész férje, valamint az unitárius egyház levéltárosa is részt vállal az elemzésben, ugyanakkor Fehér János művészettörténész is jelezte, hogy szívesen részt vesz az anyag kutatásában.
Az egyházközség levéltárában őrzik majd őket, és kutatási célból helyben hozzáférhetővé teszik az érdeklődők számára. Kiállításban egyelőre nem gondolkodnak, mivel az iratok állapotának megőrzése elsődleges szempont.
A Homoród menti Recsenyéd ma is kis, de összetartó közösség. Az unitárius egyházközség jelenleg 116 lelket számlál, a település pedig teljes egészében magyar lakosságú.
A recsenyédi unitárius templom
Fotó: Recsenyédi Unitárius Egyházközség Facebook-oldala

Időkapszula került elő a Szatmár megyei Sárközújlak felújítás alatt álló katolikus templomának toronygombjából: a helyzetjelentést a Ceaușescu-rendszer legsötétebb, legnehezebb éveiben tapasztalt kilátástalan élethelyezetéről írta Áib Sándor néhai pap.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.
szóljon hozzá!