
Ferenc pápa portréja a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyházban
Fotó: GYULAFEHÉRVÁRI RÓMAI KATOLIKUS ÉRSEKSÉG
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
2025. április 23., 13:582025. április 23., 13:58
A kétoldali tüdőgyulladással kórházba utalt, súlyos betegségéből némiképpen javuló és nem sokkal korábban kiutalt Szentatya részt vett a húsvéti ünnepségen. A hagyományok szerint a Szent Péter-bazilika középső erkélyén, az áldások erkélyén jelent meg az őt kiemelt lelkesedéssel, megértéssel és szeretettel fogadó hívei előtt. A teret betöltő tízezrekhez, az éter hullámain át százezrekhez szóló üzenetét felolvasták ugyan, a húsvéti (és karácsonyi) pápai szentmisét záró áldást azonban személyesen mondta el Ferenc pápa.
A Róma városának és a világ keresztény híveinek, sőt az egész emberiségnek címzett Urbi et Orbi áldást követően pápamobilon végigjárta a Szent Péter teret. Személyesen üdvözölte a megjelenteket, még csecsemőket is megáldott. Este megvacsorázott, hajnalban jelentkeztek a rosszullét első jelei. Egy óra múlva kómába esett, állapota gyorsan romlott, keveset szenvedett. A szakemberek szerint a tudatosan oxigéntámogatás nélküli húsvéti szereplés, a hosszan tartó oxigénhiányos állapot vezetett az agy bizonyos területeinek oxigénhiányból eredő károsodásához.
A 88 esztendős argentin pápa, az egészen fehérbe öltözött Jorge Mario Bergoglio utolsó üzenete békét közvetített. Béke mindenkinek, akit Isten szeret! Az Urbi et Orbi áldása szó szerint a városnak és az egész világnak szólt. A legünnepélyesebb apostoli áldás, Rómának és az egész földkerekségnek szóló pápai áldás így fejeződik be: „És a mindenható Istennek: az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek áldása szálljon le rátok, és maradjon veletek mindenkor! Ámen”.
Közéleti szerepvállalása során alázatról, az isteni irgalom hangsúlyozásáról, a pápai hivatal nemzetközi láthatóságának növeléséről, a rászorulók iránti elkötelezettségéről és a vallásközi párbeszéd támogatásáról vált ismertté. Egyszerű, szerény életmódot folytatott Assissi Szent Ferenc lelkiségét követve. Jelmondata az alábbi volt: „Jézus meglátott tehát egy vámszedőt, és mivel könyörületre méltónak és ezért kiválasztandónak látta, így szólt hozzá: kövess engem!”
Tizenkét éves pápasága idején Ferenc pápa háromszor látogatott el magyar közösségbe: Csíksomlyóra, Budapestre a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra, ahova két éven belül visszatért. Magyarul idézte a himnuszunk első sorát, és általa isteni áldást kért mindannyiunkra. Közösségi együttlétek, megszívlelendő üzenetek, krisztusi útkövetések életreszóló élményével, a szeretet kisugárzásával töltötte fel híveit, tisztelőit.
Mennybemenetele a kétezer évvel ezelőtti feltámadás napján az emberek feletti erő sugallatát, a jó pásztor bizonyosságát, a szeretet himnuszát közvetíti az ideig-óráig hátrahagyottaknak. Felemelően szép és lélekmelegítő mindez, talán még a hitetlenek lelke is beleremegett. Húsz évvel ezelőtt történt valami hasonló, II. János Pál a húsvétot követő szombaton távozott Teremtő Urához. Utóbb szentté avatták. És a katolikus hívek, a Ferenc pápát tisztelők és szeretők egészen biztosak lehetnek abban, hogy őreá is a szentté avatás vár.
A Jóisten jelei nyilvánvalóak. Mindennapi életünk példáiból megtapasztalhatjuk, hogy „az Isten nem bottal ver”, meg azt, hogy „azt bünteti, kit szeret”, de azt is, hogy szeretete gyakran megerősíti kívánságainkat. Miközben Petőfi Sándort bántotta a gondolat, hogy ne ágyban, párnák közt haljon meg, huszonhetedik évében beigazolódott: „Ott essem el én, A harc mezején”. Ispánkút, a fehéregyházi csatatér közelében, virágokkal és verseinek rigmusával befedett sírhantban nyugszik a magyar költészet másik halhatatlan nagysága, Kányádi Sándor. A székely hegymászó, Erőss Zsolt sem kívánhatott volna jelképesebb pihenőhelyet, mint a Kőrösi Csoma Sándor sírja felett magasló Kancsendzönga lejtőjét.
