Fotó: pixabay.com
Szilveszter napján, 1956. december 31-én 68 éves korában Marosvásárhelyen elhunyt a város legendás orvosa, Mátyás Mátyás.
2023. december 31., 13:302023. december 31., 13:30
Borszéken született, Ditróban, Budapesten, Brassóban járt iskolába, Kolozsváron szerzett orvosi diplomát a Ferenc József Tudományegyetemen. Szakmai pályafutása a kolozsvári egyetem bőrgyógyászati és nőgyógyászati klinikáján kezdődött, a sebészeten folytatódott, ám az impériumváltás miatt megszűnt magyar nyelvű orvosképzés miatt az egyetemi pályafutás folytatásának a lehetősége befejeződött számára, és ezért magánszanatóriumot alapított. A százhúsz ágyas Park Szanatórium az 1948-as államosításig működött, amelynek
A Bolyai Tudományegyetem 1945-ös megalakítását követően nőgyógyászati előadásokat tartott, majd a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet 1948-as megalapítását követően az önálló marosvásárhelyi orvosképzést támogatta, a sebészeti tanszéket vezette. Tudományos érdeklődése elsősorban a hasi sebészetre, a műtét utáni trombózisok és embóliák megoldására, a gyomorműtétek utókezelésére, a terhesség során fellépő daganatokra terjedt ki. Az Orvostudományi Társaság marosvásárhelyi fiókjának rendszeres előadója volt, az orvosi ismeretek népszerűsítésére színművet is írt (Kórházi életkép, Marosvásárhely, 1949).
Szakkönyvei: Sebészet (1950), Az általános sebészet alapvonalai (1950), Általános sebészeti pathologia és sebészeti propedeutika (1953), Részletes sebészet: a szívburok, a szív és a nagy erek sebészete (1954), A hasüreg sebészete (1956). Két fejezetet írt román nyelven a bukaresti Orvosi Kiadónál 1955-ben megjelentetett sebészeti szakkönyvbe a hasnyálmirigy és a lép sebészi megbetegedéseiről. Külföldi szaklapokban főleg német nyelven közölt cikkeket.
Összesen mintegy 65 000 műtétet végzett, ami átlagosan napi 4-5 beavatkozást jelentett. Ez a hatalmas munka olyan tapasztalattal vértezte fel, hogy a legkiválóbb diagnoszták között tartották számon. Gyakran már ránézéssel és tapintással felállította a helyes kórismét, különösebb laboratóriumi és műszeres vizsgálat nélkül. Marosvásárhely legendás orvosa volt, akire ma is nagy tisztelettel emlékezik vissza az orvostársadalom. Egyúttal a kultúra nagy támogatójaként és szerelmeseként tartották számon. Nemcsak azért, mert három gyermekének életet adó felesége operaénekesnő volt, hanem kiemelkedő irodalmi érdeklődése miatt is.
Mátyás Mátyás szerénységéről történetek jártak szájról szájra. Mivel általában délután is bent volt a klinikán, történt egyszer, hogy egy frissen beutalt beteg a kórház folyosóján a moltonkabátban tartózkodó férfihez fordult, és arra a szívességre kérte, hogy hozzon neki egy doboz cigarettát. Amikor megérkezett a cigispakk, a visszajáró aprópénzt a beteg odaadta a szívességért. Másnap reggel a betegünk annál nagyobb csodálkozással és fagyos rémülettel látta, hogy a fehér ruhás vizitáló orvoscsoport élén éppen az ő „cigisfutára” lép be a kórterembe, és mindenki kiemelt tisztelettel övezi. Amikor eljutottak hozzá, sűrűn kérte a bocsánatot, és egyúttal az aprót is, hogy ne sértse meg a professzort. Erre Mátyás Mátyás azt válaszolta: „nem adom, azért én megdolgoztam”.
Mátyás professzor megtörte a jeget.
U.i.: Szilveszterkor kiemelt szeretettel köszöntöm Mesteremet, a sokak által tisztelt dr. Vizi E. Szilveszter professzort, a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnökét, az erdélyi tudományosság mecénását, és születésnapja alkalmából évekkel ezelőtt róla írt könyvem címét idézhetem: Csodálatos tanúságtétel: Vizi E. Szilveszternek sok szeretettel Erdélyből.
A szerző marosvásárhelyi egyetemi tanár
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Marosvásárhely, a Bolyaiak városa még mindig a legtöbb magyar lakosnak otthont nyújtó település Erdélyben.
Ott állunk a pékárus vagy a sarki bolt pultjánál, a szupermarket kasszájánál, kezünkben egy egyszerű fehér kenyérrel, a pénztárgép kijelzőjén pedig felvillan a kétjegyű szám: 10 lej, 12 lej, 15 lej...
Nyugdíjas halk suttogása a sarki patikában: „Kedveske, melyik az olcsóbb? Ezt a két gyógyszert most hagyjuk ki, majd jövő hónapban visszajövök értük.”
Donald Trump amerikai elnök iráni kalandja nem feltétlenül úgy alakult, ahogy azt a legderűlátóbb illetékesek remélték, ennek a hatásait pedig Európában, benne Erdélyben is érezzük – és várhatóan közép- és hosszú távon is érezni fogjuk.
Közismert okok miatt jó ideje nemigen beszélhetünk román–magyar államközi kapcsolatokról. Ennek ellenére, sőt annál inkább adódik a kérdés, hogy merre mozdul el a két szomszédos ország viszonya, és hogy ez milyen hatást gyakorol az erdélyi magyarokra.
Négy éve az arab labdarúgó-világbajnokságról, nyolc éve „az első afrikai aranyról”, a fekete kontinensen gyarmatosított egykori francia kolóniákon élők leszármazottai által Franciaország színeiben megnyert focivébéről írtam.
Egyre fullasztóbb a levegő az autóban, összeszorul a gyomor. Az sem segít, ha lehúzzuk az összes ablakot. A vezetés, a gépkocsifenntartás ugyanis egyre inkább luxussá válik: a nép autóját a drága parkolóban piszkíthatják kedvükre a madarak.
Némi csalódással konstatáljuk, hogy a kormánypártok hatalomhoz való ragaszkodása miatt a politikai válságot kirobbantó PSD talán megússza, hogy kormányozni kényszerülve vigye el a balhét mindenért.
Valamikor régen a sör a szegény ember bora volt. Ma már lassan a középosztály pezsgője.
Tanügyi rendszerünk ezer sebből vérzik. Bukarestben azonban rátapintottak a probléma lényegére, megvan a megfellebbezhetetlen megoldás: a szabóság.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!