Mi marad? A bérek fő eleme az alapfizetés, nem a pótlékok
Fotó: Orbán Orsolya
A közszférában alkalmazandó egységes bértörvény új tervezete 151 pótlékból 87-et megszüntet, ami közel 57 százalékos csökkentést jelent – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, a munkaügyi, családügyi, ifjúsági és társadalmi szolidaritási tárca ügyvivő minisztere egy sajtótájékoztatón.
2026. május 25., 20:302026. május 25., 20:30
„Az emberek problémája nem csupán azzal függ össze, hogy mennyi pénzt kapnak kézhez.
akár olyan valaki, aki ugyanazt a munkát végzi, akár olyan valaki, akinek bizonyos, bérjellegű, a jogszabályi kerethez képest indokolatlan juttatásai vannak – fogalmazott az Agerpres hírügynökség szerint Pîslaru.
Szerinte a pótlékok területe „egyfajta nemzeti sporttá vált a romániai közigazgatásban”, a pótlékok rendszere oda vezetett, hogy 151 ilyen pluszjuttatás jött létre. „Amit ezzel a most bemutatott tervezettel tettünk, az az, hogy megszüntetünk 87-et ezek közül a pótlékok közül; 87 a 151-ből közel 57 százalékos csökkentést jelent. (...)
– fogalmazott Pîslaru. Elmondása szerint a pótlékokat minden fő hitelutalványozó esetében 20 százalékban korlátozzák. Emellett bevezetnek egy prémiumrendszert is, amelyet teljesítmény alapján ítélnek oda, az alapbér 10–20 százalékának megfelelő mértékben, egy intézmény alkalmazottainak legfeljebb 30 százaléka számára.
és ezeket fő hitelutalványozónként 20 százalékban fogjuk maximalizálni. A bérek fő elemének az alapbérek, a havi fizetések területén kell lennie. És még egy dolog: a bérezés nem igazodott a munkavállaló bizonyított teljesítményéhez, és léteztek ugyan bizonyos kiválósági prémiumok, de ezeknek soha nem volt valódi alapjuk, tehát jelenleg ténylegesen nem létezik teljesítményalapú jutalmazási rendszer. Bevezetjük ezt a rendszert, az alapbér 10 és 20 százaléka közötti mértékben, az alkalmazottak legfeljebb 30 százaléka számára, korlátozott formában, amint látni fogják, az első évben a bérkeret 4 százalékára” – mutatott rá az ügyvivő miniszter.
Dragoș Pîslaru hangsúlyozta, hogy a költségvetési bérezésről szóló jelenlegi törvényt öt évig nem lehet majd módosítani, tekintettel arra, hogy a korábbi kerettörvényt, a 153/2017-es jogszabályt elfogadásától 2022 októberéig 43 normatív aktussal módosították, illetve egészítették ki.
„2017 júliusa, tehát a 153-as törvény elfogadása és 2022 októbere között a 153-as kerettörvény közvetlenül vagy közvetve 43 normatív aktus révén módosult és egészült ki, köztük az elnök két rendeletével, az Alkotmánybíróság két határozatával stb. És ez mit jelent? Azt jelenti, hogy meg kell érteniük: ebben a tervezetben – és most a fenntarthatóság területéről beszélek – nagyon világosan szerepel, hogy
Ez egyben a pártokkal kötött politikai megállapodás része is. Egyébként, mivel az országos helyreállítási tervben szereplő mérföldkőről van szó, fontos elem a visszafordíthatóság kérdése. Öt éven át pontosan úgy kell maradnia, ahogy van, innen ered a vita jelentősége is. Általában a bérezésről nem évente tárgyalnak, hanem hosszabb időszakokra vonatkozóan, éppen azért, hogy biztosítsák ezt a stabilitást” – közölte a munkaügyi tárca vezetője.
A munkaügyi minisztérium hétfő délután bocsátotta közvitára a közpénzekből fizetett személyzet bérezéséről szóló törvénytervezetet, valamint a bértáblákat és a végrehajtási ütemtervet.
A közszférában a legalacsonyabb és a legmagasabb alapfizetés aránya 1 a 8-hoz, a 2027-re javasolt referenciaérték pedig 4100 lej – derül ki a közalkalmazotti bértörvény hétfőn közvitára bocsátott tervezetéből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!