20. évfordulós gála. Középen (guggolva) Fodor Sándor József együttesvezető és Varró Huba néptáncoktató
Fotó: Kökényes Néptáncegyüttes Facebook-oldala
A dicsőszentmártoni általános iskola néptánccsoportjaként indult, ma már Maros megye egyik legismertebb és legelismertebb amatőr tánccsoportja a Kökényes. A húsz éves múltra visszatekintő, a néptáncot több száz gyerekkel megszerettető együttes vezetője, Fodor Sándor József a kezdeti indíttatást idézte fel a Krónikának, kitérve a Kökényes Néptáncegyüttes fejlődésére, bővülő repertoárjára, céljaira.
2025. december 06., 18:582025. december 06., 18:58
Két évtizede őrzi és adja tovább a néptánc hagyományát gyerekek százainak a dicsőszentmártoni Kökényes Néptáncegyüttes, amely ma már Maros megye egyik legismertebb és legelismertebb amatőr tánccsoportja. A kezdetek azonban egy csendes felismerésből indultak: szükség van valamire, ami összefogja a közösséget, erősíti a magyar identitást, és méltón képviseli a helyi általános iskola magyar tagozatát. Fodor Sándor József együttesvezető a Krónika érdeklődésére felidézte az alapítást: „2002-t írunk, akkor neveztek ki aligazgatónak az iskolában, és látnom kellett, melyek a prioritások. A magyar tagozatnak nem volt olyan kulturális alapja, amellyel méltóképpen kapcsolódhattunk volna testvérvárosunkhoz, Hajdúszoboszlóhoz.
A kollégák és a szülők lelkesedése hamar világossá tette: valóban szükség van egy ilyen kezdeményezésre. „A cél nem csupán egy tánccsoport létrehozása volt: egy olyan közösséget álmodtunk meg, amelynek tagjai – gyermekek és fiatalok – biztonságban, szeretetben és büszkeséggel élhetik meg mindazt, ami bennünk, magyarokban itt, a szórványban is érték, kapaszkodó és a megmaradáshoz szükséges erőforrás” – hangsúlyozta az együttesvezető.
A felhívás után 90 gyerek jelentkezett – olyan sokan, hogy korcsoportokra kellett bontani őket. A próbák a tornateremben kezdődtek, majd helyhiány miatt az unitárius egyház egyik épületének alagsori termébe költöztek, amelyet a szülők és támogatók segítségével teljesen felújítottak.
A legkisebbek körében kiemelten nagy az érdeklődés a néptánc iránt
Fotó: Kökényes Néptáncegyüttes Facebook-oldala
A tánccsoport 2005-ben kapta meg a mára ikonikussá vált nevét. „Sok név felmerült, de arra gondoltam, nézzük meg a néprajzot. Így bukkantam rá arra, hogy a néprajzi leírásokban ezen a vidéken jellemzően kökénybokrok találhatók, és így is van: a Kis- és Nagy-Küküllő partján a legfontosabb bokorfajta a kökény. Így lettünk Kökényes” – magyarázta Fodor Sándor József, akinek kezdeményezésére a névadó ünnepséget majd csak a következő év, 2006 tavaszán, a kökényvirágzás idején szervezték, és ez volt az első önálló, egyórás műsora a csoportnak.
Amint az együttes vezetője kifejtette, a következő években a Kökényes egyre nagyobb mozgalommá vált.
2016-ban újra költözniük kellett: ekkor a katolikus egyház régi iskoláját újították fel, amely ma is a csoport otthona a Szép utca 20. szám alatt.
A Kökényes Néptáncegyüttes repertoárja sokat bővült az évek során
Fotó: Kökényes Néptáncegyüttes Facebook-oldala
A táncoktatást mindvégig Varró Huba koreográfus tartotta, és szakmai vezetése alatt a repertoár óriásira nőtt. Mára:
Fodor Sándor József arról is beszélt lapunknak, hogy jelenleg körülbelül 80 aktív tagja van az együttesnek négy korosztályban: a Morzsa-, Apró-, Kis- és Nagy Kökényesben. A legkisebbek csoportja a legnépesebb – közel 40 fő –, ami biztató jel a jövőre nézve. „A nemrég szervezett 20. évfordulós ünnepségre mintegy 120 volt és jelenlegi táncos gyűlt össze, az első generáció 30-as éveikben járó tagjai is színpadra léptek, szenzációs műsor volt.
Ezek a fiatalok ma is összetartanak: amikor hazajönnek megkeresik egymást, ünnepekkor összegyűlnek a székházba, rendszeresen találkoznak, beszélgetnek, három pár össze is házasodott” – részletezte a Maros Megyei Pedagógusok Házának igazgatója.
A néptáncegyüttes és a tagjaiból formálódó közösség pozitív ereje kapcsán rámutatott, tapasztalata szerint a Kökényes gyerekek bátrabbak, nyitottabbak, jobban kommunikálnak. „A közösségben megtanulják az együttműködést, a felelősséget, az önállóságot. Ez olyan plusz, amit otthon vagy az iskolában nem biztos, hogy megkaphatnának” – magyarázta.
Az együttes tagjai számára nyári táborokat is szerveznek
Fotó: Kökényes Néptáncegyüttes Facebook-oldala
Az RMDSZ-es helyi tanácsos arra is kitért, hogy Dicsőszentmárton magyar lakossága mindössze 11 százalék, a város szórványként működik. A Kökényes ezért nemcsak kulturális csoport, hanem identitásőrző közösség is.
Szeretnénk, ha tudnák azt, hogy értékesek, van hova jönniük, és van hova tartozniuk” – emelte ki.
Az együttesvezető bizakodó, mint mondta: a Morzsa Kökényes tele van gyerekkel, és a következő korosztályokban is van utánpótlás. Céljuk, hogy a környező falvakból is csatlakozzanak fiatalok, gyerekek, és hogy ez a mozgalom továbbra is közösséget alkosson, értéket teremtsen.
A Kökényes Néptáncegyüttes húsz éve bizonyítja: a tánc nem csupán mozdulatok összessége, hanem közösség, identitás és életre szóló élmény. A gyerekek, akik itt nőnek fel, nemcsak lépéseket tanulnak meg – hanem egymást, önmagukat és a hagyomány tiszteletét is. A jövő pedig – a következő kökényvirágzás – már most ígéretesen bontja szirmait.
Három évtized néptánccal, önkéntes munkával, ezer kilométeres turnékkal, barátságokkal, újrakezdésekkel és generációkat összekötő közösséggel – a Szarkaláb Néptáncegyüttes november 21-én ünnepli fennállásának 30. évfordulóját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Van egy gyümölcs, amelynek illata-íze nagyon jellemzi az erdélyi őszt: a rézüstben rotyogó lekvár, a pálinkafőző kályha füstje, a fáról frissen leszedett, kékesfényű termés íze.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!