Nem aprópénz. A becslések szerint összesen több mint 6 milliárd lejjel rövidítettek meg a bankok nagyjából 1 millió ROBOR alapján törlesztő ügyfelet
Fotó: Orbán Orsolya
A jelenlegi becslések szerint 6,32 milliárd lej kárt okozhatott az ügyfeleknek, hogy a romániai bankok a Versenytanács szerint trükköztek a ROBOR referencia-kamatláb meghatározásakor, és mesterségesen tarthatták magasan nagyjából 1 millió hiteles havi törlesztőrészletét. A kár becsült értéke a parlament elé terjesztett törvénytervezetben szerepel, amelynek célja az, hogy a ROBOR-ügyben megkárosított hitelesek könnyebben, akár csoportos perek révén juthassanak majd a pénzükhöz.
2026. június 10., 13:592026. június 10., 13:59
Mint ismeretes, a bukaresti Versenytanács összesen 3,73 milliárd lej (710 millió euró) bírságot szabott ki tíz bankra a versenyszabályok megsértése miatt, mivel a hatóság megállapítása szerint összehangolták magatartásukat a ROBOR meghatározásának eljárása során. Bár a bankok megtámadhatják a döntést a bíróságon, a határozat végrehajtható, a kiszabott bírságok pedig az állami költségvetés bevételét képezik, és a pénzintézetek csak akkor kaphatják vissza a büntetésként kiszabott összegeket, ha a bíróság nekik ad igazat.
A Versenytanács összesen 3,73 milliárd lej (710 millió euró) bírságot szabott ki tíz bankra a versenyszabályok megsértése miatt.
A megkárosított ügyfelek ugyanakkor sem most, sem abban az esetbe nem jutnak automatikusan a pénzükhöz, ha a bíróságok végül a Versenytanácsnak adnak igazat, a kárpótlásért pereskedni kell.
Ezt a helyzetet igyekszik megkönnyíteni a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) színeiben politizáló Alexandru Dimitriu képviselő által beterjesztett jogszabályjavaslat. A 2026/339-es számú törvénytervezet az eljárások egyszerűsítését javasolja, amelyek révén a természetes személyek, a vállalatok és a hatóságok kártérítést kérhetnek az illetékes hatóságok által megállapított versenyjogi jogsértések következtében.
Az USR képviselője azt állítja, hogy a ROBOR-ügy esetében a gazdaságra gyakorolt pénzügyi hatás jelentős: számítása szerint a referencia-kamatláb két százalékpontos mesterséges emelése mintegy 6,32 milliárd lej kárt okozott a lakosság, a vállalatok és a helyi önkormányzatok számára. Az összeget a 2026. június 1-jéig esedékes törvényes kamattal együtt számították ki.
– idézte a kezdeményező szavait az Economedia.ro gazdasági szakportál.
Alexandru Dimitriu ugyanakkor aláhúzta, hogy ez mindössze szimuláció, amelyet a Versenytanács döntésének végleges formája és teljes indoklása hiányában készítettek, és a kár tényleges mértékét csak a határozat közzététele után lehet majd megállapítani.
Körülbelül 3,26 milliárd lej lehet a természetes személyek által a magasabb hitelkamatok miatt viselt többletköltségek, míg a vállalkozások körülbelül 2,76 milliárd lej többletköltséget fizethettek a banki kölcsönök során.
Ugyanakkor becslések szerint közel 300 millió lej terhelhette azokat a helyi önkormányzatokat, amelyek közberuházásokra vettek fel hitelt.
– fogalmazott Alexandru Dimitriu.
A vállalatok esetében hasonlóképpen azt állítja, hogy a finanszírozási költségek emelkedése beruházások elhalasztásához, a terjeszkedés feladásához és elveszített munkahelyekhez vezethetett.
– áll a jogszabályjavaslat indoklásában.
Sokan nyugtázták örömmel és várakozással a Versenytanács döntését, amellyel rekordbírságot szabott ki a ROBOR referencia-kamatláb körüli trükközések miatt tíz romániai bankra.
Az egyik legfontosabb javasolt módosítás a csoportos perek megkönnyítését célozza. A kezdeményező javaslata értelmében
A bíróság kezében lesz mind a bankok, mind a megkárosított ügyfelek sorsa
Fotó: Orbán Orsolya
„Ha egy állami hatóság versenyellenes magatartást állapít meg és szankcionál, a károsultaknak nem szabad, hogy éveken át tartó, költséges peres eljárásokat kelljen végigcsinálniuk ahhoz, hogy visszakapják a pénzüket. A kártérítéshez való hozzáférésnek ténylegesnek kell lennie, nem csupán elméletinek” – hangsúlyozta a politikus. A helyi hatóságok számára a tervezet bevezeti azt a lehetőséget, hogy a pénzügyminisztérium központilag behajtsa a városi és megyei önkormányzatok által elszenvedett károkat, majd a megszerzett kártérítést később elossza az érintettek között.
A kezdeményező azzal érvel, hogy
„A cselekmények szankcionálása fontos. De ugyanolyan fontos, hogy a kárt elszenvedő magánszemélyek, vállalatok és helyi hatóságok ténylegesen és hatékonyan kártérítést kaphassanak” – húzta alá.
