Fotó: pixabay.com
Szilveszter napján, 1956. december 31-én 68 éves korában Marosvásárhelyen elhunyt a város legendás orvosa, Mátyás Mátyás.
2023. december 31., 13:302023. december 31., 13:30
Borszéken született, Ditróban, Budapesten, Brassóban járt iskolába, Kolozsváron szerzett orvosi diplomát a Ferenc József Tudományegyetemen. Szakmai pályafutása a kolozsvári egyetem bőrgyógyászati és nőgyógyászati klinikáján kezdődött, a sebészeten folytatódott, ám az impériumváltás miatt megszűnt magyar nyelvű orvosképzés miatt az egyetemi pályafutás folytatásának a lehetősége befejeződött számára, és ezért magánszanatóriumot alapított. A százhúsz ágyas Park Szanatórium az 1948-as államosításig működött, amelynek
A Bolyai Tudományegyetem 1945-ös megalakítását követően nőgyógyászati előadásokat tartott, majd a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet 1948-as megalapítását követően az önálló marosvásárhelyi orvosképzést támogatta, a sebészeti tanszéket vezette. Tudományos érdeklődése elsősorban a hasi sebészetre, a műtét utáni trombózisok és embóliák megoldására, a gyomorműtétek utókezelésére, a terhesség során fellépő daganatokra terjedt ki. Az Orvostudományi Társaság marosvásárhelyi fiókjának rendszeres előadója volt, az orvosi ismeretek népszerűsítésére színművet is írt (Kórházi életkép, Marosvásárhely, 1949).
Szakkönyvei: Sebészet (1950), Az általános sebészet alapvonalai (1950), Általános sebészeti pathologia és sebészeti propedeutika (1953), Részletes sebészet: a szívburok, a szív és a nagy erek sebészete (1954), A hasüreg sebészete (1956). Két fejezetet írt román nyelven a bukaresti Orvosi Kiadónál 1955-ben megjelentetett sebészeti szakkönyvbe a hasnyálmirigy és a lép sebészi megbetegedéseiről. Külföldi szaklapokban főleg német nyelven közölt cikkeket.
Összesen mintegy 65 000 műtétet végzett, ami átlagosan napi 4-5 beavatkozást jelentett. Ez a hatalmas munka olyan tapasztalattal vértezte fel, hogy a legkiválóbb diagnoszták között tartották számon. Gyakran már ránézéssel és tapintással felállította a helyes kórismét, különösebb laboratóriumi és műszeres vizsgálat nélkül. Marosvásárhely legendás orvosa volt, akire ma is nagy tisztelettel emlékezik vissza az orvostársadalom. Egyúttal a kultúra nagy támogatójaként és szerelmeseként tartották számon. Nemcsak azért, mert három gyermekének életet adó felesége operaénekesnő volt, hanem kiemelkedő irodalmi érdeklődése miatt is.
Mátyás Mátyás szerénységéről történetek jártak szájról szájra. Mivel általában délután is bent volt a klinikán, történt egyszer, hogy egy frissen beutalt beteg a kórház folyosóján a moltonkabátban tartózkodó férfihez fordult, és arra a szívességre kérte, hogy hozzon neki egy doboz cigarettát. Amikor megérkezett a cigispakk, a visszajáró aprópénzt a beteg odaadta a szívességért. Másnap reggel a betegünk annál nagyobb csodálkozással és fagyos rémülettel látta, hogy a fehér ruhás vizitáló orvoscsoport élén éppen az ő „cigisfutára” lép be a kórterembe, és mindenki kiemelt tisztelettel övezi. Amikor eljutottak hozzá, sűrűn kérte a bocsánatot, és egyúttal az aprót is, hogy ne sértse meg a professzort. Erre Mátyás Mátyás azt válaszolta: „nem adom, azért én megdolgoztam”.
Mátyás professzor megtörte a jeget.
U.i.: Szilveszterkor kiemelt szeretettel köszöntöm Mesteremet, a sokak által tisztelt dr. Vizi E. Szilveszter professzort, a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnökét, az erdélyi tudományosság mecénását, és születésnapja alkalmából évekkel ezelőtt róla írt könyvem címét idézhetem: Csodálatos tanúságtétel: Vizi E. Szilveszternek sok szeretettel Erdélyből.
A szerző marosvásárhelyi egyetemi tanár
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Futballszurkolóként nem tartom ördögtől való pazarlásnak, ha önkormányzatok százezreket, akár milliókat költenek nagy múltú helyi focicsapatokra. Azonban ez így nem mehet tovább.
Ötszáz évvel a magyar történelem egyik legsúlyosabb tragédiája után országszerte megemlékezésekkel és katonai tiszteletadással hajtottak fejet a mohácsi csata áldozatai előtt.
Amikor történelmünk egyik legtragikusabb eseményére, a mohácsi vész fél évezredes évfordulójára emlékezünk, hiszen emlékezni mindenkoron szent kötelesség, szükséges áttekinteni az előzményeket.
Továbbra is tapasztalható, hogy a választások óta szakadék húzódik az erdélyi és a magyarországi társadalom jelentős része között, ám az árok betemetése nem reménytelen – abban ugyanakkor jelentős szerep hárul az új magyar kormányra.
Bár a Tisza-kormány nemzetpolitikáért felelős illetékese több fórumon is leszögezte erdélyi látogatása során, hogy az új budapesti hatalom nem kíván hozzányúlni a külhoni magyarok szavazati jogához, jelentős nyomás nehezedik rá az anyaországban.
Miközben egyes országokban már be is tiltották, vagy fontolgatják, hogy betiltsák a közösségi oldalak használatát a 16 év alatti fiatalok körében, néha az az ember érzése, hogy egyes, 18 évnél idősebb felnőttek esetében sem ártana a tiltás.
Ötszázhetven évvel ezelőtt, 1456. augusztus 11-én, a nándorfehérvári diadal után három héttel pestis áldozata lett Hunyadi János hadvezér.
Románia Európa egyik legjobb mezőgazdasági adottságokkal rendelkező országa, mégis importra szorul az alapvető élelmiszerekből. A gondot nem a termőföld vagy a gazdák hiánya, hanem az évtizedek óta következetlen agrárpolitika okozza.
Az embereknek egyre inkább elegük van a pártok közötti marakodásból, amely hónapok óta tartó politikai patthelyzetet eredményezett, valamint azt, hogy az országnak a válságos időszakban nincs teljes hatáskörrel rendelkező kormánya.
Életveszélyes fenyegetést kapott egy magyarországi előadó, ezért lemondta székelyföldi koncertjét. A botrány túlmutat Majkán, és a magyar közélet nagyon aggasztó állapotairól árulkodik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!