
Nacsa Lőrinc, Orbán Viktor és Kövér László a KMKF-en
Fotó: Facebook/Nacsa Lőrinc
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán (KMKF) csütörtökön az Országházban.
2026. március 12., 12:282026. március 12., 12:28
2026. március 12., 14:042026. március 12., 14:04
Orbán Viktor arról a közegről szólva, amelyben mindez történik, elmondta: a veszélyek száma megnőtt, a legszűkebb környezetünkben, Európában káosz uralkodik. A világ átalakulási folyamatban van, ez pedig arra sarkall minket, hogy ne az eddig megismert világ logikája szerint gondolkodjunk – figyelmeztetett. Kiemelte: a világgazdaság súlya keletre tolódott, a világ nagy technológiai központjai fele-fele arányban osztódnak Nyugat és Kelet között, a kritikus ásványkincsek és a tradicionális energiahordozók felett pedig nem a Nyugat, hanem a Kelet rendelkezik. Eközben a katonai kiadásokat a Nyugat megduplázta, a Kelet megtriplázta, a különbség napról-napra csökken.
Ezek a változások azzal jártak, hogy a konfliktusok száma megnőtt, ezt a „saját bőrünkön is érzékeljük” a szomszédban zajló háború miatt – jegyezte meg, hozzátéve: ezek a konfliktusok iszonyatos összegeket emésztenek fel. Magyarországnak úgy kell számolnia, hogy az orosz–ukrán háború okozta károk, ami a gazdasági fejlődés kiesett mennyiségét jelenti, meghaladták a 10 ezer milliárd forintot – összegzett.
Ilyen időszakban diverzifikálni kell, nem leválni – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy a diverzifikáció az ellátás lehetőségeinek szűkítése helyett azok bővítését jelenti.

Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Megemlítette: az elmúlt 15 évben duplájára emelkedett a fegyveres konfliktusok száma a világban, ennek legújabb példája a közel-keleti háború, amelynek mindannyian érezzük hátrányait.
Hangsúlyozta: a konfliktus olyan államoknak is gondot okoz, amelyeknek vannak saját szénhidrogán-készletei.
– jelentette ki a miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán (KMKF) csütörtökön Budapesten.
Orbán Viktor érétkelése szerint az európai gazdaság gerincét megroppantotta az orosz–ukrán háború és a közel-keleti konfliktus. Arra figyelmeztetett:
Jelezte azt is: Németországban, amelyhez leginkább kötődik a magyar gazdaság, a munkanélküliség csúcson van és 20 éves rekordot döntött a csődbe ment cégek a száma. Úgy fogalmazott: „nem kell atomtudósnak lenni”, hogy emögött felfedezzék az orosz olcsó energiahordozókról történő leválás negatív következményeit.
Hangsúlyozta: a magyar kormány felfogása szerint ebben a helyzetben Európának a béke lenne az érdeke, ezzel szemben az európai vezetők nyíltan és vállaltan háborús politikát folytatnak azzal a céllal, hogy Oroszországot megrendítsék és legyőzzék, nem a tárgyalóasztalnál, hanem a frontvonalon.
„Háborús politika folyik ma Európában, amitől mi, magyarok, egy radikálisan eltérő talapzatú politikát folytatunk, és a választások utáni időszaknak is ez a legnagyobb tétje, hogy lesz-e olyan kormány, amely akar és képes arra, hogy egy háború felé haladó európai politikában egy béke irányba tartó magyar kül- és belpolitikát folytasson” – jelentette ki.
– mondta a miniszterelnök. Orbán Viktor kiemelte: az ukránok abban érdekeltek, hogy a háború folytatódjon.
Nem tisztünk megítélni, hogy a háború folytatása ukrán részről helyes-e vagy nem – jegyezte meg, figyelmeztetve azonban arra is, hogy egy atomfegyverekkel rendelkező hatalommal harcolnak. Leszögezte ugyanakkor: Magyarországra nézve az ukránok döntése semmilyen kötelezettséggel nem jár.
Emlékeztetett arra, hogy az ukránok elérték, a négy legfontosabb követelésüket a magyarokon, a szlovákokon és a cseheken kívül mindenki támogassa az unióban: az EU ismerje el, hogy Ukrajna egész Európa érdekében háborúzik, adjon pénzt Ukrajnának, váljon le az orosz energiáról és a tagállamok támogassák az ukrán EU-tagságot.
– jelezte.
Hangsúlyozta: mi vagyunk az egyetlen ország, amely nem ad Ukrajnának pénzt, és az egyetlen ország, ahol nincsenek megszorító csomagok, Magyarországon például 11 százalékkal emelkedett a minimálbér.
Azért vannak megszorítások Nyugat-Európában, mert odaadták a pénzt az ukránoknak, ráadásul miután már most sincs elegendő pénzük, Ukrajna finanszírozása szükségszerűen hitelből történik – emelte ki.
– hangsúlyozta beszédében Orbán Viktor.
A miniszterelnök kifejtette: sokkal inkább a régi rend maradványainak a védelmezése a jellemző.
Rámutatott: sokan arra számítanak, hogy a republikánusok elveszítik a következő elnökválasztást, visszajönnek a demokraták és az európaiakkal ismét létrehozzák azt az egységet, amelyet 2015-16-ig képesek voltak fenntartani.
Kijelentette: hiába jönnének vissza a demokraták, mert ők megértették az Egyesült Államok helyzetét és látják, hogy a status quo fenntartása nem érdekük.
Kitért arra is, most lát először olyan amerikai adminisztrációt, amely nyíltan bevallja, hogy a világ fennálló rendje ellentétes az érdekeivel és azt meg akarja változtatni. Van is tervük, hogy mire szeretnék a világot megváltoztatni, azt is tudják, annak megvalósítása kiknek az érdekét sérti. Arról is van elgondolásuk, hogyan érjék el a céljukat az érdekek kezelésén keresztül – tette hozzá.
Ma Magyarország szuverenitására, biztonságára és legalapvetőbb nemzeti érdekeire a jelenlegi ukrán vezetés Brüsszel által cinkos módon támogatott agresszív politikája jelenti a legsúlyosabb és legközvetlenebb fenyegetést – jelentette ki Kövér László az Országgyűlés elnöke a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) plenáris ülésén csütörtökön Budapesten. Az Országgyűlés elnöke szerint „a jelenlegi ukrán politika háborús túszként használja a kárpátaljai magyarságot, nyíltan beavatkozik a magyarországi választási kampányba, és gyakorlatilag ellenségként viselkedik hazánkkal szemben”. Felhívta a figyelmet arra: napjainkban az Európai Unió intézményei, az Európai Bizottság és az Európai Parlament „nem a létküzdelmét folytató kárpátaljai magyarságot, hanem a közösséget túszként használó jelenlegi ukrán politikai vezetést támogatja”.
A kormány kötelességének nevezte a határon túli magyarok jogainak képviseletét – szögezte le a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdán Budapesten, a 29. Kárpát-medencei Nyári Egyetem és a Határon Túli Intézmények Fórumának megnyitóján.
Előre megrendezett színjátéknak nevezte az orosz külügyminisztérium a múlt hétvégi romániai incidenseket, amelyek során három, az ország légterébe behatoló drónt is lelőtt a román légierő.
Amerikai Patriot légvédelmi rakéták ukrajnai gyártásáról is tárgyalt Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a washingtoni Fehér Házban kedden – derült ki a zárt ajtók mögött tartott találkozóról szóló ukrán elnöki tájékoztatásból.
Az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) közlése szerint az amerikai hadsereg és a szaúd-arábiai erők közös precíziós csapásokat hajtottak végre Irakban „Iránhoz közel álló terroristák ellen”.
Az Európai Unió bekérette Oroszország brüsszeli ügyvivőjét, miután a múlt héten orosz drónok hatoltak be Románia légterébe – számolt be kedden az Agerpres a dpa-ra hivatkozva.
Ha igaz is, hogy Oroszország segíti Iránt az Egyesült Államok elleni háborúban, nem sokat ér el vele – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Növényi eredetű anyag okozta a szennyezést a Fekete-Körösön, a vízvizsgálatok eredményei megfelelőnek minősülnek, újraindulhattak a szabadstrandok – közölte hétfőn a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kövizig).
Két nappal a táborzárás után téma az anyaországi közéletben a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, amelynek idei kiadása mentén hétfőn is összecsaptak a Tisza Párt és a Fidesz politikusai.
Az Oroszországi Föderáció bukaresti nagykövetének bekéretése határozott tiltakozó intézkedés, amelynek célja, hogy egyértelmű üzenetet közvetítsen mind Moszkvának, mind a NATO-szövetségeseknek – jelentette ki Oana Țoiu ügyvivő külügyminiszter hétfőn.
Ukrajna előbb-utóbb elveszíti majd azokat a nyugati területeit, amelyek korábban Lengyelországhoz, Magyarországhoz és Romániához tartoztak – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök.
1 hozzászólás