Eugen Tomac lemondott az ukrán állampolgárságról, de felvette a moldovait
Fotó: presidency.ro
A kormányalakításra felkért Eugen Tomac lemondott ukrán állampolgárságáról, de – a román mellé – felvette a moldovait. A besszarábiai születésű politikus erről egy hétfő esti televíziós műsorban beszélt, amikor is kifejtette, hogy meg kell adni az esélyt a Románián kívül született románoknak is, hogy az országot képviseljék. A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.
2026. június 09., 18:282026. június 09., 18:28
2026. június 09., 18:442026. június 09., 18:44
Eugen Tomac miniszterelnök-jelölt az Antena 3 CNN műsorában beszélt állampolgárságairól, származásáról és a vele kapcsolatban terjedő „oroszbarát” narratívákról. Elmondása szerint román és moldovai állampolgár, az ukrán állampolgárságról pedig azért mondott le, hogy elkerülje a jogi bonyodalmakat, amikor kérte a moldovait.
– mondta Tomac, hangsúlyozva: közéleti tevékenysége mindvégig a Moldovai Köztársaság támogatására irányult. Ha a parlament bizalmat szavaz majd kormányprogramjának és az általa javasolt minisztereknek, három kiemelt célja lesz a Moldovai Köztársasággal való együttműködésben:
A politikus felidézte, hogy Dél-Besszarábiában, az odesszai térség izmajili járásához tartozó Babele (ukránul: Ozerne) községben született, mindössze 12 kilométerre a román határtól. Szerinte az oroszbarát propaganda „rendkívüli étvággyal” próbálja eltorzítani a valóságot és megbélyegezni azokat, akik nem a mai Románia területén születtek. „A családom román. A nagyszüleim is Babele községben születtek, és a születési anyakönyvi kivonatukban az szerepelt: Román Királyság” – mondta.
Besszarábia (régi magyar neve: Bazarábföld) a Prut, a Dnyeszter és a Duna-delta által határolt terület, amely jórészt megegyezik a mai Moldovai Köztársasággal, kisebb, északi része és déli csücske azonban 1940-ben a Szovjetunióhoz, 1991-ben pedig Ukrajnához került.
Hozzátette: 1940. július 27-én egyik napról a másikra közel hárommillió román állampolgár került a Szovjetunió fennhatósága alá. „Miért? Mert ezt akarta Sztálin” – fogalmazott. Igazságtalannak tartotta azt a hozzáállást, amely szerint csak az tekinthető „igaz románnak”, aki a mai Románia területén született. „Amikor megszülettem, nem az én hibám volt, hogy a szüleim a birodalom peremén éltek. Minden román gyermek, aki Besszarábiában születik, két irány közül választhat: kelet vagy nyugat felé” – mondta. Példaként említette a nyugat-európai országokba kivándorolt román családokat is: szerinte igazságtalan lenne kizárni a külföldön született gyermekeiket abból a lehetőségből, hogy egyszer Romániát képviseljék.
Eugen Tomac 1981-ben születetett Besszarábia Ukrajnához tartozó, a Duna-deltához közeli térségében, és 17 évesen, külhoni román ösztöndíjasként került Romániába, s 2003-ban történelem szakon szerzett oklevelet a Bukaresti Tudományegyetemen. Politikai pályafutását a Traian Băsescu akkori államfőt támogató, jobboldali Demokrata-Liberális Pártban (PDL) kezdte 2008-ban, majd 2013-tól az alapítók egyikeként, jelenleg pedig pártelnökként tevékenykedik a Băsescu által kezdeményezett, európai néppárti tagsággal rendelkező PMP-ben (ő maga is EP-képviselő). Elmondta: 12 évesen járt először Romániában, amikor ellátogatott a putnai kolostorhoz.
Amint az az előzetesen kiszivárgott hírek értelmében várható volt, Eugen Tomac európai parlamenti képviselőt, tiszteletbeli elnöki tanácsadót bízta meg csütörtökön kormányalakítással Nicușor Dan államfő.
Tomacot a múlt csütörtökön bízta meg kormányalakítással Nicușor Dan államfő, aki azzal indokolta, hogy egy olyan személyt jelölt miniszterelnöknek, akinek a pártja nem jutott be a parlamentbe a legutóbbi választásokon, hogy így legalább egyensúlyt tud kialakítani az eddigi kormánypártok között.
