Visszajár a pénz? Perek sokasága indulhat el a bankok ellen, miután a Versenytanács jelentése szerint beigazolódott, hogy trükköztek a kamatlábbal
Fotó: Orbán Orsolya
Sokan nyugtázták örömmel és várakozással a Versenytanács döntését, amellyel rekordbírságot szabott ki a ROBOR referencia-kamatláb körüli trükközések miatt tíz romániai bankra. Bár az ügyfelek automatikusan nem kapják vissza azokat az összegeket, amelyekkel a bankok megkárosíthatták őket, jó eséllyel perelhetnek, a bankok elleni kereseteiről ismert bukaresti ügyvéd-politikus pedig azt is tanácsolja, hogy tegyék meg. A vasárnap bejelentett döntésről és arról, hogy mi történik ezután, Gyerkó László, a Versenytanács tagja nyilatkozott a Krónikának.
2026. június 09., 08:002026. június 09., 08:00
A rekordbírságról szóló versenytanácsi bejelentést követően máris több bank jelezte, hogy igazságtalannak tartja a rá kiszabott büntetést, és ártatlanságát hangoztatva bejelentette, bírósághoz fordul, amint megkapja a hivatalos indoklást. Ez egy héten belül várható – jelentette ki a Krónika kérdésére Gyerkó László, a bukaresti versenyhivatal tagja. A dokumentum birtokában a bankoknak 60 nap áll majd rendelkezésükre, hogy fellebbezzenek. Be kell ugyanakkor mutatniuk egy javaslatcsomagot arról, hogyan tervezik megszüntetni a versenytanácsi határozatba foglalt, versenyellenes helyzetet.
Gyerkó László aláhúzta ugyanakkor, hogy a büntetésről szóló határozat végrehajtandó, így a bankoknak a 60 nap letelte utáni 30 napon belül mindenképp be kell fizetniük az államkasszába a rájuk kiszabott bírságot, és amennyiben a bíróság a későbbiekben nekik adna igazat, akkor visszakapják a pénzt.
Gyerkó László
Fotó: Beliczay László
A Versenytanács tagjától megkérdeztük azt is, hogyan látja, adhatnak-e a bíróságok a bankoknak igazat, vagy valóban annyira egyértelmű bizonyítékokkal rendelkezik a versenyhivatal a kamatokkal való trükközésre, hogy ez kizárható.
„Azt nem tudom megmondani, hogy a bíró hogyan gondolkodik majd. Ami a bizonyítékot illeti, négy év elemzés után van egy 700 oldalas anyag, amiben elég sok bizonyíték van, szerintem megmutatja, hogy mi történt abban az időszakban, amiről a bírság szól. Azt, hogy a bíró hogyan ítéli meg, hogy ez neki elég erős bizonyíték-e, most nem tudom megmondani. Annyit tudok mondani, hogy a Versenytanács a múlt évben 98 százalékban megnyerte a bírósági pereket” – fejtette ki Gyerkó László.
Amikor a konkrét bizonyítékokról próbáltuk faggatni, jelezte, ezekről egyelőre nem tud beszélni, csak azután hozhatja nyilvánosságra, hogy megszületnek a bírósági ítéletek. Hasonlóképpen nem árulhatta el azt sem, hogy összességében mekkora összeggel károsíthatták meg a bankok ügyfeleiket, arról pedig nincs tudomásuk, hogy amúgy hány ügyfél lehet érintett.
A hitelesek kártérítési pere kapcsán viszont elmondta, hogy
Megszólalt hétfőn a témában Bogdan Chirițoiu, a Versenytanács elnöke is. „Ez egyértelmű eset, amelyben nincs nagy kétség, és a bizonyítékok nyilvánvalóak” – jelentette ki sajtótájékoztatóján. A Versenytanács elnöke elmondta, hogy a hivatal vizsgálata „a bankok ROBOR-index megállapítási eljárással kapcsolatos magatartásának összességét” mutatja.
