Páva Adorján
2026. szeptember 08., 19:582026. szeptember 08., 19:58
Mit láthat a szeptember 7-én a tizenkettedik osztályt megkezdő, azaz a felnőttkor, a romániai felnőtt társadalom kapujában álló fiatal, ha kicsit visszatekint országa élére? Az iskola falai között eltöltött elmúlt 12 éve alatt, azaz előkészítőtől tizenegyedik végéig (2015-2026 között) 22 különféle kormányt, 10 különböző, teljes jogkörű kormányfőt és 15 oktatási minisztert fogyasztottunk el.
A mostani tanévkezdéskor is bátorító szavakat megfogalmazó, példamutató magatartásról, eredményekről, megvalósításokról és sikerekről hadováló vezető politikusaink bő négy hónapja teljes jogkörökkel rendelkező kormány nélkül hagyták az országot, és továbbra is csak azzal vannak elfoglalva, hogyan tegyenek keresztbe egymás önös érdekeinek.
A hajcihőbe eleinte aktívan bekapcsolódó, majd a pofára esések miatt egy időre megszeppenten háttérbe vonuló Nicuşor Dan államfő hétfőn bölcsen elismerte: az egyik hiba, amit évek óta elkövetünk, hogy nem értékeljük a tudást, ami szervesen összefügg a jóléttel, a növekedéssel. Arra is emlékeztetett, hogy a romániai oktatás évek óta nem kap megfelelő finanszírozást, ami jócskán érezteti hatását.
A májusban megbuktatott, azóta ügyvivő miniszterelnökként, megbéklyózva kormányfősködő Ilie Bolojan a maga száraz, lényegre törő hangnemében kívánt sikeres tanévet az érintetteknek, hosszabban ecsetelve, hangsúlyozva az oktatási rendszer megvalósításait. Hiszen az új tanév az egyik legnagyobb oktatási beruházási program lezárásával kezdődik: több mint 2,5 milliárd eurót különítettek el az országos helyreállítási terven (PNRR), a helyi és az állami költségvetésen keresztül. A főbb megvalósítások:
Mindez tagadhatatlan, dicséretes megvalósítás. De tudjuk: az önerő minimális, a finanszírozás jelentős hányadát az európai uniós támogatások adják, az pedig mégiscsak minimális elvárás, hogy felhasználjuk az ingyenpénzt – bár számos példa, a sok elvesztett milliárd igazolja, hogy nálunk már ez is valami.
Az „Európa-barát” kormánykonstrukció életképtelen mivoltát hamar visszaigazoló, a hataloméhség kényszerében-bűvöletében, kormánybuktatás közben a szélsőségesekkel is összekacsintó Sorin Grindeanu a tanévkezdéskor meg sem próbálta negédes szavakkal, mézesmadzagokkal etetni-ámítani a romániai oktatásban érintett sok millió diákot, pedagógust, szülőt – ő most sajnoshálistennek mással van elfoglalva.
A probléma legyen másé: az ügyvivőké, a beosztottaké, a tornyosuló gondokkal helyi szinten, „terepen” megküzdő tisztviselőké, igazgatóké, pedagógusoké, diákoké, szülőké.
Megoldják valahogy a kilencedikesek és tanáraik, hogy itt a sokadik reformpróbálkozás, az új középiskolai kerettanterv, de tankönyvek nincsenek. Nem baj – mondják föntről –, ott az elektronikus változat – csakhogy még az sem elérhető! Közben a nyolcadikosok úgy fognak neki életük eddigi legfontosabb tanévének, hogy a cikluszáró képességvizsga formája és a kilencedikes felvételi ötlete a levegőben lóg.
A romántanulás, a nyelv mihamarabbi elsajátítása elkerülhetetlen gyakorlati cél, kötelező hétköznapi eszköz kell legyen
Fotó: Alexandru Nițescu
Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a romániai oktatási rendszer tömérdek hibáját jól ismerő szakemberek is azt mondják: a folyamatos fejetlen, meggondolatlan változtatgatás helyett inkább hagyják őket békén, hogy úgy csinálják, ahogy tudják.
Romániának csaknem 20 éve nincs legalább négy évet folyamatosan kormányzó miniszterelnöke (az utolsó Călin Popescu-Tăriceanu volt 2004 és 2008 között), tanügyminiszterként pedig az 1989-es rendszerváltás óta egyedül Liviu Maior dicsekedhetett ilyen megvalósítással (1992-1996 között).
A mai államfő és a pártok négy hónapja arra is képtelenek, hogy egyáltalán kormányfőjelöltet állítsanak a parlament elé – mégis mit várjunk tőlük?!
A legutóbbi választásokon visszaverették velünk a szörnyű szélsőségeseket, „megvédve” egy szörnyű kormányzástól – hogy aztán szélsőségesen önző, szörnyű hatalomvágyuk martalékává váljon a kormány és az ország. Majd pont ők lesznek azok? Éppen Románia soron következő, a rendszerváltás óta eltelt időszak 44. kabinete, várva várt 22. miniszterelnöke (ha új arc) lesz az, aki hosszabb, négy vagy tízéves kifutásban tudja elképzelni az oktatás, az ország jövőjét?!
A tanári kar öregszik, és egyre kevesebb a pályakezdő. Az osztályösszevonások, a lezáratlan és kaotikus személyzeti mozgások, valamint a be nem tartott bérígéretek, az alulfinaszírozottság miatt a pedagógustársadalom frusztrált. Az iskolaigazgatók sorra mondanak le az elviselhetetlen adminisztratív túlterheltség miatt.
A családok, diákok és szülők számára a legkimerítőbb a folytonos kísérletezés, aggasztó az állandó bizonytalanság. A tanulás örömét hamar elfojtja a vaskos tanterv súlyos terhe, és – főleg a cikluszáró évfolyamokon – teljesen felváltja a teljesítményszorongás.
