A gazdák számára elfogadhatatlan az uniós területalapú támogatás csökkentése
Fotó: Makkay József
Az Európai Bizottság teljesen átalakítaná az agrártámogatások rendszerét, ezzel szemben az EU magyar elnöksége arra törekszik, hogy az eddig bevált területalapú, és vidékfejlesztési támogatások főbb irányelvei továbbra is megmaradjanak. A támogatások folytonossága mellett szállt síkra Florin Barbu román mezőgazdasági miniszter is.
2024. október 27., 14:492024. október 27., 14:49
2024. október 27., 16:402024. október 27., 16:40
Európa-szerte viták övezik az Európai Bizottságnak a jövő uniós ciklusra szóló agrárstratégiai elképzeléseit. A hét derekán a Bukarestben zajló Európai Gazdák Kongresszusán Florin Barbu mezőgazdasági miniszter megkongatta a vészharangot azzal kapcsolatban, hogy a Közös Agrárpolitika két pillére, a közvetlen támogatás és a vidékfejlesztés veszélybe kerülhet.
Az uniós elképzelés szerint bizonyos területnagysághoz kötnék a területalapú támogatás folyósítását, amitől elsősorban a nagy gabonatermesztő farmok esnének el.
Ez az elképzelés az uniós elnökséget betöltő magyar kormányzat mezőgazdasági tárcavezetője, Nagy István számára is elfogadhatatlan, aki a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában úgy fogalmazott, hogy ,,aki kívül áll az agrárium területén, nem érti, miért fontos, hogy minden területért, amit megművelnek, a gazdák megkapják a támogatást. Sok olyan terület van ugyanis, amit támogatás nélkül, gazdasági alapon nem lenne értelme megművelni”. Megjegyezte: annak érdekében, hogy az élelmiszerárakat mérsékelni, megfizethetővé lehessen tenni, szükségesek a támogatások.
A tárcavezető a műsorban elmondta,
amelynek két tartópillére, a területalapú támogatás és a vidékfejlesztés garantálja, hogy Európában az élelmiszer-szuverenitás és a mindennapi kenyerünk biztosítva lesz a jövőben is.
Nagy István óriási sikerként értékelte, hogy az unió közös agrárpolitikájáról a magyar elnökség által felvázolt jövőképet 26 tagállam elfogadta. Azon dolgoznak, hogy decemberre megszülessen a teljes körű egyezség ebben a kérdésben, s akkor ,,olyan dokumentumot tesznek le az asztalra, amit az Európai Bizottság nem tud majd figyelmen kívül hagyni".
Nagy István szerint a baj akkor következik be, amikor megbomlik az egyensúly, olyan feladatokat címkéznek a támogatásokhoz, amelyek ,,elolvasztják" a gazdasági vagy versenyképességi részt. Ezek között említette a túlzott mértékű ellenőrzéseket ,,a termőföldtől az asztalig" vagy a ,,mérhetetlen zöld-ideológiai nyomást", ami befolyásolja az agrárium termelését, vagy azt a vádat, hogy az európai gazdák felelősek az éghajlatváltozásért.
A tárcavezető felhívta a figyelmet arra, hogy ,,minden gabonaszemre szükség van a világban", de az is látszik, ha megbolydul a gabonapiac, és felfordul az agrárium alapanyag-termelése, akkor ,,vannak országok, amelyek a gabonát fegyverként használják".
Nagy István felhívta a figyelmet a 2025. júniusi határidőre, amikor véget ér a szabadkereskedelmi egyezmény hatálya, s olyan kérdésekre kell választ adni, hogy az ukrán gabona vámmal, vagy anélkül érkezik-e, korlátozott, vagy korlátlan mennyiségben, illetve mi lesz a területalapú, az állatjóléti vagy a termeléshez kötött támogatásokkal – sorolta.
Az Európai Bizottság a közeljövőben gyökeresen átalakítaná az uniós agrártámogatási rendszert, elsősorban a területalapú támogatások összege és kedvezményezettjei változnának meg.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter csütörtökön, a Bukarestben zajló Európai Gazdák Kongresszusán népszavazást javasolt a mezőgazdasági termelők körében arról, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) 2027 után különváljon a többi európai alaptól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!