Hirdetés

A Szarkaláb 30 éve: táncegyüttes, amelyből közösség lett

Szarkaláb

A Szarkaláb tagjai Erdély különböző pontjairól származnak

Fotó: Facebook/SzarkalabNeptancegyuttes

Három évtized néptánccal, önkéntes munkával, ezer kilométeres turnékkal, barátságokkal, újrakezdésekkel és generációkat összekötő közösséggel – a Szarkaláb Néptáncegyüttes november 21-én ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. Pillich Balázs, a kolozsvári együttes alapító tagja, jelenlegi vezetője olyan történeteket idézett fel a Krónikának, amelyek nem csupán egy társulat életéről szólnak, hanem az erdélyi magyar néptáncos világ elmúlt három évtizedének tükrei is.

Tóth Gödri Iringó

2025. november 19., 08:002025. november 19., 08:00

A Szarkaláb története nem egy nagy rendezvényen kezdődött, hanem néhány, a tánc iránt rajongó kamasz döntésével. Miközben a ’90-es évek elején például a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceumban már létezett néptánccsoport, az Apáczai-gimnáziumban hiányzott a szervezett táncoktatás. A kezdeményezés belülről jött: néhány diák szeretett volna táncolni és közösséget teremteni.

Előbb Pillich Balázs nővére, majd később ő maga is átkerült az Apáczai Csere János Líceumba a Báthory István Elméleti Líceumból, amely számára a hiány hamar világossá vált, hiszen a Báthoryban már beleszerettek a néptáncba.

Hirdetés

Így született meg az ötlet, hogy legyen egy saját csoportjuk az iskolában. Ebből a kezdeményezésből nőtt ki az a kicsi diákcsapat, amely 1995 novemberében vette fel a Szarkaláb nevet, és ettől számítják az együttes hivatalos indulását.

„Teljesen laikusan próbálkoztunk, a 90-es évek elejéről beszélünk – minden amatőr szinten működött” – idézte fel lapunknak. Ehhez társult még, hogy a családja által alapított Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány később jelentős hátországot adott, bár akkor még maguk sem sejtették, hogy évtizedek elteltével milyen kulcsfontosságú lesz a kapcsolat.

A névkeresés is közösségi kezdeményezésből született: ötletbörze után választották a Szarkalábat, mert akkoriban Erdélyben nem működött ilyen nevű együttes.

A következő években pedig sorra érkeztek a meghívások: konferenciák, kisebbségi találkozók, fesztiválok. A legelső nagy út 1995-ben Brăilára vezetett, ahol egy teljes, néptáncosoknak fenntartott vonatvagonban utazhattak együtt a Bogánccsal – innen datálódik a két néptáncegyüttes közötti barátság is.

Az Apáczai sokáig adott otthont a csoportnak, de állandó terem nélkül nehéz volt működni. Hol a mateklaborban, hol egy kicsi osztályteremben próbáltak, gyakran padokat cipelgetve, átrendezve a termet.

Szakadás, újrakezdés és szakmai építkezés

A csoport életében a legnagyobb fordulópont 1999-ben következett be: belső feszültségek miatt szakadás történt, és az együttes szinte megszűnt. „Felbomlás előtt álltunk, nulláról kellett újraépíteni mindent” – mondta Pillich Balázs.

Szarkaláb Galéria

A Szarkaláb tagjai lelkesen készülnek az együttes harminc éves szülinapjára

Fotó: Facebook/SzarkalabNeptancegyuttes

Ekkor már jórészt egyetemisták voltak a Szarkaláb táncosai, ami egyszerre jelentett lehetőséget és komoly kihívást is.

Az egyetemista lét természetéből fakadóan a csoport összetétele folyamatosan változott: a fiatalok néhány évre Kolozsvárra költöztek, csatlakoztak a táncegyütteshez, majd amint lediplomáztak, hazamentek vagy továbbálltak.

Emiatt soha nem alakulhatott ki egy hosszú évtizedeken át együtt maradó, állandó mag, mint más, helyi kötődésű kolozsvári csoportoknál. A Szarkalábnak évről évre új tagságot kellett építenie, és mindig alkalmazkodnia kellett ahhoz, hogy éppen hányan maradnak a városban. Voltak időszakok, amikor bőséges volt az utánpótlás, és egyszerre sok tehetséges, lelkes fiatal érkezett az egyetemre – ilyenkor nagy létszámmal, erős közösséggel tudtak dolgozni.

