Hirdetés

Eladja külföldi eszközeit a Lukoil az amerikai szankciók miatt

Lukoil

Kivonulnak? A Lukoil külföldi tulajdonainak értékesítésére készül

Fotó: Orbán Orsolya

Oroszország egyik legnagyobb olajtermelője, a Lukoil bejelentette, hogy eladja külföldi eszközeit az Egyesült Államok által a cég és leányvállalatai ellen bevezetett új szankciók miatt.

Krónika

2025. október 28., 09:012025. október 28., 09:01

„A PJSC Lukoil tájékoztat, hogy az egyes államok által a cég és leányvállalatai ellen bevezetett korlátozó intézkedések miatt bejelenti szándékát, hogy eladja nemzetközi eszközeit” – közölte a Lukoil a honlapján közzétett nyilatkozatában.

A cég hozzátette, hogy jelenleg a potenciális vevők ajánlatait vizsgálja.

Hirdetés

Az október 22-én bejelentett legújabb amerikai szankciók Oroszország két legnagyobb olajvállalatát – a Rosznyeftyet és a Lukoilt – valamint több tucat leányvállalatukat érintik, és gyakorlatilag

befagyasztják ezeknek a vállalatoknak az Egyesült Államokban található összes eszközét.

A szankciók emellett lehetőséget nyújtanak másodlagos szankciók kiszabására azokra a külföldi intézményekre, amelyek a feketelistán szereplőkkel folytatnak tranzakciókat.

korábban írtuk

Súlyos csapást jelenthet Oroszországra az olajcégek elleni szankció, de a világ is megérezheti
Súlyos csapást jelenthet Oroszországra az olajcégek elleni szankció, de a világ is megérezheti

Érzékeny csapást mérhet az orosz gazdaságra Donald Trump amerikai elnök döntése, hogy szankciókkal sújtja a két legnagyobb orosz olajcéget, a Rosznyeftyet és a Lukoilt – derül ki a BBC összeállításából.

Donald Trump amerikai elnök a szankciókat azután vezette be, hogy kudarcba fulladtak a budapesti magas szintű csúcstalálkozó előkészületei Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Trump később kijelentette, hogy nem találkozik orosz kollégájával, ha nincs egyértelmű út a béke megállapodáshoz Ukrajnában.

A Lukoil és a Rosznyefty Oroszország gazdaságának kritikus elemei. Együttesen az ország nyersolaj-exportjának csaknem felét, napi körülbelül 3 millió hordót biztosítják.

Oroszország legnagyobb magán energiaipari vállalataként a Lukoil az ország termelésének körülbelül 15, a globális termelésnek pedig 2 százalékát adja.

Az új korlátozások messze túlmutatnak az anyavállalatokon, hat Lukoil leányvállalatot és 28 Rosznyefty-érdekeltséget érintenek.

Közöttük van a Lukoil-Western Siberia is, amely egyedül a cég szénhidrogén-termelésének körülbelül 40 százalékát adja.

korábban írtuk

Medvegyev őrjöng, az orosz külügy higgadtabb az orosz olajipari cégek elleni amerikai szankciók után
Medvegyev őrjöng, az orosz külügy higgadtabb az orosz olajipari cégek elleni amerikai szankciók után

Az Egyesült Államok Oroszország „ellensége”, Donald Trump amerikai elnök pedig elkötelezte magát az Oroszország elleni háború útján – így reagált Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök a Washington által két orosz olajipari cégre kirótt s

Kijev régóta ösztönzi szövetségeseit, hogy szankcionálják Oroszország energiaágazatát, azzal érvelve, hogy Moszkva olajbevételeinek megvonása korlátozná az Ukrajna elleni háború finanszírozási képességét.

Mindeközben

az ENSZ új jelentése szerint Oroszország emberiesség elleni bűncselekményeket követett el azzal, hogy drónokkal támadta a civileket és a polgári infrastruktúrát, valamint háborús bűncselekményeket követett el az emberek erőszakos áttelepítésével.

A jelentés szerint a drónokkal végrehajtott támadások a civilek ellen az orosz–ukrán háború frontvonalán emberiesség elleni bűncselekménynek minősülnek.

Az ENSZ független nemzetközi vizsgálóbizottságának jelentése szerint Oroszország háborús bűncselekményeket is elkövetett azzal, hogy szándékosan támadta a civileket és a polgári célpontokat.

A jelentés a helyi hatóságokra hivatkozva azt állítja, hogy

2024 júliusa óta több mint 200 civil halt meg Ukrajna déli régióiban, Dnyipropetrovszkban, Herszonban és Mikolajivban.

Ugyanezen időszak alatt több mint 2000 civil sérült meg ezeken a területeken.

A háború alatt Oroszország többször is tagadta a civilek elleni támadások vádját.

korábban írtuk

Trump egyelőre lemondta a budapesti csúcsot és szankciókat vetett ki orosz kőolajcégekre
Trump egyelőre lemondta a budapesti csúcsot és szankciókat vetett ki orosz kőolajcégekre

Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy „lemondta” a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tervezett találkozót, és a Fehér Házban újságíróknak azt mondta: „Egyszerűen nem éreztem helyesnek”. Közben szankciókat is kivetett orosz kőolajcégekre.

A bizottság által vizsgált dróncsapások rendszeresen civil lakóházakat és infrastruktúrát, például kórházakat, humanitárius segélyosztó pontokat, energiaellátó létesítményeket és egy iskolát vettek célba, áll az ENSZ-jelentésben.

A bizottság megállapította, hogy

ezek a csapások „szándékosak voltak és egy összehangolt politika részeként a civileket akarták elűzni ezekről a területekről”.

A támadások terrorizálták a lakosságot, és elviselhetetlenné tették a civilek életét – állapította meg a bizottság. A jelentés szerint az emberek elmenekültek a támadások által leginkább sújtott területekről, így egyes helyek „szinte teljesen kiürültek”.

Egyes esetekben csak a mozgáskorlátozottak, az idősek, a gondozók és azok maradtak ott, akiknek nem volt lehetőségük elmenni – áll a jelentésben.

A bizottság nem vádolt meg név szerint senkit a dokumentált bűncselekményekért, hanem általánosságban az „orosz fegyveres erőket” vagy az „orosz hatóságokat” tette felelőssé.

Putyin aláírta a plutónium ártalmatlanításáról szóló orosz–amerikai szerződés felmondását
Aláírta Vlagyimir Putyin orosz elnök az Oroszország és az Egyesült Államok által védelmi célokra már nem hasznosított plutónium ártalmatlanításáról szóló, 2000-ben megkötött és 2011-ben ratifikált kormányközi megállapodás felmondásáról szóló törvényt.
Az erre vonatkozó kezdeményezést a kormány július 31-én terjesztette a törvényhozás elé. Az indoklásban emlékeztettek arra, hogy a megállapodásnak és a csatolt jegyzőkönyveknek a hatályát 2016-ban egy orosz elnöki rendelet és egy szövetségi törvény már felfüggesztette.Ennek okaként az Egyesült Államok által Oroszország ellen bevezetett szankciókat, valamint az Ukrajna támogatásáról szóló törvényt nevezték meg,
amely lehetővé teszi az orosz belügyekbe való beavatkozást, továbbá a NATO keleti terjeszkedését, az Egyesült Államok növekvő katonai jelenlétét a kelet-európai országokban, valamint Washington azon szándékát, hogy Moszkva beleegyezése nélkül megváltoztassa a plutónium ártalmatlanításának rendjét.
A felfüggesztésről rendelkező törvény rögzítette a megállapodás újraindításának feltételeit.
Ezek szerint az Egyesült Államoknak azokban a NATO-tagországokban, amelyek 2000. szeptember 1-je után csatlakoztak a szövetséghez, csökkentenie kell katonai infrastruktúrájának terjedelmét, hatályon kívül kell helyeznie a „Magnyitszkij-törvényt” és az Ukrajnát támogató 2014-es törvényt, valamint
fel kell oldania az Oroszország elleni szankciókat, és meg kell térítenie Moszkvának a gazdasági büntetőintézkedések bevezetésével neki okozott károkat.
A parlament alsóháza által október 8-án, a felsőház által 22-én megszavazott, a szerződést felmondó törvény magyarázó jegyzete rámutat, hogy az említett feltételek közül egyik sem teljesült. Mi több, az Egyesült Államok számos új lépést tett Oroszország ellen, amelyek gyökeresen megváltoztatták a megállapodás megkötésekor fennálló stratégiai egyensúlyt, és további veszélyeket jelentenek a stratégiai stabilitásra nézve.
Vjacseszlav Vologyin, az alsóház (Állami Duma) elnöke korábban azt hangoztatta, hogy a felmondás az orosz érdekeket szolgálja, és a megállapodást már régen fel kellett volna mondani. Az Egyesült Államok és Oroszország a megállapodás keretében 34 tonna fegyverkezési célra alkalmas – nukleáris arzenálok leépítése után megmaradt – plutónium ártalmatlanítását vállalta. Ezt a plutóniumot a katonai programokhoz feleslegesnek ítélték.
A Kommerszant orosz hírportál úgy értesült, hogy az Egyesült Államok hatóságai azt tervezik, hogy a hidegháború idején felhalmozott fegyverkezési célú plutóniumkészletek egy részét átadják az üzleti szférának. A Financial Times című brit lap szerint ez gyengítené Oroszország domináns pozícióját a világ uránpiacán, és csökkentené az adatközpontok villamosenergia-költségeit.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 22., vasárnap

Kert Attila a közmédia új vezérigazgatója, az ellenzék keményen bírálja a kinevezését

Kert Attilát választotta a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatójává szombaton a társaság tulajdonosi jogait gyakorló Független Közmédia Testület (FKT). Kert Attila kinevezését a Mi Hazánk Mozgalom és a Fidesz egyaránt bírálta.

Kert Attila a közmédia új vezérigazgatója, az ellenzék keményen bírálja a kinevezését
Hirdetés
2026. november 21., szombat

Ház, autószalon, elásott készpénz: szorul a hurok a volt miniszter körül

Zár alá vették Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter házát és autószalonját, az intézkedést több mint kilencmilliárd forint erejéig rendelték el – írta az MTI szombaton.

Ház, autószalon, elásott készpénz: szorul a hurok a volt miniszter körül
2026. november 21., szombat

Fordulat a magyar gazdaság megítélésében, a Moody’s véleményt mondott a kormány intézkedéseiről

A Moody's hitelminősítő elismeri a magyarországi gazdaságpolitikai fordulat kézzelfogható eredményeit azzal, hogy két éve változatlan kilátását most stabilra javította – állapította meg Kármán András pénzügyminiszter péntek esti Facebook-bejegyzésében.

Fordulat a magyar gazdaság megítélésében, a Moody’s véleményt mondott a kormány intézkedéseiről
2026. november 20., péntek

Ellenségesnek tekintett lépés miatt Moszkva megfenyegette Bukarestet

Bekérette pénteken az orosz külügyminisztérium Románia moszkvai nagykövetét, Cristian Istratét, és tiltakozó jegyzéket adott át neki amiatt, hogy Bukarest nem adott vízumot a taekwondo Európa-bajnokságra készülő kiskorú orosz sportolóknak.

Ellenségesnek tekintett lépés miatt Moszkva megfenyegette Bukarestet
Hirdetés
2026. november 20., péntek

Háromhatalmi csúcs: a világot nem osztották újra, de azért új irányt szabnának neki

Nem osztották fel újra a világot, ugyanakkor megpróbálják a folyamatokat a szájuk íze szerint alakítani, mindezt úgy, hogy közben az érdekeik számos ponton ellentétesek – így foglalható össze a sencseni találkozó lényege.

Háromhatalmi csúcs: a világot nem osztották újra, de azért új irányt szabnának neki
2026. november 20., péntek

Meglepő fordulat: Moszkva elfogadhatja a NATO-típusú biztonsági garanciákat Ukrajna számára – de milyen áron?

Oroszország elfogadhatónak tartja azt az elképzelést, hogy Ukrajna számára a NATO 5. cikkelye alapján biztonsági garanciákat nyújtsanak – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja, Jared Kushner.

Meglepő fordulat: Moszkva elfogadhatja a NATO-típusú biztonsági garanciákat Ukrajna számára – de milyen áron?
2026. november 20., péntek

Románia kész 2027-ben is támogatni Ukrajnát

Románia szándéka, hogy 2027-ben további hozzájárulást nyújtson Ukrajna finanszírozásához és felfegyverzéséhez – jelentette ki Nicușor Dan államelnök csütörtökön Berlinben.

Románia kész 2027-ben is támogatni Ukrajnát
Hirdetés
2026. november 19., csütörtök

Román–német botrány: már a CDU is a külföldieknek fizetett gyermekpénz csökkentését akarja

Nem csitul a romániai bevándorlók szociális segélyeivel kapcsolatos visszaélések miatt kirobbant botrány Németországban: már Friedrich Merz kancellár Kereszténydemokrata Uniójának politikusai is a támogatások csökkentését pedzegetik.

Román–német botrány: már a CDU is a külföldieknek fizetett gyermekpénz csökkentését akarja
2026. november 19., csütörtök

Dan elmondta, hogyan védekezik Románia az Európa elleni hibrid háborúban

Európa ellen hibrid háború zajlik, a Fekete-tenger térsége, így a Neptun Deep gázmező is veszélyessé vált, Románia három módon is próbál védekezni – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő csütörtökön.

Dan elmondta, hogyan védekezik Románia az Európa elleni hibrid háborúban
2026. november 19., csütörtök

Új Jalta vagy út a békésebb világ felé? Kínában találkozik Trump, Hszi és Putyin

A világ újbóli érdekszférákra osztását vagy a nagyhatalmak közötti feszültségek csökkentését hozza el a Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti csütörtöki kínai csúcstalálkozó?

Új Jalta vagy út a békésebb világ felé? Kínában találkozik Trump, Hszi és Putyin
Hirdetés
Hirdetés