Sorsfordító választás előtt áll Románia
Fotó: László Ildikó
Elnökválasztás előtt áll, és háborog az ország. A választópolgárnak el kell döntenie, hogy az egykori suszter „aranykorszakát” felelevenítő aktivista „megmondóember” vagy a fiatalkorában matematikában kimagasló eredményeket felmutató jelölt mellé üti a pecsétet.
2025. május 16., 15:412025. május 16., 15:41
Az eredménytől függetlenül kimondható: mély erkölcsi válságba süllyedt az ország, a világ. A fejlődéssel és az információdömpinggel együtt hízik az erkölcstelenség. Merre tartunk, Uram? Meddig lehet manipulálni a népet? Meddig terjedhet az erkölcstelenség határa, a pénz hatalma, a tudatlanság sötétsége?
Tudjuk, hogy időnként győz az igazság, de azt is, hogy körülöttünk forrong Európa, amikor nem veszi figyelembe sem a múlt tanulságait, sem a ma tényeit. „Megvénült” kontinensünk, az egykor példaképnek számító Nyugat ráadásul balgán viselkedik, folyamatosan veszít egykori tekintélyéből. És miközben számos történelmi példa állhat előttünk, ránk fér a politikai reformáció, a morális megújulás.
Kiábrándultság, anarchia, szemfényvesztés, (i)gazságszolgáltatás helyett tartalmas szavak és tettek, magasabbra állított erkölcsi mérce, józan választópolgár és demagógiát nélkülöző politikus. De nem olyan „megújulás”, amely Európa-szerte végigseperhet, és a hatalmon levő, kiábrándítóan viselkedő politikusok helyett olyan új hullámot hozhat magával, amiből aligha lesz köszönet.
Az ember kilétének a hozadéka, erkölcs nélkül aligha van jövője az emberiségnek. És miközben a lehető legjobbak az életkörülményeink, nemcsak őseinkhez, hanem a világ más részén élők többségéhez is viszonyítva, milyen a jövőképünk az érdekek erkölcstelen harca láttán? A paradicsomi állapotot feladó Ádám és Éva utódai hogyan gazdálkodnak a mai jóléti társadalom eredményeivel?
A nemrég lezajlott és így-úgy mindannyiunkat érintő koronavírus-járvány, valamint az ellenőrizetlen közösségi média térhódítása alátámasztotta az emberek befolyásolhatóságát, és azóta is csak egyre jobban erősödik és terjed egy másik járvány – az erkölcstelenség. A becsült adatok szerint ma már naponta többször hazudik (nem mond igazat) az átlagember, és egyre nyomasztóbbá válik az online világban pénzünket óhajtó csalók fokozódó jelenléte. És amiként néhány évvel korábban is átéltük: a járvány terjed, befurakodhat családjaink, munkahelyeink, közösségeink életébe. Miközben az erkölcsöt még értéknek tartók az „istenadta nép” befolyásolhatóságával szembesülnek.
„Valakinek holnap le kell győzni a sötétséget / Mondd, te kit választanál? / Valakinek holnap át kell írni a régi meséket / Ó, mondd, te kit választanál? / Valakinek holnap meg kell váltani ezt a világot / Mondd, te kit választanál? / Valakinek holnap le kell tépni magáról a láncot / Ó, mondd, te kit választanál?
A szerző marosvásárhelyi egyetemi tanár
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.
A bukaresti koalíciós pártok közötti vagdalkozásokat elnézve egyre inkább az az érzése az embernek, hogy a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) sikerült feltalálnia egy sajátos politológiai hibridet: az ellenzéki kormánypártot.
Valljuk be, nem túl gyakori, hogy egy ország államfője és miniszterelnöke a nyilvánosság előtt kijelentse: megszavazná országa államiságának felszámolását.
A román külpolitika, illetve tágabb értelemben vett stratégia állapotát kiválóan tükrözi Ilie Bolojan miniszterelnök Venezuelával kapcsolatos kijelentése, miszerint az ottani események kapcsán Románia az EU-val megegyező álláspontot fog képviselni.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!