Romániában 13 aktív sertéspestis gócpontot tartanak nyilván a hatóságok, ezek zöme Szatmár megyében található
Fotó: Olti Angyalka
Románia fokozott járványvédelmi intézkedéseket vezetett be, miután Magyarországon első alkalommal mutatták ki az afrikai sertéspestist házi sertésekben, a román határ közelében fekvő Vállaj egyik nagyüzemi telepén. Bár a román hatóságok riadókészültséget hirdettek és biztonsági övezeteket jelöltek ki Szatmár megyében az afrikai sertéspestis miatt, dr. Csutak Nagy László, az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság alelnöke a Krónikának hangsúlyozta: nem rendkívüli intézkedésekről, hanem az uniós járványvédelmi szabályok alapján automatikusan alkalmazandó kötelező eljárásokról van szó.
2026. június 09., 19:012026. június 09., 19:01
2026. június 09., 19:292026. június 09., 19:29
Romániában is riadókészültséget rendeltek el hétfőn, miután a magyarországi Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma afrikai sertéspestist (ASP) igazolt egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei, nagy létszámú sertéstelepen, a román–magyar határ közelében fekvő Vállajon. A magyar hatóságok szerint az eset azért bír kiemelt jelentőséggel, mert Magyarországon most először mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát házi sertésekben. Korábban a vírus kizárólag a vaddisznóállományban fordult elő, ahol 2018 óta több fertőzést is regisztráltak.
A Nébih tájékoztatása szerint dr. Nemes Imre országos főállatorvos azonnal elrendelte az érintett kelet-magyarországi gazdaság zárlatát és a szükséges járványügyi intézkedések végrehajtását.
miközben a szakemberek járványügyi nyomozást folytatnak a fertőzés eredetének és esetleges továbbterjedésének felderítésére. A kitörés helyszíne körül a hatóságok védő- és megfigyelési körzetet jelöltek ki, valamint szállítási és forgalmi korlátozásokat vezettek be.
Az afrikai sertéspestis magyarországi megjelenése miatt Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter és Alexandru Bociu, az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) elnöke hétfőn szigorú intézkedések bevezetését jelentette be Szatmár megyében, és kilátásba helyezte ezek szükség szerinti kiterjesztését a teljes román–magyar határszakaszra.
amelyek magukban foglalják Börvely, Lukácsfalva, Kálmánd, Csanálos, Csanáloserdő és Mezőfény települések háztáji sertéstartó gazdaságait, továbbá a csanálosi Csaba & Csaba Kft. és a kálmándi West Pig mezőgazdasági szövetkezet kereskedelmi sertéstelepeit.
Bár a román állategészségügyi hatóság közleménye kiemelt veszélyként kezeli a magyarországi gócpont megjelenését, a járványhelyzet romániai háttere ennél összetettebb. Magyarországgal ellentétben Romániában az afrikai sertéspestis közel egy évtizede folyamatosan jelen van, és az ország az Európai Unió egyik leginkább érintett tagállamának számít. Az elmúlt években számos megyében tartottak nyilván fertőzési gócpontokat, ezért Romániára ma is jelentős kereskedelmi korlátozások vonatkoznak.
A háztáji sertéstelepek egyik nagy gondja, hogy több állatfaj együtt él
Fotó: Orbán Orsolya
Dr. Csutak Nagy László, a romániai Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság alelnöke a Krónika megkeresésére elmondta: a magyarországi afrikaisertéspestis-góc miatt Romániában elsősorban a nemzetközi és uniós járványvédelmi előírásoknak megfelelő intézkedéseket léptették életbe. Hangsúlyozta, hogy ezek nem rendkívüli, hanem a vonatkozó szabályozás alapján kötelezően alkalmazandó eljárások.
Emiatt a román hatóságoknak fel kell mérniük az érintett állattartó gazdaságokat, nyilvántartásba kell venniük az állományokat, ellenőrizniük kell az állatok egészségügyi állapotát, és életbe kell léptetniük a szükséges korlátozó intézkedéseket. Ezek az előírások minden hasonló járványkitörés esetén automatikusan alkalmazandók” – mondta az alelnök.
Arra a kérdésünkre, hogy a romániai disznóhúsellátásban fontos szerepet játszó magyarországi nagyüzemi gazdaságokból származó hasított félsertések behozatalát korlátozhatják-e, Csutak Nagy László kifejtette: mivel Románia és Magyarország egyaránt a schengeni térség része, hagyományos határellenőrzés nincs. Ennek ellenére a hatóságok fokozott ellenőrzést végeznek, különösen a Szatmár megyei határátkelők térségében, ahol kiemelten figyelik az élő sertések és a sertéseredetű termékek mozgását, valamint azokat a szállítmányokat, amelyek a vírus terjedésének kockázatát jelenthetik.
Az ANSVSA alelnöke elmagyarázta, hogy az Európai Unió a fertőzés bejelentését követően az úgynevezett regionalizáció elvét alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy
kizárólag a fertőzött övezetből tilos élő állatot vagy bizonyos sertéshús-termékeket szállítani,
Magyarország többi területére azonban egyelőre nem vonatkozik általános kereskedelmi tilalom.
Vagyis nem az egész országot, hanem kizárólag az érintett régiót korlátozzák.
