A NATO nagyobb támogatást nyújtott volna Ukrajnának, de London és Párizs közbeszólt

Pusztító orosz csapás Kijev ellen, Oresnyik rakétát is bevetettek
Az orosz erők vasárnapra virradóra nagyszabású, rakéta- és drótámadást indítottak, amely főként Kijevet és a környező régiót vette célba, és áldozatokat szedett és pusztítást okozott az ukrán fővárosban.
Az ukrán légierő szerint Oroszország 90 rakétát és 600 drónt lőtt ki a több órán át tartó csapás során, ami az elmúlt év egyik legnagyobb szabású támadásává tette az akciót.
A Kyiv Independent szerint helyi idő szerint hajnali 1 óra körül, majd hajnali 3 és 5 óra között többször is hatalmas, falrengető robbanások hallatszottak Ukrajna fővárosában, miközben Oroszország ballisztikus és cirkálórakéták hullámait indította a város ellen.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester arról számolt be, hogy „a város minden kerületében” keletkezett kár, mivel a rakéták és drónok a főváros egész területét elérték – beleértve azokat a központi területeket is, amelyek általában kevesebb támadást szenvednek el az orosz támadások során.
Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap közölte, hogy a támadás következtében négy ember meghalt és közel százan megsérültek.
A Kulturális Minisztérium szerint a robbanáshullám megrongálta a Nemzeti Művészeti Múzeumot, amely Ukrajna egyik legrégebbi és legfontosabb múzeuma. A klasszikustól a kortárs művészetig terjedő gyűjtemény nem sérült meg.
A kijevi Operaház, az Ukrán Ház, a Valerij Lobanovszkij Dinamo Stadion és a Csernobili Múzeum is azok között volt, amelyek megsérültek a támadásban.
Andrij Szibiha külügyminiszter elmondta, hogy a második világháború óta először szenvedett károkat a külügyminisztérium épülete egy támadás következtében, bár a károk nem voltak súlyosak.
Julia Szviridenko miniszterelnök jelentése szerint az éjszaka folyamán az ukrán kormány székhelye, a Miniszterek Kabinetje is megsérült. A robbanáshullám betörte az ablakokat, de senki sem sérült meg.
Az épületet először 2025 szeptemberében, egy tömeges rakétatámadás során rongálták meg.
A támadás célpontjai között voltak civil lakóépületek és infrastruktúra is. Csak Kijevben körülbelül 30 lakóépületet rongáltak meg vagy romboltak le – mondta Zelenszkij.
Azj elnök megerősítette, hogy Oroszország kifinomult, közepes hatótávolságú Oresnyik ballisztikus rakétáját is bevetette Ukrajna Kijevi régiója ellen.
„(Putyin) Bila Cerkvára lőtte ki az Oresnyikét” – írta Zelenszkij a támadás után egy Telegram-bejegyzésben.
„Ezek tényleg őrültek. Fontos, hogy ez ne maradjon büntetlenül Oroszország számára” – tette hozzá.
Az Európai Unió diplomáciai főképviselője, Kaja Kallas elítélte az Oresnyik használatát, „politikai megfélemlítési taktikának és vakmerő nukleáris kockázatvállalásnak” nevezve azt.
„Jövő héten az EU külügyminiszterei megvitatják, hogyan lehetne fokozni a nemzetközi nyomást Oroszországra” – írta.
A moszkvai védelmi minisztérium azt közölte: ukrán parancsnokságokra és hadiüzemekre mért – egyebek között hiperszonikus fegyverekkel – tömeges csapást az orosz hadsereg, válaszul az orosz polgári célpontok elleni „terrortámadásokra”.
A tömeges rakétacsapás egyik kiváltó oka az Ukrajnától elcsatolt luhanszki régióban lévő Sztarobilszki Pedagógiai Szakközépiskola kollégiuma ellen péntekre virradó éjjel végrehatott ukrán dróntámadás volt. A több hullámban zajlott csapás idején 86, 14-18 éves diák aludt az épületben.
Szombat éjjelre, a romok és törmelékek átvizsgálása nyomán világossá vált, hogy 21 tizenéves életét vesztette, 42 pedig megsebesült.