„Ez a ROBOR-megállapítási folyamat közös módszertanokat, magatartásformák összességét feltételezi. Ez nem kartell abban az értelemben, hogy egy este összejöttünk és megállapítottuk, hogy (a ROBOR – szerk. megj.) 7,5%.
Amikor fél óra van a mutatók megállapítására, a bankok láthatták, mit csinálnak egymás között” – nyilatkozta Bogdan Chirițoiu a Hotnews.ro szerint.
Amikor az újságírók arról faggatták, miként kommentálja, hogy az érintett bankok máris perrel fenyegetik, a Versenytanács elnöke így válaszolt: „a bírók kezében van a dolog. Végül a legfelsőbb bíróság fog dönteni. A múlt tapasztalatai alapján jó a sikerarányunk, a legfelsőbb bíróság előtt több mint 90 százalékos a sikerarányunk. Ez egyértelmű versenyjogi ügy, amelyben nincs nagy kétség, és a bizonyítékok nyilvánvalóak”.
Ahogy az várható volt, a bankok nem nyugszanak bele a Versenytanács döntésébe, amellyel összesen 3,73 milliárd lej (710 millió euró) bírságot szabott ki tíz pénzintézetre a versenyszabályok megsértése miatt.
A bankok elleni perekben jártas Gheorghe Piperea ügyvéd, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) európai parlamenti képviselője egyértelműen arra buzdítja a ROBOR-hoz kötött kamatozású hitelekkel rendelkező ügyfeleket, hogy pereljék be a bankokat. „Miután közzéteszik, a Versenytanács döntése azoknak a bírósági eljárásoknak szolgálhat alapul, amelyek során az ügyfelek visszakövetelik a bankoktól a kartellgyakorlat következtében túlfizetett kamatokat. Ez a 2018–2026 közötti időszakra vonatkozik.
– fejtette ki Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében Piperea, aki a gazdasági válság idején a bankok ellen tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt indított kollektív perekkel hívta fel magára a figyelmet.
Az ügyvéd-politikus megjegyezte egyúttal: nem számít, mennyi ideig tartanak a perek:
„Ebben a hatalmas ügyben azonban nem egyetlen bankról van szó, hanem kilencről, és nem csupán 23 millió euróról, hanem százszor nagyobb összegekről” – húzta alá.
Piperea mintegy utóiratként posztjában arra is ráirányította a figyelmet, hogy „az állam, vagyis mi, az adófizetők is, felfújt ROBOR-kamatot fizettünk a lejalapú állami hitelek után”. „De olyan kormányok mellett, mint Bolojané, Tomacé vagy Bolojan II., soha az életben nem lesznek az állam részéről a bankok ellen benyújtott keresetek. Egyszerűen azért, mert a szolga nem merészelhet a gazdája jólétére pályázni” – vélekedett az ellenzéki politikus.
Egy későbbi kiegészítésében – amire az Economica.net irányította rá a figyelmet – Gheorghe Piperea ugyanakkor meghatározta azoknak a károsultaknak a körét is, akik ilyen pert indíthatnak. „Károsultnak minősül mindenki, akinek 2022-től kezdve (sőt, akár 2018-tól is, mivel a vizsgálat egészen addig nyúlik vissza) ROBOR-alapú változó kamatozású szerződése volt” – írta az AUR EP-képviselője.
Jelezte: fogyasztókról, kereskedőkről, az államról és önkormányzatokról van szó.
Többek között a korábbi években megkötött Első otthon-szerződések törlesztőrészletét kötötték a ROBOR-hoz
Fotó: Pexels
Valószínűleg 50 ezer vállalkozás (beleértve az IMM Invest programban résztvevőket is) és néhány száz önkormányzat és közintézmény (például állami egyetemek…) szenvedett kárt” – részletezte az ügyvéd. „Ha a szerződéseket nem a bankok saját kezdeményezésére javítják ki, és nem fizetik ki sürgősen és önként a kártérítést, akkor több tízezer szerződésmódosítási eljárás és további több tízezer kártérítési eljárás indul majd” – szögezte le Piperea.