Máskor viszont annyira megfogyatkozott a tagság, hogy csak néhány párral tudták fenntartani a próbákat és a műsorokat. A létszám folyamatos hullámzása miatt minden új generációval újra kellett építeni a csapatot, a koreográfiákat és a közösséget is.

Mindezek ellenére a Szarkalábnak sikerült olyan, egyetemistákból álló magot kialakítania, amely több éven át összetartott – voltak, akik akár tíz-tizenkét évig is aktív tagok maradtak, és ők adták a gerincét azoknak az időszakoknak, amikor az együttes igazán megerősödött.

korábban írtuk

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán
Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán

Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.

Az állandó változás tehát nemcsak nehézség, hanem sajátos működési modell is lett: a Szarkaláb ma is úgy él tovább, mint egy folyamatosan megújuló, generációkat váltó közösség, amelyet az egyetem hoz össze, és a tánc tart egyben.

Az Apáczaihoz továbbra is kötődtek, ám az igazi áttörést az hozta, amikor 2003-ban – pályázati pénzekből – a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány tetőterében saját próbatermet alakítottak ki. Ez nemcsak fizikai teret, hanem szakmai fejlődést is hozott: rendszeressé váltak a képzések, vendégoktatók érkeztek.

„Állandó vendégoktatóink vannak: Mátéfi Csaba már húsz éve jár hozzánk, Tőkés Zsolttal most kezdtünk dolgozni” – sorolta Pillich Balázs. A Szarkaláb sajátossága, hogy bár kolozsvári együttes, nem „kolozsváriakból” áll, mint például a Bogáncs – inkább egy folyamatosan cserélődő, vidékről érkező egyetemista közösség. Ez a modell nehezebbé teszi a stabilitást, viszont hatalmas erőforrás: különböző régiókból, különböző hagyományvilággal érkeznek a táncosok, ami sokszínűsített táncanyaghoz vezet.

A vezető egyébként kulcsfontosságúnak tartja azt is, hogy náluk nincs elitizmus.

„Nálunk nincs felvételi, nincs válogatás. Aki szeretne, azt befogadjuk, fel tud zárkózni”

– fogalmaz a vezető, leszögezve, hogy a közösség legalább olyan fontos, mint a technikai színvonal.

A közösség igazi ereje: táncos házasságok, új nemzedékek, a jubileumi gálára visszatérő veteránok

A tánc közösséget épít – ezt a Szarkaláb példája talán a legszebben bizonyítja.

„Az együttesben 20–25 házaspár van, ahol mindkét fél szarkalábas volt”

– meséli Pillich Balázs, hozzátéve, hogy ez az arány az erdélyi táncos világban is kiemelkedő, és sokat elárul a kötődésekről.

Szarkaláb Galéria

A Szarkaláb megannyi külföldi fesztiválon megfordult az évek során

Fotó: Facebook/SzarkalabNeptancegyuttes

A tagok a mai napig követik egymást: Kolozsvártól Csíkkozmásig, Borszéktől Balánbányáig tartják a kapcsolatot, közös ünnepekkel, szilveszterekkel, táncházakkal.

A legtöbben még táncolnak valamilyen formában – ha nem a színpadon, akkor táncházban vagy már szülőként a gyerekeiket hozzák a Szarkalábacskákhoz vagy hasonló közösségekbe Erdély különböző pontjain.

Az együttes vezetője azt is elmesélte, hogy fiatalabb generációk utánpótlása sokszor már jóval az érettségi előtt eldől: „Van olyan táncos, aki azt mondta, gyerekkora óta tudta, hogy ide akar jönni”.

Harminc éves a Szarkaláb

A november 21-i, pénteki jubileumi ünnepség egyszerre lesz időutazás, szakmai összegzés és nagy találkozás.

Közel 100 táncos lép majd színpadra a kincses városi Diákművelődési Házban 19 órakor – köztük olyanok is, akik 10–15 éve nem táncoltak együtt.

„A 2003-as generáció összefogott, heti próbákkal készülnek. Olyanok is fellépnek, akik már szülők, és a gyerekeik táncolnak a Szarkalábacskákban” – magyarázta Pillich Balázs. A veteránok mellett érkeznek a partnercsoportok is: a Miriszló Gyöngye Néptánccsoport felnőtt és gyerek együttese, amelyek tagjaival több mint tíz éve kölcsönösen segítik egymást. A gálaműsor után zártkörű ünneplés következik – a harminc év mindegyik korszakának táncosaival, zenészeivel.

Lelkesedésből, saját autóval

A Szarkaláb amatőr együttes – és épp ezért figyelemre méltó, hogyan tud fennmaradni három évtizeden át. A működést pályázatok teszik lehetővé, a Szarkaláb Kulturális Egyesület egyik fontos támogatója a népi kultúra területén, közösségteremtő műfajokban tevékenykedő, a magyar néptáncos, népzenei és népdalköri szervezeteket, közösségeket felkaroló Csoóri Sándor Program, illetve a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány háttérként is nélkülözhetetlen. Ezen kívül a tagok hozzájárulása sem elhanyagolható.

A turnék gyakran önerőből valósulnak meg: „Szardíniába is mikrobuszokkal mentünk – voltak fiúk, akik bevállalták, hogy több ezer kilométert vezetnek, így tudtunk spórolni” – idézte fel Pilich Balázs, elmagyarázva, hogy a bérelt buszok ára egyre magasabb, így a kisbuszos, közösségi megoldás mára bevett gyakorlat.

A viseletek beszerzése külön kihívás, de a kolozsvári táncos közegben mára kialakult egy példaértékű szolidaritás: a csapatok kölcsönadják egymásnak a ruhákat, csizmákat.

„Szerencsére most nagyon jó a hangulat a város táncos életében” – jegyezte meg Pillich Balázs, rámutatva, ez azonban nem volt mindig így – hosszú évek kellettek ahhoz, hogy a nagyobb kolozsvári együttesek közötti partneri viszony természetessé váljon.

„Aki egyszer itt volt, annak a tánc valamilyen szinten nyomot hagyott az életében”

A Szarkaláb múltja egyszerre szól közösségről, kitartásról, megújulásról és arról a sajátos erdélyi táncos kultúráról, amelyben az amatőr együttesek nem csupán színpadi szereplők, hanem közösségi pillérek is. A 30 éves jubileum nem lezárás – sokkal inkább egy új korszak kezdete. A jelenlegi létszám az utóbbi évtized egyik legerősebbje: sok a frissen érkezett, lelkes fiatal, és a generációk keveredése új lendületet ad a próbáknak.

Bár a pandémia sok együttes életében törést jelentett, a Szarkaláb számára – saját próbatermüknek köszönhetően – meglepő módon nem volt olyan nehéz a lezárások jellemezte időszak.

A korlátozások közepette is meg tudták tartani a folytonosságot: amikor kijárási tilalom volt, akkor korábban próbáltak, amikor karanténszabályok érvényesültek, akkor kisebb csoportokban, de soha nem kellett abbahagyniuk a munkát. Ez óriási előnynek bizonyult, mert így a járvány után nem kellett újraindítani az együttest – egyszerűen ott folytatták, ahol abbahagyták.

Az is érezhetően hozzájárul a mai erős tagsághoz, hogy a Sapientián időközben elindult a néptánc szak. Ez a városba vonzza a néptánc iránt érdeklődő, tehetséges fiatalokat, akik közül többen a Szarkalábban találnak közösséget és rendszeres tánclehetőséget.

Mindez együtt olyan alapot teremtett, amelyre a kerek évforduló után is biztosan lehet építeni. Pillich Balázs szerint azonban a Szarkaláb valódi értéke nem a díjakban, turnékban vagy fesztiválokon mérhető, hanem abban, amit három évtizednyi történetük bizonyít. „Aki egyszer itt volt, annak a tánc valamilyen szinten nyomot hagyott az életében” – állapította meg a Krónikának a jubileumát ünneplő kolozsvári Szarkaláb Néptáncegyüttes vezetője.

korábban írtuk

A közösség szíve-lelke rejlik a krasznai táncházban, néptáncban
A közösség szíve-lelke rejlik a krasznai táncházban, néptáncban

A táncház ma nemcsak szórakozás, hanem identitásőrzés, közösségi összetartozás – vallja Székely Roland, aki szerint az idén huszadik évfordulóját ünneplő krasznai táncház mozgatórugója a hagyomány újraélése és az együttlét öröme.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 18., kedd

Két lélekért is érdemes megmenteni a református örökséget Verespatakon

Megújult a református templom és parókia épülete a Fehér megyei Verespatakon. Ladányi Péter Sándor lelkipásztor a Krónikának elmondta, a turistaforgalom lehet a kapaszkodó, amely hosszú távon életben tarthatja a szórványban működő egyházközséget.

