A román politológus szerint a magyarországi politikai fordulat ismét megnyithatja az utat az RMDSZ-en belüli ideológiai sokszínűség előtt, ami akár Kelemen Hunor elnöki pozícióját is érintheti
Fotó: Kelemen Hunor/Facebook
Az RMDSZ politikai monopóliumának végét és akár Kelemen Hunor leváltását is magával hozhatja a budapesti kormányváltás nyomán megkezdett intézményi átalakítás – véli Sergiu Mișcoiu kolozsvári politológus. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem professzora szerint Magyar Péter nem az erdélyi magyarságot akarja megbüntetni, hanem a Fidesz határon túli befolyási hálózatát igyekszik felszámolni. Az Adevărulnak nyilatkozó román szakember úgy látja, hogy az Orbán Viktorhoz szorosan kötődő RMDSZ elveszítheti Budapest és az erdélyi magyar közösség közötti kiváltságos közvetítői szerepét, ami a szövetség vezetésének és politikai irányvonalának átalakulásához is vezethet.
2026. november 09., 20:102026. november 09., 20:10
A magyarországi kormányváltás után megkezdett intézményi és finanszírozási átalakítások messze túlmutatnak az egyszerű közigazgatási reformon – állítja Sergiu Mișcoiu, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem és a párizsi Paris-Est Créteil Egyetem politológusa. Az Adevărul román napilapnak nyilatkozó szakember szerint Magyar Péter kormányának célja elsősorban azoknak a politikai és intézményi hálózatoknak a felszámolása, amelyeket az Orbán-kormány az elmúlt másfél évtizedben a határon túli magyar közösségekben kiépített.
A politológus szerint az új budapesti vezetés most ezeket a kapcsolatrendszereket kívánja átalakítani, és a korábbi kormányhoz hű intézmények helyett saját politikai irányvonalához közelebb álló szervezeteket részesíthet előnyben.
Az átalakítás egyik legfontosabb erdélyi következménye az RMDSZ közvetítői szerepének meggyengülése lehet. A szövetség által létrehozott Eurotrans Alapítvány 2027-től már nem vesz részt az egyszerűsített honosítási eljárásban, amelyet a továbbiakban kizárólag a magyar külképviseletek bonyolítanak le. Mișcoiu szerint ez az RMDSZ számára komoly politikai veszteség, hiszen a szervezet eddig fontos összekötő szerepet töltött be Budapest és a romániai magyarság között.
Az ügyintézés átmenetileg nehézkesebbé válhat, de a már megszerzett magyar állampolgárságokat nem érinti a változás. Úgy véli, Magyar Péternek politikailag sem állna érdekében az erdélyi magyarok megbüntetése azért, mert korábban többségük a Fideszt támogatta.
A politológus szerint a változások másik érintettje a Mathias Corvinus Collegium lehet.
Meglátása szerint az MCC brüsszeli és budapesti tevékenysége erőteljes politikai üzeneteket közvetített, miközben az erdélyi hálózat jóval mérsékeltebb, elsősorban oktatási és tehetséggondozási feladatokat látott el.
Ezért az erdélyi intézmények a finanszírozás átalakításának járulékos veszteseivé válhatnak.
Mișcoiu élesen bírálja az RMDSZ elmúlt másfél évtizedes politikai irányvonalát. Szerinte a szövetség túlságosan szorosan azonosult az Orbán-kormány politikájával, ami bizalmatlanságot szült a jelenlegi budapesti vezetésben. Emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ az 1990-es és 2000-es években még különböző politikai platformokat fogott össze: liberális, konzervatív és szociáldemokrata irányzatok egyaránt jelen voltak benne. Orbán Viktor hatalomra kerülését követően azonban a szervezet fokozatosan egységes, konzervatív politikai alakulatként kezdett működni.
Nem tartja kizártnak, hogy Budapest a szövetség vezetésének megváltoztatásában is érdekelt lehet, ami akár Kelemen Hunor elnöki pozícióját is érintheti. Úgy látja, az új politikai helyzetben különböző irányzatok és csoportosulások jelenhetnek meg a szervezeten belül, amelyek alternatívát kínálhatnak a jelenlegi vezetéssel szemben.
A politológus arra is rámutatott, hogy bár az erdélyi magyar választópolgárok hagyományosan jelentős arányban támogatták a Fideszt, szavazataik a magyarországi parlamenti erőviszonyok szempontjából nem feltétlenül döntőek. A határon túli magyarság politikai jelentősége szerinte sokkal inkább szimbolikus:
A román politológus értékelése szerint nem az erdélyi magyar közösség magyarországi támogatásának teljes megszüntetése, hanem a támogatási rendszer politikai hátterének és az RMDSZ eddigi kiváltságos helyzetének átalakulása várható. Ez pedig hosszabb távon a romániai magyar politikai képviselet szerkezetét és Budapesthez fűződő kapcsolatait is jelentősen megváltoztathatja.
Az RMDSZ jövőjéről, a politikai szervezet megújulásának szükségességéről és az erdélyi magyar parlamenti képviselet veszélyeztetettségéről indított vitát Facebook-oldalán Csoma Botond, az RMDSZ parlamenti képviselője és szóvivője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Akár bizalmatlansági indítvánnyal és alkotmánybírósági beadvánnyal is megakadályozná az RMDSZ a közigazgatási reformot, ha a kormány a helyi közösségek akarata és az etnikai szempontok figyelembevétele nélkül vonná össze a településeket.
Fejeket követel Doru Dăncuș nagybányai polgármester, miután kiderült: korrupció miatt elítélt, majd feltételesen szabadlábra helyezett elődje egy iskolába látogatott, ahol szerinte imázskampányt folytatott.
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!