• Vélemény

Míg a város szerencsésebb fertályain a magnólia virágzása jelenti a tavasz végleges megérkeztét, a lakónegyedben ennél sokrétűbb, minden szempontból színesebb és változatosabb jelei vannak az évszakváltásnak.

Nem kis téttel bíró, komoly stratégiai játszmák középpontjába került Románia azáltal, hogy befogadta az Egyesült Államok által Európában kiépíteni kívánt rakétavédelmi rendszer elemeit.

Berlinben hódít a magyar kürtőskalács. Mielőtt még az olvasó kebelében dagadozni kezdene a honfiúi büszkeség, gyorsan hozzáteszem, hogy nem magyar, hanem török kezdeményezésre.

A köntös részben új, a reflexek változatlanok: nagyjából így lehetne összefoglalni azt a kormányzati nekibuzdulást, amelylyel a visszaszolgáltatások folyamatát igyekeznek újra menetirányba állítani.

Arról cikkeznek a lapok, hogy nem működik az egészségügyben bevezetett elektronikusrecept-alapú gyógyszerellátás, mivel hol az orvosi rendelőben, hol a patikában nem működik a rendszer. A magam részéről akkor lennék meglepve, ha valamelyik sajtós kolléga arról számolna be, hogy zökkenőmentes volt az átállás.

Lázas találgatás folyik a világsajtóban, no meg az amerikai nyomozó hatóságok berkeiben, ki és miért követte el a három halálos áldozatot és másfél száz sebesültet követelő bostoni merényletet.

Érkezett egy felszólítás, hogy fizessek be 394 lejt valamiféle tavalyi hozzájárulás-elmaradásra. És a megszokott fenyegetés, hogy ha nem, akkor... Jó.

Miközben a világ azon tanakodik, hogy mennyire vehető komolyan az aktuális észak-koreai diktátor, Kim Dzsong Un fenyegetőzése, hogy atomtámadást indít az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea ellen, Észak-Koreában tegnap tízezrek özönlötték el a tereket, hogy a hazájukban garázdálkodó gyilkos rendszer megalapítója, Kim Ir Szen születésének 101. évfordulójára emlékezzenek.

Aki ismer, tudja, hogy semmiképp nem ellenzem a korszerűsödést, a modern technológiák használatát, hiszen hogyan is tehetném az én koromban. Semmi gond nincs azzal, hogy a legújabb okostelefont használja valaki, amennyiben képes használni.

Mivel más lehetősége nem volt, és nem albérlőként akarta leélni az életét, egy fiatal bukaresti házaspár férfi tagja két évvel ezelőtt eldöntötte, hogy lakásvásárlás céljából hitelt vesz fel.

Nem, nem és nem: az egyre dagadó tanügyminisztériumi és tanfelügyelőségi személyzet képtelen megérteni, vagy ha netán érti, akkor szólni bátortalan, hogy legyen végre vége a kísérletezgetésnek a tanulóifjúság kárára.

Két dolog miatt is a figyelem középpontjába került a héten a Romániában működő egyházak helyzete: egyrészt azért, mert a kormány elfogadta a restitúciós törvény új tervezetét, amelyet felelősségvállalással, vagyis a parlamenti vita megkerülésével kíván keresztülvinni a törvényhozáson, másrészt pedig azért, mert egy kormánypárti politikus bejelentette: törvénytervezetet készül benyújtani az egyházak finanszírozásának beszüntetéséről.

Romániát mostanában a televíziókból kormányozzák. Bármely kormánytag vagy ismertebb politikus azonnal megjelenik a tévékamerák előtt vagy valamely hírcsatorna stúdiójában, amint valami olyasmit tett, amiről úgy gondolja, hogy a nagy nyilvánosságnak is tudnia kell róla.

„Ha a verset a hallgatósághoz viszi az ember, akkor igen nagy hatása van mind a mai napig, mindenki felvillanyozódik a versek hatására, és olyankor derül ki, hogy tulajdonképpen mennyire hiányzik nekik. Lehetséges, hogy egyik útja ez lenne a versek ezutáni terjesztésének” – vélekedett Király László költő egy korábbi interjúnkban.

Lassan negyedszázada lesz annak, hogy megszületett a remény visszakapni azt, amit egy fél évszázaddal előbb egyetlen tollvonással vagy jól benyálazott tintaceruza-vonással jogos tulajdonosuktól jogtalan egyedek elvettek.

A 21. században nagyon merész, majdhogynem lehetetlen küldetésnek tűnik úgy átrajzolni egy ország regionális térképét, hogy az ne menjen szembe a józan ésszel, ne váltson ki közfelháborodást, ne tűnjön meggondolatlan, csupán bizonyos érdekeket szolgáló húzásnak.

Van úgy, hogy egy kávé ára is soknak tűnik a kedvenc kis kávézónkban, de adódhat olyan nap is, amikor nem megerőltetés az árát kipengetni. De adódhat olyan nap is, amikor nem okozna gondot egy barátunkat is meghívni egy feketére.

Az utóbbi hetek-hónapok rendkívüli időjárása rég nem tapasztalt mértékben mozgatta meg az emberek fantáziáját, ennyi poént talán csak a decemberi elmaradt világvége kapcsán gyártottak.