Két lélekért is érdemes megmenteni a református örökséget Verespatakon
Hirdetés
2025. november 18., kedd

Új létesítményt terveznek az elpusztult brassói magyar emlék helyén

Miután összeomlott Brassó mellett annak az épületnek a fala, amelyen egy Salamon királyt ábrázoló falfestmény volt látható, a város vezetése bejelentette: a tulajdonos a „hely szellemét” megőrző új létesítményt tervez a helyszínen.

Új létesítményt terveznek az elpusztult brassói magyar emlék helyén
2025. november 18., kedd

Csoma Botond: a Székelyföld autonómiastatútumával kapcsolatos tervezet nem Románia ellen irányul

A Székelyföld autonómiastatútumával kapcsolatos törvénytervezet nem Románia ellen irányul, és semmiképpen sem elszakadásról szól – jelentette ki kedden Csoma Botond RMDSZ-es képviselő.

Csoma Botond: a Székelyföld autonómiastatútumával kapcsolatos tervezet nem Románia ellen irányul
2025. november 18., kedd

Illegális határátlépés miatt vádat emeltek a börtönbüntetését töltő nagybányai expolgármester ellen

Vádat emeltek az ügyészek a vesztegetés elfogadása miatt ötéves börtönbüntetését töltő Cătălin Cherecheș volt nagybányai polgármester ellen törvénytelen határátlépés miatt.

Illegális határátlépés miatt vádat emeltek a börtönbüntetését töltő nagybányai expolgármester ellen
Hirdetés
2025. november 17., hétfő

Gulyás Gergely a Krónikának: a nemzetpolitikában nem várunk viszonzást a külhoni magyaroktól

Ha csak az lett volna a cél, hogy a jelenlegi magyarországi kormánypártok hogyan kerülhetnek előnybe, akkor nem olyan szabályozást fogadunk el, amely limitált választójogot nyújt a külhoni magyaroknak – jelentette ki Gulyás Gergely miniszter a Krónikának.

Gulyás Gergely a Krónikának: a nemzetpolitikában nem várunk viszonzást a külhoni magyaroktól
2025. november 17., hétfő

Halálos baleset az Aranyos völgyében: patakmederbe zuhant egy fiatal aranyosszéki sofőr

Aranyosszéki fiatalember lelte halálát az Aranyos völgyében, miután járműve egy patakmederbe zuhant.

Halálos baleset az Aranyos völgyében: patakmederbe zuhant egy fiatal aranyosszéki sofőr
2025. november 17., hétfő

Minden napra juthat csapadék a következő két hétben

Ingadozó hőmérsékleti értékekre és szinte minden nap csapadékra lehet számítani a következő két hétben az egész országban – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn közzétett, november 17-30. időszakra vonatkozó előrejelzéséből.

Minden napra juthat csapadék a következő két hétben
Hirdetés
2025. november 17., hétfő

Lefoglalt drogszállítmányok és házkutatások: három erdélyi díler a rendőrség hálójában

Két Bihar és egy Temes megyei kábítószer-forgalmazót vett őrizetbe a rendőrség, a Bihar Megyei Törvényszék pedig elrendelte harmincnapos előzetes letartóztatásukat. A rendőrök lefoglaltak több drogmennyiséget.

Lefoglalt drogszállítmányok és házkutatások: három erdélyi díler a rendőrség hálójában
2025. november 17., hétfő

Mintegy 700 állatot ítéltek kényszervágásra sertéspestis-fertőzés miatt

Újabb afrikai sertéspestisgócot azonosítottak Arad megyében, ezúttal a megyeszékhelytől északnyugatra fekvő Varsánd községben, egy hizlaldában. A hatóságok elrendelték mintegy 700 állat megsemmisítését.

Mintegy 700 állatot ítéltek kényszervágásra sertéspestis-fertőzés miatt
2025. november 17., hétfő

Betömték a beszakadt rónaszéki bányát, feloldották a veszélyhelyzetet a máramarosi településen

Befejeződtek a nyáron beomlott rónaszéki sóbánya helyén keletkezett kráter feltöltési munkálatai, és a helyi szintű veszélyhelyzetet is feloldották a Máramaros megyei településen – közölte a Krónikával Zahoránszki Brigitta RMDSZ-es parlamenti képviselő.

Betömték a beszakadt rónaszéki bányát, feloldották a veszélyhelyzetet a máramarosi településen
Hirdetés
Hirdetés