2013. április 19., 08:472013. április 19., 08:47
Ezt bizonyítja Oleg Malginov bukaresti orosz nagykövet nyilatkozata is, amely szerint ha Moszkva úgy értékeli, a dél-romániai Deveselu támaszpontra telepítendő elfogórakéták veszélyeztetik saját stratégiai arzenálját, célponttá válhatnak az orosz rakéták számára. A hidegháborút idéző hangvétel miatt ugyanakkor korai lenne még megijedni. Oroszország távol áll attól, hogy csapást mérjen bármely NATO-létesítményre, Vlagyimir Putyin orosz elnök jóval okosabb annál, hogy háborút indítson a világ gazdaságilag és katonailag is fejlettebb fele ellen.
Már csak azért is, mert például az orosz földgáz legfontosabb felvevőpiacai között olyan
NATO-tagállamok vannak, mint Németország vagy Franciaország. Malginov nagykövet nyilatkozata amolyan verbális „erőfitogtatásként” értelmezendő. Az 1990 után katonailag és gazdaságilag is megroggyant Oroszország Putyin kemény kezű irányítása alatt elkezdett magához térni, és immár egyre több ízben sérelmezi, hogy az egykoron saját érdekszférájának tekintett régióban az Egyesült Államok rendezkedett be. (Hogy az illető régió országai, köztük Románia és Magyarország is önként csatlakoztak a NATO-hoz, az mellékes, a nagyhatalmakat általában mérsékelten érdekli, mit akarnak a kis országok).
Moszkva ráadásul vélhetően jól érzi, hogy a hivatalosan a Közel-Kelet, konkrétan Irán felől érkező esetleges fenyegetés elhárítását szolgáló elfogórakéták azért az orosz arzenál hatástalanítására is alkalmasak, hisz Washington nem azért tolta ki érdekszféráját, hogy azt könnyen feladja. A moszkvai kardcsörtetés vélhetően nem vezet közvetlen konfliktushoz Oroszország és a NATO között, csupán annak jelzésére szolgál, hogy Moszkva ismét igényt tart arra, hogy komoly világpolitikai szereplőként tartsák számon. Ráadásul mire annyira megerősödik, hogy komolyabb fellépést fontolgasson, könnyen előfordulhat, hogy mind a Nyugat, mind Oroszország számára Kína lesz a legfőbb rivális.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!