Románia helyzete ugyanakkor jelentősen különbözik a Magyarországétól. Mivel az elmúlt közel tíz évben az ország számos megyéjében folyamatosan jelen volt az afrikai sertéspestis, és a betegséget máig nem sikerült felszámolni, Románia hosszabb ideje exportkorlátozások alatt áll. Az országból élő sertést és friss sertéshúst nem lehet szabadon exportálni a nemzetközi piacokra.
Ismét új gócpont jelent meg a romániai sertéspestis-térképen: szerdán Temes megyében regisztrálták a legfrissebb fertőzést. A jelenség azonban messze nem elszigetelt eset, hanem egy évek óta visszatérő, makacs probléma része.
Az egyetlen jelentősebb könnyítés, hogy megfelelő hőkezelésen átesett, feldolgozott húskészítmények kivitelére van lehetőség. Ezeknél a termékeknél a technológiai eljárás során alkalmazott magas hőmérséklet inaktiválja a vírust, ezért azok kereskedelme bizonyos feltételek mellett engedélyezett.
Csutak Nagy László hangsúlyozta, hogy a magyarországi fertőzés miatt bevezetett uniós intézkedések is a regionalizáció elvét követik, vagyis kizárólag a fertőzött térségből származó élő állatokra és egyes sertéshús-termékekre vonatkoznak.
A járványveszély miatt a Romániában megtermelt sertéshúst nem lehet exportálni
Fotó: Orbán Orsolya
Az alelnök szerint Romániában jelenleg mintegy 13–14 aktív afrikaisertéspestis-gócpont található. Ezek közül több Szatmár megyében, mások Maros és Kolozs megyében fordulnak elő. Emellett rendszeresen mutatnak ki fertőzöttséget elejtett vagy elhullott vaddisznókban, valamint házisertésekben is. Mindez azt jelenti, hogy a vírus továbbra is jelen van mind a vadállományban, mind pedig a háztáji sertéstartásban, ezért a járvány teljes felszámolása továbbra is komoly kihívást jelent.
Számos kisgazdaságban több állatfajt – sertést, juhot, kecskét és más haszonállatokat – tartanak együtt, ami jelentősen megnehezíti a korszerű biológiai biztonsági előírások betartását.
A szakember szerint a járvány visszaszorításának két legfontosabb eszköze a biológiai biztonsági szabályok következetes alkalmazása, valamint a folyamatos és fokozott állategészségügyi ellenőrzés.
Az alelnök külön kiemelte, hogy az afrikai sertéspestis terjedésének egyik legfontosabb tényezője továbbra is az illegális állatmozgatás. Gyakran előfordul, hogy nem megfelelően azonosított, a hivatalos nyilvántartási rendszerben nem szereplő, illetve a szükséges állategészségügyi dokumentumok nélküli sertéseket szállítanak egyik gazdaságból a másikba. Az ilyen ellenőrizetlen állatmozgás jelentősen megnehezíti a fertőzési láncok felderítését és a járvány megfékezését.
Az alelnök szerint a sertéstartás szabályozásának szigorítása önmagában nem elegendő, ha az előírásokat a gyakorlatban nem tartják be következetesen. A vírus elleni védekezés egyik kulcsa éppen az lenne, hogy minden állatmozgás nyomon követhető és ellenőrizhető legyen.
A Krónika arra is rákérdezett, hogy jelenthet-e megoldást a vakcinázás, hiszen a jelenlegi intézkedések mellett Romániának évek óta nem sikerül felszámolnia a betegséget.
Csutak Nagy László emlékeztetett arra, hogy a klasszikus sertéspestis elleni védekezés során a vakcinázás meghatározó szerepet játszott: a 2000-es évek elején alkalmazott oltási program eredményeként néhány év alatt sikerült megszüntetni a betegséget, és 2009 óta Romániában nem fordult elő klasszikus sertéspestis.
Az afrikai sertéspestis esetében is hatékony eszközt jelenthetne a vakcinázás, ugyanakkor ennek komoly kereskedelmi következményei lennének. Az Európai Unió szabályozása ugyanis jelentős exportkorlátozásokat ír elő azon országok számára, amelyek oltási programot alkalmaznak.
Hosszú távon ugyanakkor csak a biológiai biztonság javítása, az illegális állatszállítás visszaszorítása és a hatékony járványügyi ellenőrzés teremtheti meg annak feltételeit, hogy az afrikai sertéspestis terjedését sikerüljön érdemben megfékezni Romániában.
Két hét sem telt el azóta, hogy az Arad Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság bejelentette az utolsó aktív afrikai sertéspestisgóc felszámolását, máris egy újabb hizlaldában ütötte fel a fejét a vírus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az egészségügyben és a tanügyben dolgozók tetszését sem nyerte el az új bértörvény pénteken nyilvánosságra hozott, felülvizsgált tervezete. A szakszervezetek szombaton adtak hangot a készülő bértörvénnyel kapcsolatos elégedetlenségeiknek.
Miután a hét folyamán több töltőállomásnál is áremeléseket láthattunk, szombaton a piacvezető Petrom – az OMV-vel egyetemben – is beállt a sorba, és a többi nagy lánctól eltérően nem csak a gázolaj, hanem a benzin árát is megemelte.
Brüsszel beindította a rakétákat: az Európai Bizottság pénteken bemutatta monumentális elektrifikációs cselekvési tervét, amely a világ első, árammal hajtott kontinensévé tenné Európát. A tét hatalmas: évi 260 milliárd eurós megtakarítás.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!