2013. április 09., 08:062013. április 09., 08:06
Mivel a mostani télies tavaszhoz hasonló meteorológiai anomáliák egyre gyakoribbak, talán érdemes lenne kiaknázni az ebben rejlő lehetőségeket, az ünnepi kellékeket, szokásokat ötletesen az időjárási viszonyokhoz igazítva.
A közösségi portálokon elterjedt húsvéti hónyúlkészítés mellett a feltámadás elkövetkező fagyos napjaira talán érdemes lenne a locsolás alternatívájaként bevezetni a melegítő kéz- és hátdörzsölgetést, a kiscsirke helyett pedig stílszerűbb lenne valami, kemény teleken tájainkra húzódó állatot használni szimbólumként, mondjuk a sarkvidéken költő pehelyrécét, cicabarka helyett pedig ajánlatos lenne valami örökzöldet az asztalra tenni, hisz előbbi úgysem hajt ki a hidegben. Meleg, esős karácsonyokon viszont – figyelembe véve a keleti kultúra térhódítását – megjelenhetne alternatívaként a virágzó szilvafa- vagy barackfaág, a kalács és a forralt bor helyett pedig a fagylalt és a hűsítő koktélok, valamint az esőkabátos, motorcsónakon érkező télapó. Az augusztusi csíksomlyói búcsúra pedig a zarándokoknak szervezhetnének sífutó túrát is, de a kutyaszános utaztatás ötlete sem lenne elvetendő. Mivel az időjárás amúgy sem hajlandó követni az évezredek alatt megszokott kerékvágást, a meteorológusok előrejelzései alapján népszavazással lehetne eldönteni, hogy épp milyen hónap következzék a naptárban.
A kötöttségektől való szabadulás egyébként kiváló üzleti lehetőséget nyújtana az üdültetőknek. Ha az ünnepek időpontjaihoz sem kellene mereven ragaszkodni, mindenki akkor tartana szilvesztert vagy karácsonyt, amikor akar, ráadásul a cégeknél sem lenne gond a szabadságolások ütemezésével, valamint a kirándulóhelyeken sem kellene tumultussal számolni. Az üdülők szakosodhatnának mindössze egy-egy ünnepre az egész évkört lefedő repertoár beszerzése helyett, komoly pénzeket spórolva. Tehát lennének karácsonyozó, szilveszterező, húsvétozó, farsangoló és egyéb speciális üdülők profi – téli és nyári verzióban kínált – szolgáltatásokkal, a kikapcsolódni és ünnepelni vágyók pedig tetszés szerinti beosztásban, torlódásmentesen tudnák a vakációikat tölteni és a jeles alkalmakat ünnepelni.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.