A hét évvel ezelőtti európai parlamenti választás kampányában Eugen Tomac PMP-elnökként a magyar–román kettős állampolgárok kettős szavazásának megakadályozását kérte Viorica Dăncilă akkori miniszterelnöktől. A jelenlegi miniszterelnök-jelölt 2019-ben azt sérelmezte, hogy Kelemen Hunor RMDSZ-elnök az EP-választási felkészülésről egyeztetett Orbán Viktor akkori magyar miniszterelnökkel.
Kelemen Hunor diverziókeltésnek nevezte az erdélyi magyarok kettős szavazásával való riogatást – számolt be akkor az MTI. Az RMDSZ elnöke kifejtette: az Európai Unió szabályai, valamint Magyarország és Románia törvényei is egyértelműen tisztázzák, hogy mindegy, kinek hány állampolgársága van, mindenki csak ott szavazhat, ahol az állandó lakhelye van.
Az elmúlt tíz év román politikai diskurzusaiban visszatérő elem volt a romániai magyarok kettős (román és magyar) állampolgárságának tematizálása. Bár a román jog egyértelműen megengedi a kettős állampolgárságot, a politikai térben időről időre felbukkantak olyan megszólalások, amelyek a magyar állampolgárságot lojalitási kérdésként, sőt nemzetbiztonsági kockázatként állították be. A jelenség leginkább nacionalista vagy populista politikusok retorikájában jelent meg, de időnként a nagyobb pártok egyes képviselői is rájátszottak erre, főként kampányidőszakokban vagy feszült román–magyar viszony idején.
Ukrajna módosította azon országok listáját, amelyekkel kettős állampolgársági megállapodást köt, és 29 új államot vett fel a listára, köztük Magyarországot Romániát is.
Az alábbiakban időrendben, pontokba szedve foglaljuk össze a legjellemzőbb hullámokat és politikai narratívákat.
2014–2015: a lojalitási vita felerősödése. Több román politikus – kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt – a magyar állampolgárságot „megosztott lojalitásként” kezdte emlegetni. A vita gyakran akkor éleződött ki, amikor RMDSZ-es vagy székelyföldi politikusok részt vettek a magyarországi választásokon. A román politikai térben ekkor jelent meg először hangsúlyosan az a kérdés: „Kinek az érdekeit képviseli egy olyan romániai tisztségviselő, aki egy másik állam választásán is szavaz?”
2015–2016: törvénykezdemények a kettős állampolgárok korlátozására. Nacionalista képviselők – köztük Bogdan Diaconu és körének politikusai – több olyan javaslatot is beterjesztettek, amelyek:
2017–2019: a nemzetbiztonsági keretezés megjelenése. A magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programjai (vállalkozástámogatások, mezőgazdasági pályázatok) felfutásával párhuzamosan több román politikus a magyar állampolgárságot a „magyar állami befolyás” részeként kezdte értelmezni.
Gyakori retorikai elem volt az Ukrajna-párhuzam: „Látjuk, hová vezethet, ha egy másik állam tömegesen ad állampolgárságot egy kisebbségnek.” A burkolt utalás egyértelműen az erdélyi magyarokra vonatkozott.
2018–2019: autonómia, szimbólumok és „területi integritás”. A székely zászló körüli viták, az autonómiatüntetések és a március 15-i rendezvények idején a kettős állampolgárságot több politikus összemosta az autonómiakövetelésekkel. A narratíva szerint a magyar állampolgárság a „szakadár törekvések előszobája”, amely „veszélyeztetheti Románia területi integritását”. Ezek a kijelentések főként nacionalista és populista szereplőktől érkeztek, de időnként nagyobb pártok egyes képviselői is átvették a retorikát.
2020–2024: a populista hullám és a „külső befolyás” narratívája. A 2020-ban parlamentbe jutó AUR és más radikális politikusok rendszeresen tematizálták a magyar kettős állampolgárságot, amit a magyarországi forrásból működő erdélyi civil szervezetekkel egyetemben gyakran úgy állították be, mint:
A nagyobb pártok (PSD, PNL) hivatalos álláspontja általában óvatos: hangsúlyozzák, hogy a mérce a román alkotmány betartása, és ritkán mondják ki nyíltan, hogy a kettős állampolgárság önmagában probléma lenne. Ugyanakkor feszült helyzetekben – autonómiaviták, zászlóügyek, kampányidőszakok – egyes képviselők átvették a keményebb, gyanakvó retorikát.
A jelenség nem folyamatos, hanem hullámokban tér vissza, mindig valamilyen aktuális román–magyar feszültséghez kapcsolódva: autonómia, szimbólumok, magyarországi választások, gazdaságfejlesztési programok.
Mint arról beszámoltunk, kedden éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó Mi Hazánk-os kezdeményezésről. Novák Előd arra emlékeztette Magyar Péter miniszterelnököt, hogy a parlament alakuló ülését megelőző tárgyaláson még támogatta a képviselők kettős állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát, később azonban Novák szerint a Tisza Párt „indoklás nélkül kifarolt” az ügy mögül.
Idézte Gurzó Máriának, a Tisza Párt képviselőjének két évvel ezelőtt tett kijelentését: „a hazai románság érdeke áll mindenek felett”. „Hogy román állampolgár-e, nem tudjuk” – jegyezte meg Novák. Viszontválaszában a kormányfő azt kérdezte Nováktól: kizárná az erdélyi magyar embereket, hogy a román parlamentben képviselők legyenek? Amikor az ellenzéki politikus a fejét csóválva jelezte, hogy nem, a miniszterelnök megismételte: támogatja a többes állampolgárság nyilvánosságra hozatalát, ám nem látja ennek relevanciáját.
Mivel ellenzéki oldalról megszólították, Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal, viszont büszke a nemzetiségére. Mint annak idején megírtuk, a méhkeréki Gurzó Mária anyanyelvén, románul tette le a képviselői esküt az Országgyűlés május 9-i alakuló ülésén.
A választók kitessékelték a demokrácia ajtaján, ám a rendszer ünnepélyesen visszavezeti őt a hátsó bejáraton – egyenesen a díszterembe, a miniszterelnöki székbe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben a román légierő jogosan büszkélkedik azzal, hogy sikerült lelőni két, az ország légterébe behatoló harci drónt, az is tény, hogy ár-érték arányban határozottan nem „megérős” egy ilyen bevetés.
Szombat reggel újabb drónt lőttek le a Tulcea megyei Szentgyörgy településtől tíz kilométerre – jelentette be Nicușor Dan a Facebookon. Az incidens kevesebb mint 24 órával azután történt, hogy Buzău megyében is megsemmisítettek egy drónt.
Jövő héten folytatódnak a parlamenti pártok közötti egyeztetések a közalkalmazotti bértörvény tervezetéről, és ha a korábbi kormánykoalíciót alkotó négy pártnak sikerül kompromisszumra jutnia, újabb rendkívüli parlamenti ülésszakot hívhatnak össze.
Komoly digitális biztonsági kockázatokat rejthet a kávézókban, repülőtereken vagy szállodákban elérhető ingyenes wifi használata – figyelmeztetett pénteken az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Több mint százezer lejes bírságot rótt ki Irineu Darău gazdaságért, digitalizációért, vállalkozásokért és idegenforgalomért felelős ügyvivő miniszterre az Állami Cégek Teljesítményének Felügyeletével és Értékelésével Foglalkozó Ügynökség (AMEPIP).
A román légierő egyik F-16-os vadászgépe lelőtt egy drónt az ország légterében – jelentette be pénteken Nicușor Dan államfő.
Vesztegetés elfogadásának gyanúja miatt őrizetbe vette pénteken az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) Mihai Rafiut, a bukaresti, valamint Tiberiu Alexandru Pîrvut, a plopeni-i fegyvergyár igazgatóját, illetve utóbbi üzem kereskedelmi igazgatóját.
Újabb hajó rongálódott meg a Fekete-tengeren a román felségvizek közelében péntekre virradóra, a gyanú szerint katonai eszköz okozta robbanás történhetett.
A Henley Passport Index júliusi adatai szerint a román útlevél a 11. helyen áll a világon, ami Románia eddigi legjobb helyezése ebben a rangsorban.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy jövő héten újraindulhat az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal (ANCPI) kibertámadás miatt leállt tevékenysége.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!