Utolsó üzenetei, szavai immár hagyatékként visszhangzanak. Élete és földi távozása sokakat: a katolikus hívőket, a kereszténységet, az egész világot megérintette. De az élet megy tovább: háborúval és békével, áldással és átokkal, hittel és hitetlenséggel. Szerénynek elrendelt, mégis pompás temetéssel, majd az utód megválasztásával.
Miután két sikeres pápalátogatás házigazdája volt, a sok nyelvet beszélő, tudós alkatú, jó szervezői készséggel megáldott Erdő Péter bíboros a negyedik esélyes a nemsokára esedékes pápaválasztáson. Legutóbb Bakócz Tamás dominikánus rendi magyar bíboros volt az 1513-as konklávé egyik esélyese, az egyetlen magyar, aki a pápai trónra pályázott.
Urbi et Orbi!
A szerző marosvásárhelyi egyetemi tanár

Hétfőn este tartják a szertartást, amelyen a Vatikán hivatalosan is megállapítja Ferenc pápa halálát; a Szentatya első ravatala a Szent Márta-házban lesz, ahol elhunyt.
A román külpolitika, illetve tágabb értelemben vett stratégia állapotát kiválóan tükrözi Ilie Bolojan miniszterelnök Venezuelával kapcsolatos kijelentése, miszerint az ottani események kapcsán Románia az EU-val megegyező álláspontot fog képviselni.
Közhellyé vált, hogy a gépkocsi már nem luxus, a megfelelő tömegközlekedési alternatívák nélkül alapvető szükségletté vált a mindennapokban. Egy olyan jog, amelynek szükségességét sok esetben nem lehet vitatni, viszont nem alanyi jog. Tenni kell érte.
Január 3-a, vagyis a venezuelai elnök mandátumának idő előtti lezárultát eredményező amerikai „rendészeti akció” óta a maga teljes valójában csodálható meg a 19. századi Monroe-elv áramvonalas, a 21. század követelményeihez igazított 2.0-s verziója.
Persze némi joggal vetheti fel bárki, hogy miközben Romániában az alkotmánybíróság a PSD hathatós közreműködésével éppen alkotmányos válság kirobbantásán ügyködik, miért lamentál valaki boomerbe oltott X-generációsként néhány zenecsatorna bezárásán.
Na, már csak ez hiányzott! – kommentálhatnánk a viccbeli poénnal az alkotmánybíróságnál uralkodó állapotokat. Csakhogy ez nem vicc. A taláros testületnek sikerült elérnie, hogy az eddigi pénzügyi és politikai krízist újabbal tetézze: alkotmányossal.
Képzeljék el, hogy a román parlament olyan törvényt fogad el, amely akár börtönbüntetéssel is sújthatóvá teszi, ha valaki kijelenti, hogy Románia nem az 1918-as gyulafehérvári román gyűlés nyomán, a „nép akaratából” szerezte meg az Erdély fölötti uralmat.
Teljes hőfokon ég Magyarországon a jövő tavasszal rendezendő országgyűlési választást megelőző kampány, és a politikai csatazaj közepette időnként a nemzetpolitika is terítékre kerül.
Miközben a Recorder oknyomozó portál dokumentumfilmje súlyos visszaélésekre világít rá a román igazságszolgáltatási rendszerben, azért megjegyezhetjük: a tényfeltáró riporttal jókora szívességet tett a kormánynak.
A híradót hallgatom. Beszámolnak arról, hogy egy német város karácsonyi vásárában késeltek, egy másikban, valahol Bajorországban pedig minél több személy halálra gázolását tervezte öt migráns.
Az Egyesült Államok magára hagyja Európát, sőt már ellenségének tekinti – ilyen apokaliptikus kommentárok hangzottak el annak kapcsán, hogy a Trump-adminisztráció közzétette Washington új nemzetbiztonsági stratégiáját.
szóljon hozzá!