Szerzői jogokra hivatkozva korlátozza egyes műsorait kizárólag Magyarország területére a Magyar Televízió
December 10-e az emberi jogok világnapja. 1948-ban ezen a napon fogadta el az ENSZ közgyűlése Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát.
2025. december 11., 20:432025. december 11., 20:43
December 10-e ugyanakkor Alfred Nobel svéd vegyész és feltaláló halálának napja, aki végrendeletében úgy rendelkezett, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai és az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseivel a díjat kiérdemli (utólag pedig a közgazdaságtudomány kiválasztottjai is). A díjat egy és negyed százada, 1901. december 10-én, öt évvel Alfred Nobel feltaláló halála után osztották ki először.
Pontosabban eggyel kevesebben, mivel a békedíj átadására Oslóban kerül sor, ráadásul jelenleg a díjazott politikai okokból nem lehetett jelen. Amint köztudott, idén újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet, hiszen a Svéd Akadémia Krasznahorkai László magyar írónak ítélte oda az irodalmi Nobel-díjat. A hivatalos indoklás szerint Krasznahorkai látnoki erejű műveiért részesült az elismerésben, amelyek az apokaliptikus terror közepette is képesek megmutatni a művészet erejét.
Amint előre beharangoztatott, a „nemzet tévécsatornája”, a Duna Televízió egyenes adásban közvetítette a ceremóniát. Sajnos – sokadmagammal együtt – nem rendelkeztünk elég látnoki erővel, és előzőleg eszünkbe sem jutott, hogy a tévékészülékek képernyőjén a már igencsak ismerős szöveg jelenik meg magyarul – és a jogok, demokrácia stb. jegyében – angolul is: „Szerzői jogi korlátozás miatt jelenlegi műsorunk kizárólag Magyarország területén látható”.
Azt már ugyan megszokhattuk, a jogok és a szerzői jogok magas szintű képviseletében, hogy az anyaország határain túl nemcsak a katalán szupercsapat, hanem sok esetben a nemzeti válogatott meccseit, kiemelt sporteseményeket sem lehet követnie az anyanyelvükön hivatalosan is lefokozott kisebbségieknek. Legutóbb például a magyar–román kézilabdameccset is a román kommentátor szurkolásával, vagy azt mellőzve izgulhattuk végig a geokódolás miatt. Meg ránk nézve teljesen megalázó módon sokszor előfordul, hogy a híradóban még be sem fejeznek egy minket is érdeklő tudósítást, és túlbuzgóságból már a befejezetlen mondat felénél megjelenik a „bűvös szöveg”.
Az is beharangoztatott az emberi jogok világnapján, hogy a Duna TV és az M5 csatorna műsorában szerepel Tarr Béla filmrendező és Krasznahorkai László író egy-egy filmjének a bemutatása, amelyeknek a forgatókönyvét együtt írták. A filmekben a producerek közt vannak németek, de a többiek, a szereplők mind magyarok. Aki viszont rászánta magát a mintegy hétórás Sátántangó, vagy A torinói ló csupán két és fél órás megtekintésére a magyar állami tévécsatornákon keresztül, annak mélységesen csalódnia kellett. Ugyanis hét és fél órán át nézhette, hogy: „Szerzői jogi korlátozás miatt jelenlegi műsorunk kizárólag Magyarország területén látható”.
Az az Európa, amely fegyvereket pumpálva a harctérre igazságos békéről beszél, amikor nagyon jól tudjuk, a saját bőrünkön érezzük (akárcsak a jogi korlátozások torzszüleményeit), hogy egy abszolút igazságtalan béke következményeit nyögjük ma is. Az az Európa, amelynek fővárosaiban
Végül nem marad más hátra számunkra, mint gratulálni a legújabb magyar Nobel-díjhoz, és büszkén örvendezni csodálatos anyanyelvünk és irodalmunk egyéni (és egyetemes) elismerésének. No meg a hit, remény, öröm és szeretet jegyében Áldott Adventet kívánni egymásnak. Szerzői jogi korlátozások nélkül.
A szerző marosvásárhelyi egyetemi tanár
Bár a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) illetékesei szerint immár a technikai feltételek is adottak ahhoz, hogy a határon túli magyar tévénézők is követhessék az M4 Sport élő közvetítéseit, a geokódolás lehetősége továbbra is fennáll.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Futballszurkolóként nem tartom ördögtől való pazarlásnak, ha önkormányzatok százezreket, akár milliókat költenek nagy múltú helyi focicsapatokra. Azonban ez így nem mehet tovább.
Ötszáz évvel a magyar történelem egyik legsúlyosabb tragédiája után országszerte megemlékezésekkel és katonai tiszteletadással hajtottak fejet a mohácsi csata áldozatai előtt.
Amikor történelmünk egyik legtragikusabb eseményére, a mohácsi vész fél évezredes évfordulójára emlékezünk, hiszen emlékezni mindenkoron szent kötelesség, szükséges áttekinteni az előzményeket.
Továbbra is tapasztalható, hogy a választások óta szakadék húzódik az erdélyi és a magyarországi társadalom jelentős része között, ám az árok betemetése nem reménytelen – abban ugyanakkor jelentős szerep hárul az új magyar kormányra.
Bár a Tisza-kormány nemzetpolitikáért felelős illetékese több fórumon is leszögezte erdélyi látogatása során, hogy az új budapesti hatalom nem kíván hozzányúlni a külhoni magyarok szavazati jogához, jelentős nyomás nehezedik rá az anyaországban.
Miközben egyes országokban már be is tiltották, vagy fontolgatják, hogy betiltsák a közösségi oldalak használatát a 16 év alatti fiatalok körében, néha az az ember érzése, hogy egyes, 18 évnél idősebb felnőttek esetében sem ártana a tiltás.
Ötszázhetven évvel ezelőtt, 1456. augusztus 11-én, a nándorfehérvári diadal után három héttel pestis áldozata lett Hunyadi János hadvezér.
Románia Európa egyik legjobb mezőgazdasági adottságokkal rendelkező országa, mégis importra szorul az alapvető élelmiszerekből. A gondot nem a termőföld vagy a gazdák hiánya, hanem az évtizedek óta következetlen agrárpolitika okozza.
Az embereknek egyre inkább elegük van a pártok közötti marakodásból, amely hónapok óta tartó politikai patthelyzetet eredményezett, valamint azt, hogy az országnak a válságos időszakban nincs teljes hatáskörrel rendelkező kormánya.
Életveszélyes fenyegetést kapott egy magyarországi előadó, ezért lemondta székelyföldi koncertjét. A botrány túlmutat Majkán, és a magyar közélet nagyon aggasztó állapotairól árulkodik.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás