Nem aprópénz. A becslések szerint összesen több mint 6 milliárd lejjel rövidítettek meg a bankok nagyjából 1 millió ROBOR alapján törlesztő ügyfelet
Fotó: Orbán Orsolya
A jelenlegi becslések szerint 6,32 milliárd lej kárt okozhatott az ügyfeleknek, hogy a romániai bankok a Versenytanács szerint trükköztek a ROBOR referencia-kamatláb meghatározásakor, és mesterségesen tarthatták magasan nagyjából 1 millió hiteles havi törlesztőrészletét. A kár becsült értéke a parlament elé terjesztett törvénytervezetben szerepel, amelynek célja az, hogy a ROBOR-ügyben megkárosított hitelesek könnyebben, akár csoportos perek révén juthassanak majd a pénzükhöz.
2026. június 10., 13:592026. június 10., 13:59
Mint ismeretes, a bukaresti Versenytanács összesen 3,73 milliárd lej (710 millió euró) bírságot szabott ki tíz bankra a versenyszabályok megsértése miatt, mivel a hatóság megállapítása szerint összehangolták magatartásukat a ROBOR meghatározásának eljárása során. Bár a bankok megtámadhatják a döntést a bíróságon, a határozat végrehajtható, a kiszabott bírságok pedig az állami költségvetés bevételét képezik, és a pénzintézetek csak akkor kaphatják vissza a büntetésként kiszabott összegeket, ha a bíróság nekik ad igazat.
A Versenytanács összesen 3,73 milliárd lej (710 millió euró) bírságot szabott ki tíz bankra a versenyszabályok megsértése miatt.
A megkárosított ügyfelek ugyanakkor sem most, sem abban az esetbe nem jutnak automatikusan a pénzükhöz, ha a bíróságok végül a Versenytanácsnak adnak igazat, a kárpótlásért pereskedni kell.
Ezt a helyzetet igyekszik megkönnyíteni a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) színeiben politizáló Alexandru Dimitriu képviselő által beterjesztett jogszabályjavaslat. A 2026/339-es számú törvénytervezet az eljárások egyszerűsítését javasolja, amelyek révén a természetes személyek, a vállalatok és a hatóságok kártérítést kérhetnek az illetékes hatóságok által megállapított versenyjogi jogsértések következtében.
Az USR képviselője azt állítja, hogy a ROBOR-ügy esetében a gazdaságra gyakorolt pénzügyi hatás jelentős: számítása szerint a referencia-kamatláb két százalékpontos mesterséges emelése mintegy 6,32 milliárd lej kárt okozott a lakosság, a vállalatok és a helyi önkormányzatok számára. Az összeget a 2026. június 1-jéig esedékes törvényes kamattal együtt számították ki.
– idézte a kezdeményező szavait az Economedia.ro gazdasági szakportál.
Alexandru Dimitriu ugyanakkor aláhúzta, hogy ez mindössze szimuláció, amelyet a Versenytanács döntésének végleges formája és teljes indoklása hiányában készítettek, és a kár tényleges mértékét csak a határozat közzététele után lehet majd megállapítani.
Körülbelül 3,26 milliárd lej lehet a természetes személyek által a magasabb hitelkamatok miatt viselt többletköltségek, míg a vállalkozások körülbelül 2,76 milliárd lej többletköltséget fizethettek a banki kölcsönök során.
Ugyanakkor becslések szerint közel 300 millió lej terhelhette azokat a helyi önkormányzatokat, amelyek közberuházásokra vettek fel hitelt.
– fogalmazott Alexandru Dimitriu.
A vállalatok esetében hasonlóképpen azt állítja, hogy a finanszírozási költségek emelkedése beruházások elhalasztásához, a terjeszkedés feladásához és elveszített munkahelyekhez vezethetett.
– áll a jogszabályjavaslat indoklásában.
Sokan nyugtázták örömmel és várakozással a Versenytanács döntését, amellyel rekordbírságot szabott ki a ROBOR referencia-kamatláb körüli trükközések miatt tíz romániai bankra.
Az egyik legfontosabb javasolt módosítás a csoportos perek megkönnyítését célozza. A kezdeményező javaslata értelmében
A bíróság kezében lesz mind a bankok, mind a megkárosított ügyfelek sorsa
Fotó: Orbán Orsolya
„Ha egy állami hatóság versenyellenes magatartást állapít meg és szankcionál, a károsultaknak nem szabad, hogy éveken át tartó, költséges peres eljárásokat kelljen végigcsinálniuk ahhoz, hogy visszakapják a pénzüket. A kártérítéshez való hozzáférésnek ténylegesnek kell lennie, nem csupán elméletinek” – hangsúlyozta a politikus. A helyi hatóságok számára a tervezet bevezeti azt a lehetőséget, hogy a pénzügyminisztérium központilag behajtsa a városi és megyei önkormányzatok által elszenvedett károkat, majd a megszerzett kártérítést később elossza az érintettek között.