Mivel Ukrajna tagadta felelősségét, az egyik európai ország részéről pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésén megfogalmazódott a gyanú, hogy a tragédia nem más, mint „orosz propaganda”, és a kollégium valójában egy orosz elit drónegység központja volt, a moszkvai külügyminisztérium vasárnap 19 országból mintegy félszáz, Moszkvában akkreditált újságírót utaztatott a helyszínre, köztük az MTI tudósítóját is.
A kevesebb mint húszezres lélekszámú Sztarobilszket (oroszul: Sztarobelszket) eddig jórészt elkerülte a háború, a területén nem folytak harcok. A luhaszki régiót idén teljes egészében ellenőrzése alá vonta az orosz hadsereg és a front a várostól már mintegy 110 kilométerre húzódik.
Az orosz védelmi minisztérium vasárnapi közleménye szerint Kijevben és az ukrán főváros régiójában végrehajtott tömeges csapás során eltalált célpontok között voltak az ukrán hadiipari komplexum és a katonai infrastruktúra létesítményei, valamint a szárazföldi haderő főparancsnoksága, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége, valamint egyéb katonai irányító központok.
A támadásban egyebek között bevetettek hiperszonikus Oresnyik, Kinzsal, és Cirkon, illetve Iszkander rakétákat. A tárca szerint az ukrán polgári infrastruktúra ellen nem terveztek és nem is hajtottak végre támadásokat.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke a sztarobilszki támadással is indokolt orosz megtorló csapásra reagálva vasárnap a Telegram-csatornáján azt írta, „úgy kell visszavágni, ahogy ma, és még sokkal erősebben”, mivel a kijevi szimbólumok romjai demoralizálják az ellenséget.
A luhanszki régióban a gyász jelekén félárbocra eresztették a zászlókat. A helyi vezetés vasárnap bejelentette, hogy az áldozatoknak emlékművet emelnek.

Emmanuel Macron: Fehéroroszország ne keveredjen bele a háborúba
Emmanuel Macron francia elnök vasárnap telefonon egyeztetett Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel, ennek során felszólította hivatali partnerét, hogy Minszk ne keveredjen bele az ukrajnai háborúba, és tegyen lépéseket a kapcsolatok javítására az Európai Unióval – közölte az AFP francia hírügynökség a francia vezető hivatalában lévő forrásokra hivatkozva.
 „Hangsúlyozta azokat a kockázatokat, amelyek Fehéroroszország belekeveredésével járnának a háborúba. Egyben felszólította Lukasenkát, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a kapcsolatok javítására Fehéroroszország és az Európai Unió között” – ismertette az illetékes.
Korábban a fehérorosz vezetőhöz közel álló Pul Pervogo Telegram-csatorna számolt be a két politikus beszélgetéséről. A tájékoztatás szerint a kapcsolatfelvételt a francia fél kezdeményezte, s egyebek között „regionális problémákat, valamint Fehéroroszország és az Európai Unió, valamint Franciaország kapcsolatait vitatták meg”.
Macron és Lukasenka legutóbb 2022. február 26-án beszélt egymással.
Aleh Gajdukevics, a fehérorosz parlament külügyi bizottságának elnökhelyettese a két vezető beszélgetését azon erőfeszítések kudarcaként értékelte, amelyek Fehéroroszország elszigetelésére irányultak.
„Az Egyesült Államok miért folytat párbeszédet Fehéroroszországgal és Oroszországgal? Macron miért hívta fel a fehérorosz elnököt? Minden roppant egyszerű, az erős és független országokkal mindig is párbeszédet fognak keresni, amikor elérkezik a felismerés, hogy szankciókkal semmit sem lehet elérni, és az elszigetelés is kudarcot vallott. Európa saját magát szigeteli el. A világ hatalmas. Fehéroroszországnak kiváló kapcsolatai vannak Kínával, a közel-keleti és ázsiai államok túlnyomó többségével. Milyen elszigeteltségről beszélünk? Ez mind hasztalan” – fogalmazott a parlamenti képviselő Telegram-csatornáján.
Hangsúlyozta, hogy Minszk kész a párbeszédre az olyan közös problémákról, mint az ukrajnai rendezés, az európai migrációs válság, valamint a kábítószer-bűnözés, a terrorizmus és a szélsőségek elleni küzdelem, azzal, ha tiszteletben tartják Fehéroroszország nemzeti érdekeit, és nem avatkoznak be a belügyeibe.