A támogatások nagyobb részét mezőgazdasági gépekre és felszerelésekre költik a gazdák
Fotó: Orbán Orsolya
A romániai mikro-, kis- és középvállalkozások érdekeit képviselő IMM Románia a napokban tette közzé a 2025-ös Mezőgazdasági Fehér Könyvet, amely kiemeli, hogy idén a gazdálkodók mindössze 30%-ának sikerült európai vagy helyi állami támogatást szereznie, míg 70% semmilyen támogatást nem vett igénybe. A szakemberek részletesen bemutatják, hogyan oszlanak meg a kapott támogatások, és hangsúlyozzák, hogy a romániai gazdák kétharmada elsősorban a vissza nem térítendő támogatásokat részesíti előnyben, míg viszonylag kevesen folyamodnak bankkölcsönhöz.
2025. december 14., 13:592025. december 14., 13:59
„Az európai alapok továbbra is jelentős lehetőségeket kínálnak a mezőgazdaság modernizálására, ám hozzáférésük sok romániai gazdálkodó számára nehéz. 2025-ben a gazdák mindössze 30%-a tudott európai vagy nemzeti finanszírozást szerezni, míg 70% semmilyen támogatási formához nem jutott hozzá.
– áll a dokumentumban.
Az Európai Unió 2023–2027-es időszakra vonatkozó politikái az Európai Zöld Megállapodás és a „Termőföldtől az asztalig” stratégia céljaihoz igazodnak, amelyek a zöld, fenntartható és digitalizált mezőgazdaság irányába történő átmenetet célozzák. Ebben a kontextusban 2025 fordulópontot jelentett a román mezőgazdaság számára, mivel Románia jelentős forrásokkal rendelkezik a KAP-ból, ám ezek hatékony felhasználása attól függ, mennyire képesek az intézmények és a kedvezményezettek a finanszírozást valódi, fenntartható fejlesztéssé, versenyképessé és innovációvá alakítani az agrárszektorban.
Az adatok elemzése szerint 2025-ben a román gazdák beruházásaik legnagyobb részét a mezőgazdasági gépek és berendezések modernizálására fordították – ezt a kutatásban részt vevő válaszadók 71,75%-a jelezte.
A Mezőgazdasági Fehér Könyv adatai alapján jelentős – 43,25%-os – arányt tettek ki a gazdaság- és vállalatirányítással kapcsolatos beruházások, mint például a menedzsmentszoftverek beszerzése, az adminisztratív terek korszerűsítése, könyvelési és marketing szolgáltatások, valamint tanácsadás európai projektekhez. Ez azt mutatja, hogy az agrármenedzsment fokozatosan professzionalizálódik, és egyre nagyobb hangsúlyt kap a belső folyamatok hatékonyabbá tétele és az adminisztratív megfelelés.
Legnehezebben a háztáji gazdaságokban dolgozó kistermelők jutnak támogatásokhoz
Fotó: Orbán Orsolya
A digitalizáció 25%-kal a harmadik helyet foglalja el, ami növekvő tendenciát jelez az intelligens mezőgazdasági technológiák alkalmazásában. A gazdák elkezdték használni az érzékelőalapú monitorozási megoldásokat, GPS-rendszereket, mobilalkalmazásokat a gazdálkodási műveletek irányítására, valamint a „smart farming” technológiákat.
– jegyzik meg a kutatás szerzői.
Fontos szempont továbbá, hogy a gazdák 12%-a a forrásokat a működés fenntartására fordította – ez a növekvő termelési költségek és a kedvezőtlen éghajlati feltételek okozta gazdasági nyomás jele. Ez a kategória rávilágít arra, hogy további támogatási intézkedésekre van szükség a mezőgazdasági vállalkozások pénzügyi ellenállóképességének erősítéséhez.
„A szakmai képzésre és az emberi erőforrások fejlesztésére fordított beruházások (9,75%), valamint a kutatás-fejlesztés-innováció területére irányulók (8,75%) továbbra is korlátozottak, pedig ezek kulcsfontosságúak a mezőgazdaság hosszú távú modernizációjához. Az eredmények rámutatnak arra, hogy bővíteni kell a képzési, innovációs és technológiaátadási programokat, hogy a gazdák teljes mértékben kiaknázhassák a digitalizáció és a fenntartható gyakorlatok potenciálját.
A kiegyensúlyozott fejlődéshez a jövőbeni közpolitikáknak e két dimenziót – a technológiát és az emberi tőkét – integrált módon kell fejleszteniük egy innovatív, digitális és európai szinten versenyképes mezőgazdasági modell érdekében” – fogalmaznak a szerzők.
Ezeket a gazdák és agrárvállalkozók azért részesítik előnyben, mert nem kell visszafizetni őket, csökkentik a pénzügyi kockázatot, és lehetővé teszik a fejlesztést és modernizációt anélkül, hogy növelnék az eladósodottságot.
A romániai gazdaságokban is megjelentek a permetező drónok
Fotó: Magyar Mezőgazdaság
A gazdák 34,25%-a a hitelkereteket választotta, amelyek népszerű megoldást jelentenek a működőtőke biztosítására és a rövid távú működési szükségletek fedezésére. Az ilyen típusú finanszírozás rugalmasságot nyújt, és gyors hozzáférést tesz lehetővé kritikus időszakokban, például a vetési vagy betakarítási szezonban.
Nagy hírverés nélkül hirdette meg partiumi és Kolozs megyei gazdapályázatait a magyar állami pénzekből finanszírozott erdélyi gazdaságfejlesztési program lebonyolítására szolgáló Pro Economica Alapítvány. A részletekről Kozma Mónika ügyintézőt kérdeztük.
