
Megéri? Fizetett szabadórákkal kompenzálható a túlórázás a közszférában
Fotó: Pexels
A rendes munkaidőn felül végzett túlmunka, valamint a törvényes ünnepnapokon, a heti pihenőnapokon és más olyan napokon végzett munka, amelyeken a törvény értelmében nem dolgoznak, az elvégzését követő 60 naptári napon belül fizetett szabadórákkal kompenzálandó, bizonyos feltételek mellett azonban fizetett pótlékkal is díjazható – írja elő a közpénzekből fizetett alkalmazottak bérezéséről szóló törvény tervezete, amelyet hétfőn bocsátott közvitára a Munkaügyi, Családügyi, Ifjúsági és Társadalmi Szolidaritási Minisztérium.
2026. május 25., 21:462026. május 25., 21:46
A dokumentum szerint amennyiben a fizetett szabadidővel történő kompenzálás az első bekezdésben előírt 60 napos határidőn belül nem lehetséges, a rendes munkaidőn felül végzett túlmunkát a következő hónapban a teljesített túlóráknak megfelelően az alapbér, a beosztási zsold/beosztási illetmény, illetve a besorolási juttatás 75 százalékának megfelelő pótlékkal fizetik ki.
„A rendes munkaidőn felül végzett túlmunka, valamint a törvényes ünnepnapokon, a heti pihenőnapokon és más olyan napokon végzett munka, amelyeken a törvény értelmében nem dolgoznak,
Amennyiben a fizetett szabadórákkal történő kompenzálás az (1) bekezdésben előírt határidőn belül nem lehetséges, a rendes munkaidőn felül végzett túlmunkát a következő hónapban a teljesített túlóráknak megfelelően az alapbér, a beosztási zsold/beosztási illetmény, illetve a besorolási juttatás 75 százalékának megfelelő pótlékkal fizetik ki” – szerepel az Agerpres által idézett tervezetben.
A törvénytervezet 18. cikkének 3. bekezdése ugyanakkor kimondja: „amennyiben a fizetett szabadórákkal történő kompenzálás az (1) bekezdésben előírt határidőn belül nem lehetséges, a heti pihenőnapokon, törvényes ünnepnapokon és más olyan napokon végzett túlmunkát, amelyeken a hatályos szabályozások értelmében nem dolgoznak,
A tervezet szerint a munka kifizetésére csak akkor kerülhet sor, ha a túlórák elvégzését a hierarchikus felettes írásban rendelte el, és az nem haladja meg az évi 360 órát. „Évi 180 órát meghaladó túlórázás esetén szükség van a reprezentatív szakszervezetek vagy adott esetben az alkalmazottak képviselőinek törvény szerinti beleegyezésére” – jegyzi meg az idézett forrás.
Ugyanakkor azokon a munkahelyeken, ahol a rendes munkaidő időtartamát külön törvények napi nyolc óra alá csökkentették, az így jóváhagyott munkaprogram túllépése csak ideiglenesen történhet, és
Emellett a túlmunka után járó pótlékra vonatkozó cikkely előírásai kiemelik, hogy ezek nem vonatkoznak azokra a személyekre, akiket órabéres rendszerben fizetnek, akik ugyanazon közintézményen vagy hatóságon belül több tisztséget halmoznak, illetve akik részmunkaidőben foglalkoztatottak. Ugyanakkor a túlmunka után járó pótlékot nem veszik figyelembe a törvénytervezet 21. cikkének 2. bekezdésében előírt pótlékplafon meghatározásakor.
Az éjszakai munkáért járó pótlékkal kapcsolatban a jogszabálytervezet kimondja: az a személyzet, amely rendes munkaprogramja szerint 22 és 6 óra között végzi tevékenységét, az ebben az időszakban ledolgozott órák után az alapbér, a beosztási zsold/beosztási illetmény, illetve a besorolási juttatás 25 százalékának megfelelő éjszakai pótlékban részesül, amennyiben az így ledolgozott idő a rendes munkaidőből legalább három éjszakai órát tesz ki.
Akárcsak a túlmunka után járó pótlék esetében, az éjszakai pótlékot sem veszik figyelembe a dokumentumban előírt pótlékplafon meghatározásakor. A fizetéseket szabályozó törvény 2027. január 1-jén léphet hatályba.

A közszférában a legalacsonyabb és a legmagasabb alapfizetés aránya 1 a 8-hoz, a 2027-re javasolt referenciaérték pedig 4100 lej – derül ki a közalkalmazotti bértörvény hétfőn közvitára bocsátott tervezetéből.

A közszférában alkalmazandó egységes bértörvény új tervezete 151 pótlékból 87-et megszüntet, ami közel 57 százalékos csökkentést jelent – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru.
Kedvezően véleményezte az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa Romániának az uniós helyreállítási mechanizmus (PNRR) keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelmét, így az ország rövidesen megkapja az ebben szereplő 2,62 milliárd eurót.
Nehéz helyzetbe került az európai mezőgazdaság, miután a közel-keleti és az ukrajnai háború következtében az egekbe szökött a műtrágya ára. Vincze Loránt EP-képviselő szerint az Európai Bizottság egyelőre nem találta meg a műtrágyaválságból kivezető utat.
Az idei első negyedévben a nyers adatok szerint 1,2 százalékkal csökkent Románia bruttó hazai terméke (GDP) a múlt év azonos időszakához képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A repce iránt mutatkozik jelenleg a legerősebb kereslet az olajosnövény-piacokon. A biodízelgyártás növekvő alapanyagigénye, az energiapiacok bizonytalansága és a szűkös globális készletek együttesen magas árszintre emelték a repce jegyzését.
Az elmúlt évek drágulásai radikálisan megváltoztatták számos romániai család költségvetését. Mutatjuk, hogy elemzők szerint mekkora jövedelemre lenne szükség ahhoz, hogy tisztességes életet élhessünk anélkül, hogy állandóan a pénz miatt kellene aggódni.
Románia-szerte több ezer adóhatósági alkalmazott szüntette be csütörtök reggel a munkát. Tiltakozások vannak a nyugdíjhivataloknál, de a bíróságokon is.
Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Románia és Szlovákia hatékony intézkedéseket tett a túlzott költségvetési hiány korrekciója felé.
Megszavazta szerdán a képviselőház mezőgazdasági bizottsága az alapélelmiszerek árréskorlátozásának meghosszabbítását az év végéig – adta hírül Facebook-oldalán Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
A tonhal, a szardínia, a görög joghurt és a növényi tej a bevásárlókosár új sztárjai. A közösségi médiában megjelenő trendek egyre nagyobb hatással vannak a romániai fogyasztók étkezési szokásaira is.
Olyan erdélyi repülőtér is akad, ahol az elmúlt időszakban a járatlemondások aránya a tavalyi több mint nyolcvanszorosára nőtt, és ez nem csak romániai jelenség.
szóljon hozzá!