Nicu Ștefănuță, az Európai Parlament alelnöke eközben arra kéri az Európai Bizottságot, hogy támogassa egy gyors kártérítési mechanizmus létrehozását azon román állampolgárok számára, akiket a ROBOR-indexszel való trükközés érintett, hogy ne kényszerüljenek maguk keresni az igazságot a bíróságon. A politikus – aki legutóbb független jelöltként, de a zöld politikai irányvonalat és az Európai Zöld Párt támogatását képviselve szerzett európai parlamenti mandátumot – szerdán a Digi24-nek nyilatkozta, hogy ha a károkozás ténye megerősítést nyer, az embereknek „könnyen, gyorsan és azonnal” kártérítésben kell részesülniük.
Arra a kérdésre, hogy az emberek hogyan tudnák visszaszerezni az elvesztett pénzüket, és hogy az Európai Bizottság beavatkozhat-e ebben a kérdésben, Nicu Ștefănuță egy európai irányelvre hivatkozott, „amely egyértelműen kimondja, hogy ha valakinek kárt okozol, akkor lehetőséget kell adnod neki, hogy könnyen és gyorsan kártérítést kapjon”.
Az EP alelnöke kiemelte azt is, hogy Romániában sokkal magasabbak a kamatlábak, mint az EU többi részén. Nicu Ștefănuță egy olyan brit példát hozott fel, amely alkalmazható lenne Romániában is, így az emberek kártérítést kapnának anélkül, hogy beperelnék a bankokat.
Mint ismeretes, a Versenytanács összesen 3,73 milliárd lej (710 millió euró) bírságot szabott ki tíz bankra a versenyszabályok megsértése miatt, mivel a hatóság megállapítása szerint összehangolták magatartásukat a ROBOR referencia-kamatláb meghatározásának eljárása során. Ez a legnagyobb összegű bírság, amelyet a román versenyhatóság valaha kiszabott. A döntés a versenytörvény, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés megsértésére hivatkozik. A határozat az indoklás kézhezvételétől számított 30 napon belül bíróságon megtámadható.
A bírságokat a következőképpen osztották ki:
A mostani határozat ugyanakkor még nem végleges: a bankok megtámadhatják a döntést a bíróságon. A Versenytanács közlése szerint a pénzintézeteknek az indoklás kézhezvételétől számított 60 napon belül intézkedési terveket kell benyújtaniuk a kifogásolt gyakorlatok megszüntetésére.
A hatóság döntése viszont végrehajtható, a kiszabott bírságok pedig az állami költségvetés bevételét képezik. A bírságok behajtásáról az Országos Adóhatóság (ANAF) gondoskodik.
Ahogy az várható volt, a bankok nem nyugszanak bele a Versenytanács döntésébe, amellyel összesen 3,73 milliárd lej (710 millió euró) bírságot szabott ki tíz pénzintézetre a versenyszabályok megsértése miatt.
Ez pedig – amint Gyerkó László, a Versenytanács elnöke hétfőn a Krónikának a korábbi tapasztalatokra hivatkozva elmondta – akár másfél-két évig is elhúzódhat, az ügyfelek esetleges kártérítése pedig csak azt követően kezdődhet el, ha a bíróság jogerősen a versenyhivatalnak ad igazat. Éppen ezért szakemberek azt javasolják mindazoknak, akik a ROBOR-ügy áldozatainak érzik magukat, hogy ne siessék el pereskedést, ne fizessenek már most feleslegesen ügyvédet, hanem várjanak ki.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia jelentős mennyiségben termel búzát, kukoricát és napraforgót, és Európa egyik meghatározó gabonaszállítója. Ennek ellenére a román állampolgárok bevásárlókosara egyre inkább külföldről érkező élelmiszerekkel telik meg.
Hónapok óta várt döntéshez érkezett a romániai mezőgazdaság két legfontosabb idei vidékfejlesztési pályázata: a fiatal gazdák gazdaságainak megerősítését szolgáló DR-12, valamint a kisgazdaságok fejlesztését célzó DR-14 támogatási vonal.
Románia GDP-arányos költségvetési hiánya 2 százalékra mérséklődött az idei első hat hónapban a tavalyi első félévben jegyzett 3,64 százalékhoz képest – közölte pénteken a pénzügyminisztérium.
Egy kínai, nehéz építőipari gépeket gyártó vállalat az európai piacra való belépést tervezi, és ennek érdekében megkezdte az előkészületeket egy gyártóüzem megnyitására a Brassó megyei Vidombákon – adta hírül a BZB.ro.
Romániában jelenleg nem áll fenn üzemanyag-ellátási válság kockázata – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A piacvezető Petrom pénteken újfent jelentősen emelte meg a töltőállomásain gyakorolt üzemanyagárakat, így a benzin ára meghaladta a 9 lejt, a gázolajé pedig egyre közelebb a 10 lejes lélektani határhoz.
Megtorpanni látszik az online kereskedelem Romániában: bár a boltok bevétele nőtt, a rendelések száma gyakorlatilag nem változott az év első felében.
A Versenytanács által tíz bankra a bankközi hitelkamatláb (ROBOR) állítólagos manipulálása miatt kiszabott, 3,7 milliárd lej összegű, azaz a bevételek 5–7 százalékát kitevő bírság gazdasági és pénzügyi szempontból kritikus helyzethez vezet.
A Nokian Tyres nagyváradi gyára a várakozásokat felülmúló teljesítményt nyújt, és a finn gumiabroncs-gyártó vezetése szerint a vállalat közép-európai növekedésének egyik fő hajtóerejévé vált.
Ugyan júniusban hét ponttal 37,5 pontra emelkedett a román gazdaság iránti bizalom indexe, de továbbra is recessziós helyzetre utaló szinten maradt – nyilatkozta csütörtökön a CFA Románia Egyesület elnöke, Adrian Codirlașu.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!