
Sorsfordító választás előtt áll Románia
Fotó: László Ildikó
Elnökválasztás előtt áll, és háborog az ország. A választópolgárnak el kell döntenie, hogy az egykori suszter „aranykorszakát” felelevenítő aktivista „megmondóember” vagy a fiatalkorában matematikában kimagasló eredményeket felmutató jelölt mellé üti a pecsétet.
2025. május 16., 15:412025. május 16., 15:41
Az eredménytől függetlenül kimondható: mély erkölcsi válságba süllyedt az ország, a világ. A fejlődéssel és az információdömpinggel együtt hízik az erkölcstelenség. Merre tartunk, Uram? Meddig lehet manipulálni a népet? Meddig terjedhet az erkölcstelenség határa, a pénz hatalma, a tudatlanság sötétsége?
Tudjuk, hogy időnként győz az igazság, de azt is, hogy körülöttünk forrong Európa, amikor nem veszi figyelembe sem a múlt tanulságait, sem a ma tényeit. „Megvénült” kontinensünk, az egykor példaképnek számító Nyugat ráadásul balgán viselkedik, folyamatosan veszít egykori tekintélyéből. És miközben számos történelmi példa állhat előttünk, ránk fér a politikai reformáció, a morális megújulás.
Kiábrándultság, anarchia, szemfényvesztés, (i)gazságszolgáltatás helyett tartalmas szavak és tettek, magasabbra állított erkölcsi mérce, józan választópolgár és demagógiát nélkülöző politikus. De nem olyan „megújulás”, amely Európa-szerte végigseperhet, és a hatalmon levő, kiábrándítóan viselkedő politikusok helyett olyan új hullámot hozhat magával, amiből aligha lesz köszönet.
Az ember kilétének a hozadéka, erkölcs nélkül aligha van jövője az emberiségnek. És miközben a lehető legjobbak az életkörülményeink, nemcsak őseinkhez, hanem a világ más részén élők többségéhez is viszonyítva, milyen a jövőképünk az érdekek erkölcstelen harca láttán? A paradicsomi állapotot feladó Ádám és Éva utódai hogyan gazdálkodnak a mai jóléti társadalom eredményeivel?
A nemrég lezajlott és így-úgy mindannyiunkat érintő koronavírus-járvány, valamint az ellenőrizetlen közösségi média térhódítása alátámasztotta az emberek befolyásolhatóságát, és azóta is csak egyre jobban erősödik és terjed egy másik járvány – az erkölcstelenség. A becsült adatok szerint ma már naponta többször hazudik (nem mond igazat) az átlagember, és egyre nyomasztóbbá válik az online világban pénzünket óhajtó csalók fokozódó jelenléte. És amiként néhány évvel korábban is átéltük: a járvány terjed, befurakodhat családjaink, munkahelyeink, közösségeink életébe. Miközben az erkölcsöt még értéknek tartók az „istenadta nép” befolyásolhatóságával szembesülnek.
„Valakinek holnap le kell győzni a sötétséget / Mondd, te kit választanál? / Valakinek holnap át kell írni a régi meséket / Ó, mondd, te kit választanál? / Valakinek holnap meg kell váltani ezt a világot / Mondd, te kit választanál? / Valakinek holnap le kell tépni magáról a láncot / Ó, mondd, te kit választanál?
A szerző marosvásárhelyi egyetemi tanár
A román külpolitika, illetve tágabb értelemben vett stratégia állapotát kiválóan tükrözi Ilie Bolojan miniszterelnök Venezuelával kapcsolatos kijelentése, miszerint az ottani események kapcsán Románia az EU-val megegyező álláspontot fog képviselni.
Közhellyé vált, hogy a gépkocsi már nem luxus, a megfelelő tömegközlekedési alternatívák nélkül alapvető szükségletté vált a mindennapokban. Egy olyan jog, amelynek szükségességét sok esetben nem lehet vitatni, viszont nem alanyi jog. Tenni kell érte.
Január 3-a, vagyis a venezuelai elnök mandátumának idő előtti lezárultát eredményező amerikai „rendészeti akció” óta a maga teljes valójában csodálható meg a 19. századi Monroe-elv áramvonalas, a 21. század követelményeihez igazított 2.0-s verziója.
Persze némi joggal vetheti fel bárki, hogy miközben Romániában az alkotmánybíróság a PSD hathatós közreműködésével éppen alkotmányos válság kirobbantásán ügyködik, miért lamentál valaki boomerbe oltott X-generációsként néhány zenecsatorna bezárásán.
Na, már csak ez hiányzott! – kommentálhatnánk a viccbeli poénnal az alkotmánybíróságnál uralkodó állapotokat. Csakhogy ez nem vicc. A taláros testületnek sikerült elérnie, hogy az eddigi pénzügyi és politikai krízist újabbal tetézze: alkotmányossal.
Képzeljék el, hogy a román parlament olyan törvényt fogad el, amely akár börtönbüntetéssel is sújthatóvá teszi, ha valaki kijelenti, hogy Románia nem az 1918-as gyulafehérvári román gyűlés nyomán, a „nép akaratából” szerezte meg az Erdély fölötti uralmat.
Teljes hőfokon ég Magyarországon a jövő tavasszal rendezendő országgyűlési választást megelőző kampány, és a politikai csatazaj közepette időnként a nemzetpolitika is terítékre kerül.
Miközben a Recorder oknyomozó portál dokumentumfilmje súlyos visszaélésekre világít rá a román igazságszolgáltatási rendszerben, azért megjegyezhetjük: a tényfeltáró riporttal jókora szívességet tett a kormánynak.
A híradót hallgatom. Beszámolnak arról, hogy egy német város karácsonyi vásárában késeltek, egy másikban, valahol Bajorországban pedig minél több személy halálra gázolását tervezte öt migráns.
Az Egyesült Államok magára hagyja Európát, sőt már ellenségének tekinti – ilyen apokaliptikus kommentárok hangzottak el annak kapcsán, hogy a Trump-adminisztráció közzétette Washington új nemzetbiztonsági stratégiáját.
szóljon hozzá!