Piperea azt állítja amúgy, hogy
Ő maga úgy számol, hogy ha a kamat ezzel a 2–3 százalékkal csökkenne, akkor egy 2300–2400 lejes törlesztőrészletből már „csak” 1600 lej maradna, amit a hitelesnek havonta törlesztenie kellene.
Mint ismeretes, a Versenytanács összesen 3,73 milliárd lej (710 millió euró) bírságot szabott ki tíz bankra a versenyszabályok megsértése miatt, mivel a hatóság megállapítása szerint összehangolták magatartásukat a ROBOR referencia-kamatláb meghatározásának eljárása során. Ez a legnagyobb összegű bírság, amelyet a román versenyhatóság valaha kiszabott. A döntés a versenytörvény, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés megsértésére hivatkozik. A határozat az indoklás kézhezvételétől számított 30 napon belül bíróságon megtámadható.
A bírságokat a következőképpen osztották ki:
A mostani határozat ugyanakkor még nem végleges: a bankok megtámadhatják a döntést a bíróságon. A Versenytanács közlése szerint a pénzintézeteknek az indoklás kézhezvételétől számított 60 napon belül intézkedési terveket kell benyújtaniuk a kifogásolt gyakorlatok megszüntetésére.
A hatóság döntése viszont végrehajtható, a kiszabott bírságok pedig az állami költségvetés bevételét képezik. A bírságok behajtásáról az Országos Adóhatóság (ANAF) gondoskodik.
A Versenytanács összesen 3,73 milliárd lej (710 millió euró) bírságot szabott ki tíz bankra a versenyszabályok megsértése miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lezárult a 2026. évi APIA-támogatások igénylésére benyújtott kifizetési kérelmek kampánya, és a hatóságok közzétették az első hivatalos adatokat.
A magyar Wizz Air légitársaság az első európai fapados légitársaság, amely bevezeti az internethasználatot.
Idén májusban 4 679 826 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 2812-vel kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2784 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) hétfőn közzétett adataiból.
Ahogy az várható volt, a bankok nem nyugszanak bele a Versenytanács döntésébe, amellyel összesen 3,73 milliárd lej (710 millió euró) bírságot szabott ki tíz pénzintézetre a versenyszabályok megsértése miatt.
A Versenytanács összesen 3,73 milliárd lej (710 millió euró) bírságot szabott ki tíz bankra a versenyszabályok megsértése miatt.
Kedvezően véleményezte az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa Romániának az uniós helyreállítási mechanizmus (PNRR) keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelmét, így az ország rövidesen megkapja az ebben szereplő 2,62 milliárd eurót.
Nehéz helyzetbe került az európai mezőgazdaság, miután a közel-keleti és az ukrajnai háború következtében az egekbe szökött a műtrágya ára. Vincze Loránt EP-képviselő szerint az Európai Bizottság egyelőre nem találta meg a műtrágyaválságból kivezető utat.
Az idei első negyedévben a nyers adatok szerint 1,2 százalékkal csökkent Románia bruttó hazai terméke (GDP) a múlt év azonos időszakához képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A repce iránt mutatkozik jelenleg a legerősebb kereslet az olajosnövény-piacokon. A biodízelgyártás növekvő alapanyagigénye, az energiapiacok bizonytalansága és a szűkös globális készletek együttesen magas árszintre emelték a repce jegyzését.
Az elmúlt évek drágulásai radikálisan megváltoztatták számos romániai család költségvetését. Mutatjuk, hogy elemzők szerint mekkora jövedelemre lenne szükség ahhoz, hogy tisztességes életet élhessünk anélkül, hogy állandóan a pénz miatt kellene aggódni.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!