A kezdeményező azzal érvel, hogy
„A cselekmények szankcionálása fontos. De ugyanolyan fontos, hogy a kárt elszenvedő magánszemélyek, vállalatok és helyi hatóságok ténylegesen és hatékonyan kártérítést kaphassanak” – húzta alá.
Nicu Ștefănuță, az Európai Parlament alelnöke eközben arra kéri az Európai Bizottságot, hogy támogassa egy gyors kártérítési mechanizmus létrehozását azon román állampolgárok számára, akiket a ROBOR-indexszel való trükközés érintett, hogy ne kényszerüljenek maguk keresni az igazságot a bíróságon. A politikus – aki legutóbb független jelöltként, de a zöld politikai irányvonalat és az Európai Zöld Párt támogatását képviselve szerzett európai parlamenti mandátumot – szerdán a Digi24-nek nyilatkozta, hogy ha a károkozás ténye megerősítést nyer, az embereknek „könnyen, gyorsan és azonnal” kártérítésben kell részesülniük.
Arra a kérdésre, hogy az emberek hogyan tudnák visszaszerezni az elvesztett pénzüket, és hogy az Európai Bizottság beavatkozhat-e ebben a kérdésben, Nicu Ștefănuță egy európai irányelvre hivatkozott, „amely egyértelműen kimondja, hogy ha valakinek kárt okozol, akkor lehetőséget kell adnod neki, hogy könnyen és gyorsan kártérítést kapjon”.
Az EP alelnöke kiemelte azt is, hogy Romániában sokkal magasabbak a kamatlábak, mint az EU többi részén. Nicu Ștefănuță egy olyan brit példát hozott fel, amely alkalmazható lenne Romániában is, így az emberek kártérítést kapnának anélkül, hogy beperelnék a bankokat.
Mint ismeretes, a Versenytanács összesen 3,73 milliárd lej (710 millió euró) bírságot szabott ki tíz bankra a versenyszabályok megsértése miatt, mivel a hatóság megállapítása szerint összehangolták magatartásukat a ROBOR referencia-kamatláb meghatározásának eljárása során. Ez a legnagyobb összegű bírság, amelyet a román versenyhatóság valaha kiszabott. A döntés a versenytörvény, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés megsértésére hivatkozik. A határozat az indoklás kézhezvételétől számított 30 napon belül bíróságon megtámadható.
A bírságokat a következőképpen osztották ki:
A mostani határozat ugyanakkor még nem végleges: a bankok megtámadhatják a döntést a bíróságon. A Versenytanács közlése szerint a pénzintézeteknek az indoklás kézhezvételétől számított 60 napon belül intézkedési terveket kell benyújtaniuk a kifogásolt gyakorlatok megszüntetésére.
A hatóság döntése viszont végrehajtható, a kiszabott bírságok pedig az állami költségvetés bevételét képezik. A bírságok behajtásáról az Országos Adóhatóság (ANAF) gondoskodik.
Ahogy az várható volt, a bankok nem nyugszanak bele a Versenytanács döntésébe, amellyel összesen 3,73 milliárd lej (710 millió euró) bírságot szabott ki tíz pénzintézetre a versenyszabályok megsértése miatt.
Ez pedig – amint Gyerkó László, a Versenytanács elnöke hétfőn a Krónikának a korábbi tapasztalatokra hivatkozva elmondta – akár másfél-két évig is elhúzódhat, az ügyfelek esetleges kártérítése pedig csak azt követően kezdődhet el, ha a bíróság jogerősen a versenyhivatalnak ad igazat. Éppen ezért szakemberek azt javasolják mindazoknak, akik a ROBOR-ügy áldozatainak érzik magukat, hogy ne siessék el pereskedést, ne fizessenek már most feleslegesen ügyvédet, hanem várjanak ki.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az egészségügyben és a tanügyben dolgozók tetszését sem nyerte el az új bértörvény pénteken nyilvánosságra hozott, felülvizsgált tervezete. A szakszervezetek szombaton adtak hangot a készülő bértörvénnyel kapcsolatos elégedetlenségeiknek.
Miután a hét folyamán több töltőállomásnál is áremeléseket láthattunk, szombaton a piacvezető Petrom – az OMV-vel egyetemben – is beállt a sorba, és a többi nagy lánctól eltérően nem csak a gázolaj, hanem a benzin árát is megemelte.
Brüsszel beindította a rakétákat: az Európai Bizottság pénteken bemutatta monumentális elektrifikációs cselekvési tervét, amely a világ első, árammal hajtott kontinensévé tenné Európát. A tét hatalmas: évi 260 milliárd eurós megtakarítás.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!