Viktor Gyökeres magyar származású svéd válogatott labdarúgó
Fotó: Viktor Gyökeres/Facebook
Bármely idegen nyelvet bármilyen szinten beszélők esetén a legismertebb szavak közé tartozik a köszönöm. A magyar nyelvet idegen nyelvként használók körében nem könnyű kiejteni a három – többnyire – ismeretlen ö hangot.
2026. október 07., 18:352026. október 07., 18:35
A magyart néhány szó erejéig törő románok többsége akcentussal, sokszor hangzattalanul, ötelenítve teszi. Megkockáztatom kiejelenteni, tudományosan alátámasztható háttér nélkül, hogy legalább olyan népszerű honfitársaink körében a köszönöm mellett egy másik szó is, amelyikben nincsenek ugyan rövid ö betűk, de van hosszú, meg a hasonlóképpen misztikus ü betűből is akad egy.
Bizony, alapos dilemma előtt állhatnak az autonómia szótól (arany)lázba jövők. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy még ők is autonómiára törekszenek, ami legelemibb formájában azt jelenti, hogy önállóan és önellátóan élni.) Hogy merjék szembeköpni önmagukat (itt is megjelenik az ö), és legalább a kürtős lecsupasztott formáját használják, mint kurtos, pontosabban kurtoș, vagy „coș de fumról” beszéljenek ennivaló gyanánt.
A náluk felvilágosultabbak, a történelmet és a nyelvet jobban bírók, valamint az együttélést jobban tisztelők, időközben nemcsak a kürtőst nyelték le (és nem ment félre), hanem megtanulták, hogyan ejtik ki a magyar ábécé betűit. Elvégre mi is régóta ízlelgetjük az anyanyelvünk számára ismeretlen betűket és kiejtésüket.
Ők a székely csapatokat látva, mégha bizonyára ellenük szurkolva is, már képesek kiejteni a Sepsi szót Szepszi helyett, sőt a Csíkszereda is elég jól megy nekik. Rövid i-vel, vagy hosszúval, nem számít. Csak akarni kell, nincsen benne semmi ördögtől való.
Erre még nem adnának semmilyen nyelvben sem diplomát, vagy elismerést. Legfeljebb menesztést, ha valaki szellemileg ennyire sem képes az adott munkahelyén.
Persze, a magyar szavak többségében nincs a misztikus ö betűből. Mostanában azonban a román focirajongók, sőt a futballhoz kevésbé konyítók, ám azt a világhálón mégiscsak követők egy másik magyar szóval is „barátkoznak”, amelyből ezúttal sem hiányzik a nyelvünk sajátosságára igencsak jellemző ö betű. Újabban ezt a szót próbálják
Gyökeres, pontosabban Viktor Gyökeres magyar származású svéd válogatott labdarúgó, svéd-magyar kettős állampolgár. Egy másik Viktort már szidtak eleget, gyökerestől, most Gyökeressel.
Fentnevezett ugyanis mindkét román-svéd focimeccsen a csapata számára győztes gólt szerezte. És gyökerestől kitépte a reményt még a székely zászlókat szaggató gyökértelenekből is. Akikbe alaposan beragadt a káröröm (két ö) az első forduló magyar kudarcát szemügyre véve. Azóta legfeljebb lázálmaik vannak, miszerint éppen a székely válogatott Romániával vívott selejtezőmeccsén Orbán Viktorral ülnek a lelátón, miközben Gyökeres Viktor meg-megszaggatja kedvenc kapusuk hálóját.
Viktor, victoria, győzelem. Már akinek. Köszönöm, kürtős, Gyökeres. Azoknak, akik már ki tudják ejteni az ö hangot, de azoknak is, akik még nem képesek rá.
A szerző marosvásárhelyi egyetemi tanár
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyarországi kormányváltás egyik „járulékos áldozatává” vált Erdélyben az MCC tevékenysége, amit az anyaországi alapítvány megszüntetésével takaréklángra csavartak. Sajnos a sorozatos politikai döntéseknek elsősorban gyerekek isszák a levét.
Talán a múlt heti gazdatüntetés szélsőjobb általi eltérítése is hozzájárult, de most úgy tűnik, a román hatóságok úgy döntöttek, végleg megpróbálnak leszámolni a kortárs romániai szélsőjobboldal ikonjával, Călin Georgescuval.
Miközben a pártok képviselői arról beszélnek, hogy bátran állnak az esetleges előre hozott választások elé, egy-két kivétellel elmondható, hogy annyira hiányozna nekik, mint az egyszeri Georgescu-rajongónak egy LMBTQ-érzékenyítő tanfolyam.
Betelt a pohár a Bukarestbe sereglett állattartók körében, akik úgy érzik, zsákutcába jutott az ágazat. A tragikus helyzeten semmit nem változtat, hogy a tüntető gazdákhoz csapódott néhány tucat huligán összetűzésbe került a rendfenntartókkal.
Ahogy eljött az ősz, két, Ukrajnát érintő fontos témában is új fejlemények történtek: ha döcögősen is, de úgy tűnik, elindult a kisebbségek jogainak helyreállítása, közben pedig újraindult az amerikai békeközvetítés Moszkva és Kijev között.
Mit láthat a szeptember 7-én a tizenkettedik osztályt megkezdő, azaz a felnőttkor, a romániai felnőtt társadalom kapujában álló fiatal, ha kicsit visszatekint országa élére?
Hazatér a diaszpórában élők egy része. Nem tömeges jelenségről van szó, de a fogadásukat segítő „kupaktanácsok” megalakulása jelzi, hogy az önkormányzatok és állami hivatalok már számolnak ezzel. Kérdés, hogy a hazatértek közül hányan maradnak itthon.
Ha másban nem is, egy dologban biztosan jól teljesítenek a romániai pártok: a politikai káosz és instabilitás fenntartásában verhetetlennek bizonyulnak.
Futballszurkolóként nem tartom ördögtől való pazarlásnak, ha önkormányzatok százezreket, akár milliókat költenek nagy múltú helyi focicsapatokra. Azonban ez így nem mehet tovább.
Ötszáz évvel a magyar történelem egyik legsúlyosabb tragédiája után országszerte megemlékezésekkel és katonai tiszteletadással hajtottak fejet a mohácsi csata áldozatai előtt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!