Szankciók. Donald Trump Putyin időhúzása miatt büntetőintézkedésekkel sújtotta Oroszország legnagyobb kőolajcégeit
Fotó: Freepik.com
Érzékeny csapást mérhet Oroszország gazdaságára Donald Trump amerikai elnök döntése, hogy szankciókkal sújtja a két legnagyobb orosz olajcéget, a Rosznyeftyet és a Lukoilt – derül ki a BBC összeállításából.
2025. október 23., 21:082025. október 23., 21:08
2025. október 23., 23:092025. október 23., 23:09
Az amerikai pénzügyminisztérium külföldi vagyonkezelő hivatala (OFAC) által bevezetett szankciók gyakorlatilag feketelistára helyezik Oroszország két legnagyobb olajtermelőjét. A Bloomberg szerint a Rosznyefty (egy állami tulajdonú vállalat, amelyet Putyin közeli szövetségese, Igor Szecsin irányít), és a magántulajdonban lévő Lukoil cég
A két cég együttesen napi 3,1 millió hordó olajat exportál. A brit kormány becslései szerint a Rosznyefty egyedül az orosz olajtermelés közel felét adja, ami a globális termelés 6 százalékát teszi ki. „A Rosznyefty egy vertikálisan integrált energetikai vállalat, amely kőolaj, földgáz és kőolajtermékek kutatására, kitermelésére, termelésére, finomítására, szállítására és értékesítésére specializálódott” – áll az OFAC közleményében. A Lukoil olaj és gáz kutatásával, termelésével, finomításával, marketingjével és forgalmazásával foglalkozik Oroszországban és nemzetközi szinten.
Mint ismeretes, Trump az elmúlt hónapokban számos kísérletet tett az orosz–ukrán háború befejezésére, de a béketárgyalások Putyinnal nehéznek bizonyultak az amerikai elnök számára.
Oroszország elutasította ezt az ötletet, Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő kijelentette, hogy „Oroszország álláspontja nem változik” – amivel arra utalt, hogy Oroszország azt szeretné, ha az ukrán csapatok elhagynák Ukrajna keleti részén fekvő Donbasz régiót.
Az új szankciók, amelyek Oroszország gazdaságának ilyen fontos pillérét érintik, arra késztethetik Oroszországot, hogy újragondolja álláspontját. Legalábbis ezt reméli az Egyesült Államok. Stuart Rollo, a Sydney-i Egyetem Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Központjának kutatója szerint a szankcióknak két fő célja van.
– mondta Rollo a BBC-nek. „Az előbbire nem lesznek hatással. Az utóbbira viszont hatással lehetnek, ha ügyes diplomáciai egyensúlyt sikerül teremteni a háború folytatásának várható következményei, valamint a tárgyalások útján elérhető béke előnyei és engedményei között” – hangsúlyozta.
Michael Raska, a szingapúri Nanyang Technológiai Egyetem katonai változásokat vizsgáló programjának adjunktusa a BBC-nek elmondta, hogy rövid távon a szankciók „valószínűleg nem változtatnak az ukrán katonai erőviszonyokon”. De hozzátette: „a haszonkulcs csökkenésével Oroszországnak nehéz kompromisszumokat kell kötnie a társadalmi-gazdasági stabilitás fenntartása és a hosszan elhúzódó háború finanszírozása között.”
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy „lemondta” a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tervezett találkozót, és a Fehér Házban újságíróknak azt mondta: „Egyszerűen nem éreztem helyesnek”. Közben szankciókat is kivetett orosz kőolajcégekre.
De a hullámhatás sokkal messzebb is érezhető lehet. Az olaj és a gáz Oroszország legnagyobb exportcikkei – Moszkva legnagyobb vevői között szerepel Kína és India, a világ két legnépesebb országa, valamint Törökország. Kína és India együttesen Oroszország energiaexportjának legnagyobb részét teszik ki.
Hasonlóképpen, az Indiába irányuló olajexport, amely az ukrajnai háború előtt csak kis részét képezte az ország importjának, 2022 óta mintegy 140 milliárd dollárra nőtt. Trump korábban 25 százalékos vámot vetett ki az indiai árukra, amit az olajimport elleni megtorlásnak nevezett.
Trump arra sürgeti ezeket az országokat, hogy teljesen állítsák le az orosz olaj vásárlását, és alternatív beszállítók keresésére szorítaná rá őket, esetleg magasabb áron. Ha azonban ezt megtagadják, Kína és India másodlagos szankciókat vonhat magára az Egyesült Államok részéről.
Edward Fishman, a külügyminisztérium korábbi magas rangú szankcióügyi tisztviselője szerint az új amerikai szankciók jelentőségét az határozza meg, hogy mi történik ezután. „Az Egyesült Államok aktívan fenyegetni fogja-e másodlagos szankciókkal azokat a kínai bankokat, egyesült arab emírségekbeli kereskedőket és indiai finomítókat, amelyek üzletelnek a Rosznyefty/Lukoil vállalatokkal?” – írta az X-en. „Legalábbis rövid távon némi csökkenést várok az orosz olajjal való kereskedelem terén” – tette hozzá.
Csütörtökön egy, az ügyet közvetlenül ismerő forrás a Reutersnek elmondta, hogy
Az indiai Reliance, az orosz olaj legnagyobb vásárlója szintén közölte, hogy a szankciókra reagálva újraszabályozza Oroszországból származó nyersolaj-importját.
Összehasonlításképpen: a Brent 1,6 százalékos emelkedést mutatott, miután az Egyesült Királyság a múlt héten bejelentette a Rosznyefty és a Lukoil elleni szankciókat. Ez a bejelentés arra késztette az orosz nagykövetséget Londonban, hogy figyelmeztessen: a nagy orosz energiavállalatok célkeresztbe kerülése megzavarná a globális üzemanyag-ellátást és világszerte megnövelné a költségeket – beleértve az egyesült királyságbeli családokat és vállalkozásokat is.
Rollo azonban úgy véli, hogy
„Közép- és hosszú távon nem számítok arra, hogy ez globális hatással lesz az olajárakra, hacsak nem alkalmazzák szigorúan az ezekkel a vállalatokkal kapcsolatos szállítási és pénzügyi másodlagos szankciókat” – nyilatkozta a BBC-nek.
Az Egyesült Államok Oroszország „ellensége”, Donald Trump amerikai elnök pedig elkötelezte magát az Oroszország elleni háború útján – így reagált Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök a Washington által két orosz olajipari cégre kirótt s
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!