Nacsa Lőrinc, Orbán Viktor és Kövér László a KMKF-en
Fotó: Facebook/Nacsa Lőrinc
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán (KMKF) csütörtökön az Országházban.
2026. március 12., 12:282026. március 12., 12:28
2026. március 12., 14:042026. március 12., 14:04
Orbán Viktor arról a közegről szólva, amelyben mindez történik, elmondta: a veszélyek száma megnőtt, a legszűkebb környezetünkben, Európában káosz uralkodik. A világ átalakulási folyamatban van, ez pedig arra sarkall minket, hogy ne az eddig megismert világ logikája szerint gondolkodjunk – figyelmeztetett. Kiemelte: a világgazdaság súlya keletre tolódott, a világ nagy technológiai központjai fele-fele arányban osztódnak Nyugat és Kelet között, a kritikus ásványkincsek és a tradicionális energiahordozók felett pedig nem a Nyugat, hanem a Kelet rendelkezik. Eközben a katonai kiadásokat a Nyugat megduplázta, a Kelet megtriplázta, a különbség napról-napra csökken.
Ezek a változások azzal jártak, hogy a konfliktusok száma megnőtt, ezt a „saját bőrünkön is érzékeljük” a szomszédban zajló háború miatt – jegyezte meg, hozzátéve: ezek a konfliktusok iszonyatos összegeket emésztenek fel. Magyarországnak úgy kell számolnia, hogy az orosz–ukrán háború okozta károk, ami a gazdasági fejlődés kiesett mennyiségét jelenti, meghaladták a 10 ezer milliárd forintot – összegzett.
Ilyen időszakban diverzifikálni kell, nem leválni – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy a diverzifikáció az ellátás lehetőségeinek szűkítése helyett azok bővítését jelenti.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Megemlítette: az elmúlt 15 évben duplájára emelkedett a fegyveres konfliktusok száma a világban, ennek legújabb példája a közel-keleti háború, amelynek mindannyian érezzük hátrányait.
Hangsúlyozta: a konfliktus olyan államoknak is gondot okoz, amelyeknek vannak saját szénhidrogán-készletei.
– jelentette ki a miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán (KMKF) csütörtökön Budapesten.
Orbán Viktor érétkelése szerint az európai gazdaság gerincét megroppantotta az orosz–ukrán háború és a közel-keleti konfliktus. Arra figyelmeztetett:
Jelezte azt is: Németországban, amelyhez leginkább kötődik a magyar gazdaság, a munkanélküliség csúcson van és 20 éves rekordot döntött a csődbe ment cégek a száma. Úgy fogalmazott: „nem kell atomtudósnak lenni”, hogy emögött felfedezzék az orosz olcsó energiahordozókról történő leválás negatív következményeit.
Hangsúlyozta: a magyar kormány felfogása szerint ebben a helyzetben Európának a béke lenne az érdeke, ezzel szemben az európai vezetők nyíltan és vállaltan háborús politikát folytatnak azzal a céllal, hogy Oroszországot megrendítsék és legyőzzék, nem a tárgyalóasztalnál, hanem a frontvonalon.
„Háborús politika folyik ma Európában, amitől mi, magyarok, egy radikálisan eltérő talapzatú politikát folytatunk, és a választások utáni időszaknak is ez a legnagyobb tétje, hogy lesz-e olyan kormány, amely akar és képes arra, hogy egy háború felé haladó európai politikában egy béke irányba tartó magyar kül- és belpolitikát folytasson” – jelentette ki.
– mondta a miniszterelnök. Orbán Viktor kiemelte: az ukránok abban érdekeltek, hogy a háború folytatódjon.
Nem tisztünk megítélni, hogy a háború folytatása ukrán részről helyes-e vagy nem – jegyezte meg, figyelmeztetve azonban arra is, hogy egy atomfegyverekkel rendelkező hatalommal harcolnak. Leszögezte ugyanakkor: Magyarországra nézve az ukránok döntése semmilyen kötelezettséggel nem jár.
Emlékeztetett arra, hogy az ukránok elérték, a négy legfontosabb követelésüket a magyarokon, a szlovákokon és a cseheken kívül mindenki támogassa az unióban: az EU ismerje el, hogy Ukrajna egész Európa érdekében háborúzik, adjon pénzt Ukrajnának, váljon le az orosz energiáról és a tagállamok támogassák az ukrán EU-tagságot.
– jelezte.
Hangsúlyozta: mi vagyunk az egyetlen ország, amely nem ad Ukrajnának pénzt, és az egyetlen ország, ahol nincsenek megszorító csomagok, Magyarországon például 11 százalékkal emelkedett a minimálbér.