Az állam által garantált hitelek – amelyeket 24,75% preferál – szintén fontos finanszírozási formát jelentenek, különösen azoknak az agrár-KKV-knak, amelyek a szigorú fedezeti követelmények miatt nem jutnak hozzá kereskedelmi banki hitelekhez. Az állami garanciák csökkentik a bankok kockázatát, ezáltal megkönnyítve a finanszírozáshoz való hozzáférést.
Bár ezek kisebb arányt képviselnek, bizonyos gazdálkodói csoportok számára fontos alternatívát jelentenek.
A támogatások iránti erős érdeklődést magyarázza a mezőgazdaságban szükséges magas beruházási igény, valamint a kis és közepes gazdák tőkehiánya. A 2023–2027-es KAP Stratégiai Terv által támogatott programok – például a fiatal gazdák letelepedését segítő intézkedések, a digitalizáció, a gazdaságok modernizációja vagy a zöldenergia-beruházások – vonzó lehetőségeket kínáltak, és a beruházások jelentős részét fedezték.
A hitelkeretek 28,50%-kal a második helyen állnak, ami azt mutatja, hogy egyre több gazda kombinálja a vissza nem térítendő támogatásokat banki finanszírozási eszközökkel, hogy biztosítsa a projektek társfinanszírozását vagy a megvalósításhoz szükséges likviditást.
A hitelhez jutás azonban továbbra is korlátozott a bankok által előírt szigorú feltételek, a fedezethiány és az agrárszektorban érzékelt kockázatok miatt.
„Összességében a 2025-ös finanszírozási forrásszerkezet azt mutatja, hogy a román mezőgazdaság fokozatosan halad a vissza nem térítendő támogatásoktól a vegyes finanszírozási modellek felé, ám a támogatásoktól való függés továbbra is magas. A mezőgazdasági szektor fenntarthatóságának erősítése érdekében elengedhetetlen a finanszírozási források diverzifikálása, a rugalmas garanciakeretek kialakítása, valamint a hosszú távú beruházásokat elősegítő köz- és magánszféra partnerségek fejlesztése” – mutat rá a tanulmány.
Románia mindegyik fejlesztési régiójából és minden korosztályból. A mintát reprezentatívnak tekintik a romániai agrár-kkv-k szektora szempontjából, megalapozva a következtetéseket és ajánlásokat a mezőgazdaság aktuális állapotáról.
A kérdőíveket elsősorban mezőgazdasági vállalkozók és menedzserek töltötték ki, különböző ágazatokból – a növénytermesztéstől és az állattenyésztéstől a kapcsolódó szolgáltatásokon át az agrártermékek feldolgozásáig. A kutatás célja a főbb ágazati trendek feltárása, a finanszírozáshoz való hozzáférés, a digitalizáció, az emberi erőforrások, a kockázatok és a közpolitikai keretek értékelése volt.
A Fekete-Körös-menti (Bihar megyei) magyar közösségek mezőgazdaságának általános helyzete, Tenke község magyar gazdáinak felmérése címmel készített részletes tanulmányt a partiumi kistérségről Laskovits István falugazdász, agrármérnök.
Az év Szatmár megyei állattenyésztője címet elnyert ombodi Balogh gazdacsalád bő harminc éve alapozta meg tejtermelő szarvasmarhafarmját. Videóriportunkban az egyre nagyobb kihívás elé néző tejtermelés nehézségeit és fejlesztési lehetőségeit járjuk körül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt napokban az ország napi gázfogyasztása megközelítette az 58 millió köbmétert, ami hozzávetőlegesen 17 százalékkal több a tavalyi hasonló időszak átlagánál.
A tavalyi év első 11 hónapjában 29,770 milliárd euró volt a külkereskedelmi mérleg hiánya, 4,3 százalékkal, azaz 299,6 millió euróval (1 százalékkal) kisebb volt, mint 2024 azonos időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn.
A tavalyi harmadik negyedévben 9420 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme, 14,1 százalékkal nagyobb mint 2024 azonos időszakában; a kiadások átlagösszege 8079 lej volt, ami a jövedelem 85,8 százalékát jelentette.
Áprilisban, amikor a jelenlegi földgázárplafon lejár, nem várható áremelkedés, de a legrosszabb esetben meghosszabbítják az intézkedést – jelentette ki Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
A román állam komoly, az ipar és a mezőgazdaság számára garanciákat eredményező tárgyalások után támogatta az EU–Mercosur megállapodást – jelentette ki a gazdasági miniszter. Irineu Darău szerint az egyezmény az export növekedéséhez fog vezetni.
Tavaly az előző évhez képest 2,6 százalékkal csökkent a gépkocsigyártás Romániában, összesen 545 510 jármű gördült le a gyártósorról.
Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) kimutatást tett közzé, amelyben megjelölte azt a húsz országot, amelyekből a legtöbb turista érkezett a tavaly Romániába. Ebben a rangsorban Magyarország a 8. helyen áll.
Az Európai Unióban és az euróövezetben is 2,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom tavaly novemberben az előző év azonos időszakához képest; a tagállamok közül Románia jegyezte a legnagyobb visszaesést.
A múlt év januárja és novembere között a nyers adatok szerint 0,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2024 azonos időszakához képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A január elsején életbe lépett helyi adóemelések egyik leglátványosabb, egyúttal leghevesebben vitatott eleme az autóadó újraszámítása lett. Sok tulajdonos többszörös, óriási nagyságrendű ugrással szembesült.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!