A kisebbségi, erdélyi magyar oktatás specifikus problémái nem fognak megoldódni, amíg nem rendezik megnyugtatóan a teljes romániai tanügyi rendszer súlyos adósságait
Fotó: Haáz Vince
Eközben az erdélyi magyar oktatás köztudottan nem csupán az általános romániai rendszer hibáit szenvedi el, hanem sajátos, egyedi kihívásokkal is küzd. A tankönyvek még többet késnek, de
Bár a hosszú évek óta alkalmazott megkülönböztetett tanterv jobb eredményeket hozott a magyar diákok számára a románérettségin, a gyakorlati tudással ma is komoly gondjaik vannak a – főleg a tömbmagyar vidékeken élő – diákoknak. Az új tanévre ismét átdolgozták az 5–8. osztályosok romántantervét, hogy a gyerekek megállják a helyüket valódi kommunikációs helyzetekben.
Ebben természetesen fontos szerepe van a tantervnek, a tanárnak, az iskolának –
Egyértelművé kell tennünk: sem Nicușor, sem Bolo nem fogja románul megtanítani a gyerekünket (és főleg nem az AUR). A jó tanterv, a jó tanár nagyon sokat segíthet, viszont addig, amíg mi nem teremtünk gyermekeinknek olyan közeget, ahol élő szóban, valós élethelyzetekben pallérozódhat romántudása, addig ne várjunk csodát.
Márpedig ez nem csoda kérdése: a román nyelv mihamarabbi elsajátítása elkerülhetetlen gyakorlati cél, kötelező hétköznapi eszköz kell legyen. Hogy ne tűnjön a gyerek számára teljesen életidegennek az a nyelv, mely nagyon hamar és nagyon erőteljesen megjelenik körülöttünk, amint kilépünk óvó anyanyelvünk, családunk, otthonunk, szülőföldünk, közösségünk szárnyai alól.
Ha azt akarjuk – márpedig Erdélyben azt kell akarnunk –, hogy a gyerekünk beszéljen, majd idővel jól beszéljen románul:
Bármennyire is kellemetlen az elején, ki kell lépni a komfortzónából, mert hosszú távon nagyon is megéri.
A tizenkettedik osztályt hétfőn megkezdő, azaz a felnőttkor, a romániai felnőtt társadalom kapujában álló erdélyi magyar fiatal már letudott iskolaévei alatt ugyanannyi arcot, ugyanazokat a miniszterelnököket, tanügyminisztereket fogyasztotta el, mint román társai. Bár sajátos problémáink túlnőnek az általános gondokon, az biztos, hogy nem az elszigetelődés oldja meg őket.
A kisebbségi, erdélyi magyar oktatás specifikus problémái nem fognak megoldódni, amíg nem rendezik megnyugtatóan a teljes romániai tanügyi rendszer súlyos adósságait.
Anyanyelvünket őrizve, romántudásunkat bevetve. És persze kiváló emberi és szakmai kvalitásokkal felvértezve. Amelyek mind együttvéve talán éppen egy mostani erdélyi magyar tizenkettedikest vezetnek majd egészen a miniszteri, neadjisten miniszterelnöki tisztségig Romániában.
Miközben a diákok házi feladatot íratnak vele, nyelveket tanulnak és vizsgákra készülnek, a pedagógusok óravázlatok, tesztek és értékelések összeállítására használják a mesterséges intelligenciát.
Tankönyvek nélkül kezdik a kilencedikes diákok a középiskolát hétfőn Romániában. Az oktatási miniszter elektronikus változatokkal „vigasztalja őket”, miközben arról is beszélt, mely tantárgyak esetében a legerőteljesebb a pedagógushiány.
A temesvári Gerhardinum kilencedikesei ősztől az iskola által kidolgozott alternatív tanterv szerint tanulnak. A nagyobb tantervi szabadságról és a szórványoktatás kihívásairól a tanintézet igazgatóját kérdeztük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Makkay József
Hazatér a diaszpórában élők egy része. Nem tömeges jelenségről van szó, de a fogadásukat segítő „kupaktanácsok” megalakulása jelzi, hogy az önkormányzatok és állami hivatalok már számolnak ezzel. Kérdés, hogy a hazatértek közül hányan maradnak itthon.
Balogh Levente
Ha másban nem is, egy dologban biztosan jól teljesítenek a romániai pártok: a politikai káosz és instabilitás fenntartásában verhetetlennek bizonyulnak.
Páva Adorján
Futballszurkolóként nem tartom ördögtől való pazarlásnak, ha önkormányzatok százezreket, akár milliókat költenek nagy múltú helyi focicsapatokra. Azonban ez így nem mehet tovább.
Balogh Levente
Továbbra is tapasztalható, hogy a választások óta szakadék húzódik az erdélyi és a magyarországi társadalom jelentős része között, ám az árok betemetése nem reménytelen – abban ugyanakkor jelentős szerep hárul az új magyar kormányra.
Rostás Szabolcs
Bár a Tisza-kormány nemzetpolitikáért felelős illetékese több fórumon is leszögezte erdélyi látogatása során, hogy az új budapesti hatalom nem kíván hozzányúlni a külhoni magyarok szavazati jogához, jelentős nyomás nehezedik rá az anyaországban.
Balogh Levente
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
Balogh Levente
Miközben egyes országokban már be is tiltották, vagy fontolgatják, hogy betiltsák a közösségi oldalak használatát a 16 év alatti fiatalok körében, néha az az ember érzése, hogy egyes, 18 évnél idősebb felnőttek esetében sem ártana a tiltás.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!