A TikTok algoritmusa különösen agresszíven működik: ha egy tinédzser megnéz néhány fogyókúrás videót, rövid időn belül hasonló tartalmak egész áradata jelenik meg előtte
Fotó: Tuchiluș Alex
Egyre több romániai, erdélyi orvos találkozik olyan tinédzserekkel, akik TikTokon látott „csodadiétákat” próbálnak ki. Az extrém fogyókúrás trendek azonban nemcsak egészségtelenek, hanem hosszú távon súlyos testi és mentális problémákat is okozhatnak.
2026. május 24., 19:292026. május 24., 19:29
2026. május 24., 20:072026. május 24., 20:07
A középiskolások körében ma már szinte ugyanúgy beszédtéma a kalóriaszámlálás, az „intermittent fasting” vagy az almaecetes fogyókúra, mint néhány éve a legújabb filter vagy tánctrend volt. A TikTokon és Instagramon terjedő rövid videók világában a gyors fogyás nemcsak elérhetőnek, hanem szinte elvártnak tűnik: néhány napos „detox”, napi 500 kalóriás étrend vagy éppen pufulecre épülő koplalás ígér látványos eredményt. (A románul pufuleți-enek nevezett puffasztott kukorica elsősorban a gyerekek kedvence, de sörkorcsolyának is fogyasztják; a magyar köznyelvben „pufi kukiként” is emlegetik).
A gond csak az, hogy a valóságban ezek a módszerek jelentős egészségügyi veszélyeket rejtenek – különösen kamaszkorban.
A Totul Despre Mame portálnak nyilatkozó Oana Ciuhureanu-Merchea családorvos és táplálkozási szakember arról beszélt:
A szakember szerint a közösségi média folyamatos nyomást helyez a fiatalokra, akik egy idealizált testképet próbálnak elérni, gyakran teljesen irreális eszközökkel.
Mint írják, a tanárok és iskolapszichológusok szerint a testképzavarokkal, önbizalomhiánnyal vagy étkezési problémákkal küzdő fiatalok száma az utóbbi években látványosan nőtt, miközben a közösségi média szerepe is egyre erősebb lett.
A platform rendkívül gyorsan felismeri, mi érdekli a felhasználót, majd egyre több hasonló tartalmat ajánl neki. Ez a rendszer azonban veszélyessé válhat, amikor testképhez és fogyáshoz kapcsolódó videókról van szó.
A Vermonti Egyetem kutatása szerint a TikTok legnézettebb étkezéssel, fogyással és táplálkozással kapcsolatos videói túlnyomórészt a „toxikus diétakultúrát” erősítik.
A probléma különösen a tizenéveseket érinti érzékenyen. Ebben az életkorban az önértékelés gyakran erősen kapcsolódik a külsőhöz, miközben a fiatalok még nem rendelkeznek elég tapasztalattal ahhoz, hogy kritikusan kezeljék az interneten látott tartalmakat.
Széles körben elterjedt az elmúlt években az időszakos böjt elvére épülő, úgynevezett nyolcórás diéta, amely ételcsoportok megvonása nélkül ígér biztos fogyást azok számára, akik szabadulnának a fölös kilókról.
A platformon mára külön fogalommá vált a „SkinnyTok”: olyan videók gyűjtőneve, amelyek a betegesen vékony testalkatot idealizálják. Ezekben gyakran jelennek meg extrém kalóriadeficitek, napi néhány száz kalóriás étrendek, „body check” videók vagy olyan mondatok, amelyek a koplalást fegyelemként és önkontrollként állítják be.
A TikTokon terjedő fogyókúrás trendek egyik közös jellemzője, hogy gyors és látványos eredményt ígérnek. Az almaecet például visszatérő „szuperfegyver” a videókban: sok influenszer azt állítja, hogy csökkenti az étvágyat és égeti a zsírt. Az orvosok szerint azonban az ilyen állítások erősen túlzóak, miközben
Hasonlóan veszélyesek lehetnek a különféle detox-kúrák, amelyek gyakran hashajtókra, extrém folyadékfogyasztásra vagy szinte teljes koplalásra épülnek. A Scientific American egy korábbi elemzése arra figyelmeztetett, hogy
Az egyik legabszurdabb romániai trend a pufuleți-diéta, amely során a fiatalok gyakorlatilag puffasztott kukoricán és vízen élnek néhány napig a gyors fogyás reményében. A Totul Despre Mame által idézett szakemberek szerint az ilyen étrendek súlyos tápanyaghiányhoz, koncentrációs problémákhoz, hormonális zavarokhoz és akár maradandó egészségkárosodáshoz is vezethetnek – különösen fejlődésben lévő szervezet esetében.
A „mit eszem egy nap alatt” típusú videók szintén hatalmas népszerűségnek örvendenek. Sok ilyen tartalom azonban valójában napi 600–800 kalóriás étrendeket mutat be „tudatos étkezésként” vagy „fegyelmezett életmódként”. Az Alliance for Eating Disorders nevű amerikai szervezet szerint ezek a videók normalizálják az alultápláltságot és torz képet alakítanak ki az egészséges táplálkozásról.
A szakemberek szerint a probléma nem pusztán az, hogy a fiatalok egészségtelen diétákat próbálnak ki. Ennél sokkal mélyebb folyamatról van szó: a közösségi média egyre inkább összekapcsolja az önértékelést a testalkattal.
A legveszélyeztetettebbek gyakran azok a tinédzserek, akik eleve szorongással, önbizalomhiánnyal vagy kirekesztettségérzéssel küzdenek. Számukra a TikTok közösséget és megerősítést is kínálhat: olyan videókat, kommenteket és influenszereket, akik azt sugallják, hogy a boldogság, siker vagy népszerűség kulcsa a minél kisebb testsúly.
A kutatók szerint ez különösen veszélyes, mert így a káros viselkedések sokkal könnyebben válnak társadalmilag elfogadottá.
Közben a platformok szabályozása is nehezen tart lépést a trendekkel. A Marie Claire brit kiadása nemrég arról írt, hogy bár a TikTok időnként tilt bizonyos hashtageket – például a SkinnyTokot –, a közösségek gyorsan új nevekkel és alternatív címkékkel szerveződnek újjá.
A szakértők szerint a tiltás önmagában ritkán működik. Sokkal fontosabb lenne, hogy a szülők és pedagógusok beszéljenek a fiatalokkal arról, mit látnak az interneten, hogyan működnek az algoritmusok, és mennyire irreális képet mutatnak sokszor a közösségi média felületei.
Figyelmeztető jel lehet például az étkezések kihagyása, a kényszeres kalóriaszámolás, az állandó testsúlyellenőrzés, a túlzásba vitt sportolás vagy az, ha a kamasz hirtelen elkezdi kerülni a közös étkezéseket. Dr. Oana Ciuhureanu-Merchea szerint különösen veszélyes, amikor a fiatal teljes önértékelése a testsúlyától kezd függni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!