2013. április 17., 21:212013. április 17., 21:21
Nem kell azonban csalódottan vagy dühösen tekinteni a dologra, hisz megvannak a maga jó oldalai is a gyakori üzemzavarnak.
Én is (szinte) megittam a levét pár éve annak, hogy elhittem: a román vasúttársaság megbarátkozott a világhálóval. A vállalat honlapján néztem meg ugyanis, mikor indul a Szatmárnémeti–Bukarest-gyors, az utolsó olyan vonat, mellyel elérhettem a másnap délelőtti brüsszeli gépet. Vonatindulás előtt negyedórával ki is értem az állomásra, ahol a jegyárus hölgy közölte velem: félórája elment a vonatom, majd könnyed nevetés kíséretében hozzátette: nem érdemes a weblapjukról tájékozódni, mert senki sem foglalkozik az adatok frissítésével. Rövid, de intenzív dühöngés után azonban eszembe jutott, hogy a szatmári vonatok többsége a fél világot megkerülve – egész pontosan Nagyvárad érintésével – megy Kolozsvár felé, a személy 8, a gyors pedig több mint 5 órát döcögve. Átevickéltem hát a város másik végére, kiálltam stoppolni, és kaptam is egy kocsit Kolozsvárig, ahol egyébként egy és háromnegyed órát kellett várnom a szerelvény érkezéséig. Ez idő alatt pedig volt alkalmam egy jót sétálni, egyetemi emlékeket felidézni, és még egy kávéra is jutott idő.
Így az internetes malőr következtében ahelyett, hogy a többórás vonatozástól elgémberedett végtagokkal, keserűen állapítottam volna meg a kolozsvári állomásban, hogy nagyon sok van még Bukarestig, jókedvűen és felfrissülve szálltam fel – ráadásul nagy örömmel, hisz mégiscsak lehetőségem nyílt Brüsszelbe utazni, holott korábban már lemondtam a kirándulásról. Az orvosnál vagy a gyógyszerésznél műszaki gondok miatt töltött pluszpercekre sem kell tehát feltétlenül elvesztegetett időként tekinteni. Például jól jött a kényszerű várakozás az egyik ismerősömnek is, aki – frusztrációja enyhítése céljából – elkezdte alaposan tanulmányozni a receptet, illetve a kapott szert, így alkalma volt rájönni, hogy a patikában szívbeteg apjának tévedésből a felírt hatóanyag négyszeresét tartalmazó pirulát adtak.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.