Azért vannak megszorítások Nyugat-Európában, mert odaadták a pénzt az ukránoknak, ráadásul miután már most sincs elegendő pénzük, Ukrajna finanszírozása szükségszerűen hitelből történik – emelte ki.
– hangsúlyozta beszédében Orbán Viktor.
A miniszterelnök kifejtette: sokkal inkább a régi rend maradványainak a védelmezése a jellemző.
Rámutatott: sokan arra számítanak, hogy a republikánusok elveszítik a következő elnökválasztást, visszajönnek a demokraták és az európaiakkal ismét létrehozzák azt az egységet, amelyet 2015-16-ig képesek voltak fenntartani.
Kijelentette: hiába jönnének vissza a demokraták, mert ők megértették az Egyesült Államok helyzetét és látják, hogy a status quo fenntartása nem érdekük.
Kitért arra is, most lát először olyan amerikai adminisztrációt, amely nyíltan bevallja, hogy a világ fennálló rendje ellentétes az érdekeivel és azt meg akarja változtatni. Van is tervük, hogy mire szeretnék a világot megváltoztatni, azt is tudják, annak megvalósítása kiknek az érdekét sérti. Arról is van elgondolásuk, hogyan érjék el a céljukat az érdekek kezelésén keresztül – tette hozzá.
Ma Magyarország szuverenitására, biztonságára és legalapvetőbb nemzeti érdekeire a jelenlegi ukrán vezetés Brüsszel által cinkos módon támogatott agresszív politikája jelenti a legsúlyosabb és legközvetlenebb fenyegetést – jelentette ki Kövér László az Országgyűlés elnöke a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) plenáris ülésén csütörtökön Budapesten. Az Országgyűlés elnöke szerint „a jelenlegi ukrán politika háborús túszként használja a kárpátaljai magyarságot, nyíltan beavatkozik a magyarországi választási kampányba, és gyakorlatilag ellenségként viselkedik hazánkkal szemben”. Felhívta a figyelmet arra: napjainkban az Európai Unió intézményei, az Európai Bizottság és az Európai Parlament „nem a létküzdelmét folytató kárpátaljai magyarságot, hanem a közösséget túszként használó jelenlegi ukrán politikai vezetést támogatja”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatályba lépett pénteken az Európai Unió új migrációs és menekültügyi paktuma, amely egységesebb menekültügyi eljárásokat, szigorúbb határellenőrzést és új szolidaritási mechanizmust vezet be.
Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének szombaton a párt 32., tisztújító kongresszusán, Budapesten; a négy alelnök Gál Kinga, Bóka János, Gyopáros Alpár és Kreicsi Bálint lett. Orbán Viktor őszre erős, rendezett Fideszt ígért.
Tisztújító kongresszust tart szombaton a Fidesz Budapesten. A küldöttek várhatóan újabb egy évre pártelnökké választják Orbán Viktort, aki a kongresszus előtt közzétett Küldetés című röpiratában elemezte a 2026-os országgyűlési választási vereség okait.
Hivatalossá vált a történelmi megállapodás Magyarország és Ukrajna között a kárpátaljai magyarság oktatási, kulturális, nyelvhasználati és politikai jogairól – közölte Magyar Péter miniszterelnök pénteken Facebook-oldalán.
Sokan kaptak érdemi indok és jogosultság nélkül magyar állampolgárságot az utóbbi években, ezeket az ügyeket is feltárjuk belső vizsgálat keretében – jelentette be Velkey György László külügyi államtitkár a Facebookon pénteken.
Oroszország néhány éven belül megtámadhatja a NATO-t, az orosz haderő jelenleg is csapatokat telepít a katonai szövetség tagjaival közös határai mentén – közölte két forrás is.
Ukrajna célja, hogy elszigetelje a megszállt Krím-félszigetet Oroszországtól azáltal, hogy megszakítja a félsziget felé vezető legfontosabb katonai utánpótlási útvonalakat.
Donald Trump amerikai elnök azt állította, hogy az Egyesült Államok „véget vetett a háborúnak” Iránnal, miután korábban kijelentette, hogy a két fél „rendkívül szilárd szándéknyilatkozatban” állapodott meg a harcok beszüntetéséről.
Észak-Írországban élő 21 személy kért eddig konzuli segítséget a román hatóságoktól utazási okmányok kiállításához a belfasti zavargások miatt – közölték csütörtökön külügyminisztériumi források.
Egy magas rangú iráni katonai tisztviselő azzal fenyegetőzött, hogy Irán „pokollá” változtathatja a közel-keleti régiót, ha a Hormuzi-szoros biztonsága veszélybe kerül.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás