Beszólt. Donald Trump kemény csapásokkal fenyegette Iránt, szerint semmi nem marad az országból, ha nem teszi le a fegyvert
Fotó: Vidfelvétel/Truts Social/Donald Trump
Donald Trump amerikai elnök ismét cselekvésre szólította fel Iránt a konfliktus rendezése érdekében, ellenkező esetre az eddigieknél súlyosabb következményeket helyezett kilátásba vasárnap.
2026. május 18., 08:262026. május 18., 08:26
Az elnök Truth Social közösségi oldalán az írta, hogy „Irán számára ketyeg az óra, és jobb, ha gyorsan mozgásba lendül, ellenkező esetben semmi nem marad belőlük”.
A CNN saját dorrásokra hivatkozva azt közölte, hogy J. D. Vance alelnök, Marco Rubio külügyminiszter, John Ratcliffe CIA-igazgató és Steve Witkoff különmegbízott részt vettek egy találkozón, amelyet az elnök virginiai golfklubjában tartottak.
A találkozóra alig néhány órával azután került sor, hogy Trump visszatért Washingtonba egy nagy horderejű kínai látogatásról, amely szoros kapcsolatokat ápol Iránnal.
Trump és csapata a pekingi látogatása alatt elhalasztotta a döntést arról, hogyan tovább Teheránnal kapcsolatban, és több kormányzati tisztviselő is azt mondta a CNN-nek, hogy meg akarják várni, hogyan alakulnak a tárgyalások Trump és a kínai vezető, Hszi Csin-ping között, mielőtt meghatároznák a további lépéseket.
Az elmúlt napokban Trump komolyabban fontolgatta az Iránban folytatott nagyszabású harci műveletek újraindítását, hogy így kényszerítse őket a háború befejezését célzó kompromisszumra – számolt be korábban a CNN –, annak ellenére, hogy ő maga inkább a konfliktus diplomáciai rendezését részesíti előnyben.
A tárgyalásokkal tisztában lévő források szerint
Trump vasárnap beszélt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel is – közölte a miniszterelnök szóvivője és egy amerikai tisztviselő a CNN-nel.
A fehér házi illetékesek azt közölték, hogy az elnök közvetlen nemzetbiztonsági tanácsadóival a hét elején összeül tanácskozni az iráni katonai műveletek esetleges folytatásáról.
Szintén vasárnap az amerikai hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) közölte, hogy
Ezeken túl 4 hajót katonai erővel állítottak meg, miután megpróbálta átlépni a blokád vonalát – közölte a Közel-Keletért felelős amerikai katonai irányítási törzs.
Jamieson Greer, az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője a CBS televízió vasárnapi politikai magazinjának adott interjúban elismerte, hogy az iráni katonai művelet megindulása óta jelentősen megdrágult üzemanyag problémát jelent az amerikai polgároknak, és a többi között azt hangoztatta, hogy a kormány azon dolgozik, hogy növekedjenek a bérek, ami ellensúlyozza az áremelkedést.
Az Iránnal kapcsolatos lépéseket indokolva kifejtette, hogy
Irán részéről nincsenek új jelek arra, hogy a legfelső vezetők hajlandók lennének engedni. Az iráni média vasárnap arról számolt be, hogy Pakisztán belügyminisztere, Mohszin Nakvi találkozott iráni vezető tisztségviselőkkel, köztük Maszud Peszeskján elnökkel.
Pakisztán az amerikai–iráni béketárgyalások során fő közvetítőként lépett fel.
Az Iránhoz kapcsolódó Tasznim hírügynökség szerint Peszeskján elmondta, hogy az Egyesült Államok és Izrael „mindig is megpróbálta egymás ellen kijátszani az iszlám nemzeteket megosztó projektekkel és a bizalmatlanság szításával”, miközben „Irán őszinte, stabil kapcsolatokat keres a régió iszlám országaival, a jószomszédi viszony alapján”.
Dróntámadás az Egyesült Arab Emírségek atomerőműve ellen
Az Egyesült Arab Emírségek közölte, hogy vasárnap egy dróncsapás tüzet okozott az ország atomerőműve közelében, és az esetet „veszélyes eszkalációnak” nevezte.
A hatóságok vizsgálják a támadás forrását. Az ország védelmi minisztériuma szerint három drón hatolt be az Egyesült Arab Emírségek területére a „nyugati határ irányából”.
Kettőt sikerült elfogni, a harmadik drón azonban eltalált egy áramfejlesztőt az abu-dzabi Barakah atomerőmű „belső kerületén kívül”, ami tüzet okozott.
A helyi hatóságok szerint sérültekről nem érkezett jelentés, és az incidens nem befolyásolta a sugárbiztonsági szintet.
Az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztériuma „elfogadhatatlan agressziós cselekménynek” nevezte a támadást, és kijelentette, hogy jogában áll reagálni bármilyen ellenséges cselekményre.
Hozzátette, hogy „a békés célú atomenergia-létesítmények megcélzása a nemzetközi jog, az ENSZ Alapokmánya és a humanitárius jog elveinek nyilvánvaló megsértése”.
Az ország védelmi minisztériuma közben kijelentette, hogy „határozottan szembeszáll minden olyan kísérlettel, amely az ország biztonságát veszélyezteti”.
A hatóságok nem közölték, honnan indították a drónt. Az Egyesült Arab Emírségek korábban azzal vádolta Iránt, hogy a síita állam áll a régióban februárban kitört háború óta az ország energia- és gazdasági infrastruktúrája ellen elkövetett támadások mögött. Eközben Szaúd-Arábia is bejelentette: három, Irak irányából érkező drónt lőtt le a légvédelme. A támadások nyomán tovább nőtt az olajár. A Brent nyersolaj határidős árfolyama 2,03 dollárral, azaz 1,86 százalékkal emelkedett, elérve a hordónkénti 111,29 dollárt. Az amerikai West Texas Intermediate nyersolaj hordónkénti ára 107,73 dollár volt, ami 2,19 dollárral, azaz 2,19 dollárral magasabb.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három ember életét vesztette, legkevesebb 18 pedig megsérült a Moszkvát és környékét vasárnapra virradóra és reggel ért ukrán dróntámadás következtében – közölték a helyi hatóságok. Ez volt eddig a Moszkva ellen irányuló legnagyobb ukrán dróntámadás.
Ritka, hogy emberről emberre terjedjen a hantavírus – szerepel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) honlapján. A hantavírus-fertőzés pénteken már megjelent Romániában is.
A jobboldali nyilvánosság elleni fellépéssel vádolta a kormányt Orbán Viktor volt miniszterelnök a Magyar Nemzet online oldalán szombaton közzétett interjúban.
Történelmi jelentőségűnek nevezte a Hszi Csin-ping kínai és Donald Trump amerikai elnök pekingi csúcstalálkozóját Vang Ji kínai külügyminiszter pénteken.
Donald Trump szerint Hszi Csin-ping felajánlotta Kína segítségét az iráni konfliktus lezárásában, valamint támogatja a Hormuzi-szoros megnyitását és egy diplomáciai megállapodás elérését.
Orbán Anita külügyminiszter Oroszország budapesti nagykövetének azt mondta, Magyarország számára teljességgel elfogadhatatlan, hogy most már a magyarok által lakott Kárpátalját is támadják.
Az ukrán Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság 60 napra előzetes letartóztatásba helyezte csütörtökön Andrij Jermakot, az elnöki hivatal volt vezetőjét, azzal, hogy óvadék megfizetése esetén mentesül az intézkedés alól – jelentette az Interfax Ukraina.
Megszűnt hat év után Magyarországon a veszélyhelyzet, amelyet 2020-ban a koronavírus-járvány, majd 2022-ben az orosz–ukrán háború miatt rendelt el az Orbán-kormány.
Románia egyedül nem tudna 72 órán át ellenállni egy orosz támadásnak – jelentette ki Traian Băsescu volt államfő.
Nincsenek halálos áldozatai a Kárpátalját ért eddigi legnagyobb, szerda délutáni orosz dróntámadásnak – közölte Miroszlav Bileckij, a kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás vezetője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!