Makkay József
2026. szeptember 07., 08:062026. szeptember 07., 08:06
Lassan, de biztosan elkezdődött a diaszpórában élő román állampolgárok hazatérése. Egyelőre nem tömeges jelenségről van szó, de a fogadásukat segítő helyi „kupaktanácsok” megalakulása jelzi, hogy a romániai önkormányzatok és állami hivatalok már számolnak ezzel a migrációval. Kérdés, hogy a hazatértek közül hányan maradnak itthon.
Egyelőre ellentmondó adatok vannak arról, hogy az életvitelszerűen külföldön élő több mint ötmillió román állampolgár közül hányan tértek haza az utóbbi két évben felerősödő visszavándorlás keretében. Mindez azért sem egyértelmű, mert közben továbbra is jelentős azoknak a száma, akik elhagyják az országot. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kimutatása szerint 2023-ban mintegy 244 ezer román állampolgár vándorolt ki Romániából, igaz, 9 százalékkal kevesebben, mint 2022-ben.
Közben nagy számban érkeznek – elsősorban Nepálból, Srí Lankáról, Indiából és Ukrajnából – vendégmunkások Romániába, akiknek jelenléte javítja a lakosságfogyásról szóló statisztikákat. Az Országos Statisztikai Intézet már 2024-re 58 800 fős pozitív nemzetközi migrációs egyenleget jelzett Románia esetében, amely az egyre nagyobb számban érkező ázsiai vendégmunkások mellett már magában foglalja a nyugat-európai országokból – főleg Spanyolországból, Olaszországból és Németországból – hazatelepülő román állampolgárokat is.
Kolozsváron A diaszpóra itthon beruház címmel szerveztek augusztus második felében nagyobb találkozót a 2015-ben alakult, és az utóbbi években magáról egyre többet hallató RePatriot civil szervezet kezdeményezésére. A fórumon képviseltette magát a prefektúra, a Kolozs Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség (AJOFM) és a kolozsvári önkormányzat is. Kolozsváron létrehozták a diaszpórának szánt digitális szolgáltatási központot is, amelynek célja a Kolozs megyébe visszatérők reintegrációjának megkönnyítése az önkormányzati és állami hivatalok együttműködése révén.
Hasonló kezdeményezések Erdély más megyéiben is elindultak, ami jól jelzi, hogy a jelenség tovább erősödhet, így a következő időszakban akár több százezer román állampolgár hazatérésével is számolni lehet. Az RMDSZ tavaly Erdély Hazavár címmel programot indított, amellyel gyakorlati segítséget kíván nyújtani a hazatéréshez a külföldön élő fiataloknak, fiatal családosoknak, kint tanulóknak, dolgozóknak és szépkorúaknak. A program egyelőre nem hozott látványos sikert.
Olyan statisztikák is napvilágot láttak, amelyek szerint a korábbi években vizsgált hazatérők közül sokan végül ismét külföldre távoztak, mert itthon nem találták a helyüket. Magam is ismerek olyan magyar családokat, amelyek egy-két évnyi erdélyi próbálkozás után visszatértek Spanyolországba, mert úgy ítélték meg, hogy a romániai munkavállalói lét még mindig messze áll attól, amit az Ibériai-félsziget kínál.
Egyik rokonunk Franciaországban dolgozó autószerelőként gondolt egy merészet, és családostól – feleségével és két gyermekével – települt haza, hogy az összegyűjtött pénzéből autószerelő műhelyt indítson idehaza. Mintegy háromévnyi próbálkozás után, kiábrándulva mindent eladott, és visszatért Nyugat-Európába. Amikor az okokról kérdeztem, azt mondta:
Nem volt hajlandó minimálbéren tartani az alkalmazottait, a fizetésük többi részét pedig zsebből, feketén kifizetni. Hamar kiderült azonban, hogy ha mindent tisztességesen, a törvényeket betartva végez, csődbe jut, mert a piaci árakat sok esetben azok határozzák meg, akik részben vagy teljesen feketén dolgoznak, megkárosítva az államkasszát. Sok vívódás után úgy döntött, hogy Franciaországban kezdi újra ismét.
És ez nem egyedi történet. Jól jelzi, hogy a hazatelepülés továbbra sem olajozottan működő folyamat, amely szükségszerűen sikertörténetté válik. Idevág az OECD 2026-os romániai országjelentése, amely külön fejezetet szentel a román diaszpóra hazatérésének. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet szakemberei úgy fogalmaznak, hogy a hazatérők reintegrációját segítő romániai rendszer fejletlen és rosszul koordinált. A munkaképes korú férfiak és a magasan képzett hazatérők még a migrációs tapasztalattal nem rendelkező társaikhoz képest is rosszabb helyzetbe kerülhetnek a munkaerőpiacon.
Egy Nyugat-Európában megbecsült szakmunkás vagy mérnök aligha örül annak, ha idehaza korábbi fizetésének mondjuk az egyharmadát keresi, miközben a fogyasztói árak tekintetében Románia már jórészt „felzárkózott” Európa nyugati feléhez.
Mindehhez társul a gyermekek visszailleszkedése a romániai iskolarendszerbe.
A második generáció egy részének már nyelvi segítségre is szüksége lehet, amire a romániai iskolarendszer nincs felkészülve.
A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a visszavándorlás sokak számára fiaskóvá válhat, mert a romániai életszínvonal problémái, a megfelelő munkalehetőségek hiánya, a helyi nehézségek és a reintegráció buktatói növelhetik az elégedetlenséget, ami végül újbóli kivándorláshoz vezethet.
A valódi próbatétel akkor kezdődik, amikor a hazatérő család kipakolja a bőröndöket. Ha néhány év múlva ismét előkerülnek ugyanazok a bőröndök, és az autó megint Nyugat-Európa felé veszi az irányt, akkor hiába beszélünk hazatérési hullámról. Mert nem az a kérdés, hányan jönnek haza, hanem az, hányan érzik úgy néhány év elteltével is, hogy érdemes volt hazajönniük.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rostás Szabolcs
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
Kiss Judit
Állva utaznak a kolozsvári buszon. Kora délelőtti forgalom. Ülőhelyek akadnának, de a két srác áll.
Makkay József
Szinte mindegy, kit kérdez az ember arról, hogyan boldogul a munkahelyén, mert mindenhonnan ugyanazt a választ kapja: kevesebb a forgalom, kevesebb a szerződés, kevesebb az ügyfél, és akik még megmaradtak, azok is jóval kevesebbet vásárolnak.
Balogh Levente
Ha valaki úgy érezné, hogy Donald Trump amerikai elnök éppen a moszkvai gyors elé lökte Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt és európai szövetségeseit, az azért lehet, mert a jelek szerint tényleg ez történt.
Balogh Levente
Reméljük, nem jutunk oda, hogy bár elvileg könnyebb, észszerűbb és az ország számára kevésbé megrázó kormányt alakítani, mint előre hozott választásokat tartani vagy az államfőt felfüggeszteni, mégis utóbbiak valamelyike valósul meg hamarabb.
Rostás Szabolcs
A magyarországi kormányváltás egyik „járulékos áldozatává” vált Erdélyben az MCC tevékenysége, amit az anyaországi alapítvány megszüntetésével takaréklángra csavartak. Sajnos a sorozatos politikai döntéseknek elsősorban gyerekek isszák a levét.
Balogh Levente
Ezért tényleg megérte: a romániai pártok ismét bebizonyították, hogy képtelenek kompromisszumra jutni egymással, így továbbra sincs működőképes kormánya az országnak – de legalább tovább nőtt az AUR kormánytényezővé válásának lehetősége.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!