Mi marad? A bérek fő eleme az alapfizetés, nem a pótlékok
Fotó: Orbán Orsolya
A közszférában alkalmazandó egységes bértörvény új tervezete 151 pótlékból 87-et megszüntet, ami közel 57 százalékos csökkentést jelent – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, a munkaügyi, családügyi, ifjúsági és társadalmi szolidaritási tárca ügyvivő minisztere egy sajtótájékoztatón.
2026. május 25., 20:302026. május 25., 20:30
„Az emberek problémája nem csupán azzal függ össze, hogy mennyi pénzt kapnak kézhez.
akár olyan valaki, aki ugyanazt a munkát végzi, akár olyan valaki, akinek bizonyos, bérjellegű, a jogszabályi kerethez képest indokolatlan juttatásai vannak – fogalmazott az Agerpres hírügynökség szerint Pîslaru.
Szerinte a pótlékok területe „egyfajta nemzeti sporttá vált a romániai közigazgatásban”, a pótlékok rendszere oda vezetett, hogy 151 ilyen pluszjuttatás jött létre. „Amit ezzel a most bemutatott tervezettel tettünk, az az, hogy megszüntetünk 87-et ezek közül a pótlékok közül; 87 a 151-ből közel 57 százalékos csökkentést jelent. (...)
– fogalmazott Pîslaru. Elmondása szerint a pótlékokat minden fő hitelutalványozó esetében 20 százalékban korlátozzák. Emellett bevezetnek egy prémiumrendszert is, amelyet teljesítmény alapján ítélnek oda, az alapbér 10–20 százalékának megfelelő mértékben, egy intézmény alkalmazottainak legfeljebb 30 százaléka számára.
és ezeket fő hitelutalványozónként 20 százalékban fogjuk maximalizálni. A bérek fő elemének az alapbérek, a havi fizetések területén kell lennie. És még egy dolog: a bérezés nem igazodott a munkavállaló bizonyított teljesítményéhez, és léteztek ugyan bizonyos kiválósági prémiumok, de ezeknek soha nem volt valódi alapjuk, tehát jelenleg ténylegesen nem létezik teljesítményalapú jutalmazási rendszer. Bevezetjük ezt a rendszert, az alapbér 10 és 20 százaléka közötti mértékben, az alkalmazottak legfeljebb 30 százaléka számára, korlátozott formában, amint látni fogják, az első évben a bérkeret 4 százalékára” – mutatott rá az ügyvivő miniszter.
Dragoș Pîslaru hangsúlyozta, hogy a költségvetési bérezésről szóló jelenlegi törvényt öt évig nem lehet majd módosítani, tekintettel arra, hogy a korábbi kerettörvényt, a 153/2017-es jogszabályt elfogadásától 2022 októberéig 43 normatív aktussal módosították, illetve egészítették ki.
„2017 júliusa, tehát a 153-as törvény elfogadása és 2022 októbere között a 153-as kerettörvény közvetlenül vagy közvetve 43 normatív aktus révén módosult és egészült ki, köztük az elnök két rendeletével, az Alkotmánybíróság két határozatával stb. És ez mit jelent? Azt jelenti, hogy meg kell érteniük: ebben a tervezetben – és most a fenntarthatóság területéről beszélek – nagyon világosan szerepel, hogy
Ez egyben a pártokkal kötött politikai megállapodás része is. Egyébként, mivel az országos helyreállítási tervben szereplő mérföldkőről van szó, fontos elem a visszafordíthatóság kérdése. Öt éven át pontosan úgy kell maradnia, ahogy van, innen ered a vita jelentősége is. Általában a bérezésről nem évente tárgyalnak, hanem hosszabb időszakokra vonatkozóan, éppen azért, hogy biztosítsák ezt a stabilitást” – közölte a munkaügyi tárca vezetője.
A munkaügyi minisztérium hétfő délután bocsátotta közvitára a közpénzekből fizetett személyzet bérezéséről szóló törvénytervezetet, valamint a bértáblákat és a végrehajtási ütemtervet.
A közszférában a legalacsonyabb és a legmagasabb alapfizetés aránya 1 a 8-hoz, a 2027-re javasolt referenciaérték pedig 4100 lej – derül ki a közalkalmazotti bértörvény hétfőn közvitára bocsátott tervezetéből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
Figyelmeztetést adott ki a román kiberbiztonsági hatóság: a tökéletesnek tűnő nyaralási ajánlatok mögött átverés is állhat, a turistáknak fokozottan oda kell figyelniük a szállásfoglalások részleteire.
A villamos energia, a lakbérek és a gázolaj drágult a legnagyobb mértékben Romániában júniusban az egy évvel korábbihoz képest.
Románia gazdasága a teljes 2026-os évet mínuszban fogja zárni, és legkorábban 2027-ben térhet vissza a stagnálás közelébe, az is csak szerencsével – véli Adrian Codîrlașu, a CFA Románia elnöke.
Az Európai Unió lakossága az elmúlt évben is növekedni tudott a pozitív migrációs egyenlegnek köszönhetően, elérve a 452 milliót. Mögötte azonban drámai regionális törésvonal húzódik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!