Hat évvel ezelőtti pillanatkép egy székelyföldi településről, ahol a gazdák aláírják a szerződést a támogatást nyújtó alapítvánnyal. Több évet kellett várni a folytatásra
Fotó: Gábos Albin
A magyar kormány által a 2010-es évek derekán meghirdetett Erdélyi Gazdaságfejlesztési Program keretében elsőként a Mezőségen, majd a székelyföldi megyékben pályázhattak a gazdák a 15 ezer eurós, de minimis típusú támogatásra. A 2020-as évek elején a program a partiumi megyékkel folytatódott volna, ezt azonban a román kormány megakadályozta. A több évnyi bizonytalanságot idén június utolsó napján felváltotta egy gyors pályázati kiírás 6 közép- és nyugat-erdélyi megye számára: a 2025. június 30-án meghirdetett regisztrációra este hét óráig 2500 gazda jelentkezett, akkor lezárták az online ablakot. A támogatás fejleményeiről Kozma Mónikát, a pályázatot lebonyolító marosvásárhelyi Pro Economica Alapítvány ügyvezetőjét kérdeztük.
2025. július 18., 19:182025. július 18., 19:18
2025. július 19., 11:152025. július 19., 11:15
Hosszú ideje nyitott kérdésként merült fel, hogy elindulhat-e a magyar kormány által támogatott partiumi vidékfejlesztési program, amelynek keretében – a székelyföldi és mezőségi gazdákhoz hasonlóan – a partiumi mezőgazdasági termelők is hozzájuthatnak 15 ezer eurós de minimis támogatáshoz. Mint ismert, az Erdélyi Gazdaságfejlesztési Program pályázati finanszírozásának partiumi kiterjesztését korábban román kormányzati akadályok hátráltatták: a támogatást kormányközi egyezséghez kötötték.
2023-ban a marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítvány vezetője, Kozma Mónika a Krónikának úgy nyilatkozott: „A Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programokra szánt forrás a 2023-as magyar állami költségvetésben is szerepel. A program elindításához viszont továbbra is szükség van román–magyar megállapodásra. Az ügyben zajlanak az egyeztetések.”
A magyar hatóságoknak azonban sem 2023-ban, sem 2024-ben nem sikerült megállapodni a program partiumi folytatásáról, így a nyugat-erdélyi gazdák számára lassan feledésbe merült a program lehetősége. Korábbi beszélgetésünkben Kozma Mónika elmondta: a partiumi megyék igényeit már korábban felmérték, és a partner gazdaszervezetek segítségével bármikor frissíthetők az adatok. „Ha zöld jelzést kapunk, rövid idő alatt meg lehet hirdetni a pályázatokat” – magyarázta 2023-ban a Krónikának az alapítvány vezetője.
Kozma Mónika, a Pro Economica alapítvány ügyvezetője szerint idén a falugazdászok munkájára alapoztak
Fotó: Haáz Vince
Úgy tűnik, a zöld jelzésre több mint két évet kellett várni, ám idén nyáron a pályázatot nem a korábban megszokott módon hirdették meg: a 2025. június 30-i dátummal közzétett felhívást a regisztrációra nem előzte meg hosszabb tájékoztatás.
ennek ellenére az alapítvány mérései szerint a nap folyamán több tízezren látogattak el a honlapra. A gazdák bejelentkezését sok helyen a hat érintett megyében (Arad, Bihar, Fehér, Kolozs, Máramaros, Szatmár és Szilágy) tevékenykedő falugazdászok segítették a Pro Agricultura Egyesület és a Partiumi Falugazdász Hálózat keretében.
Arra a kérdésünkre, hogy miért folyamodtak ilyen szűk körű tájékoztatáshoz, Kozma Mónika a Krónika megkeresésére így nyilatkozott: az elmúlt három évben legalább négyszer-ötször bejelentették, hogy a program indul, ám a román kormány tiltakozása miatt végül sosem valósult meg.
A június 30-án, hétfő reggel elindított regisztrációt este hét órakor már le kellett zárnunk, mivel egy nap alatt a rendelkezésünkre álló keretösszeg kétszeresére érkezett be jelentkezés” – mondta Kozma Mónika.
A regisztrációs időszak alatt 2500 gazda jelentkezett be online a hat erdélyi megyéből. Nekik 2025. július 31-ig van lehetőségük online formában benyújtani a pályázatot az alapítvány honlapján. Az elnyerhető maximális de minimis támogatás 75 ezer lej, amelynek 25 százalékát a gazdának önrészként kell biztosítania.
A Pro Economica honlapján található tájékoztató szerint a támogatásból a gazdák mezőgazdasági erőgépeket, kapcsolható mezőgazdasági eszközöket, különféle berendezéseket, valamint háztáji és kisgazdaságokban használt gépeket és mezőgazdasági tevékenységet kiegészítő eszközöket vásárolhatnak.
Az idei kiírás azokat az erdélyi megyéket és térségeket érinti, ahol korábban nem lehetett pályázni a magyarországi fejlesztési program keretében. A kiírás pontosan felsorolja a hat megye azon településeit, amelyek mezőgazdasági termelői jogosultak a támogatásra. A marosvásárhelyi alapítvány rendelkezésére álló 6 milliárd forint mintegy 1100 gazda de minimis támogatását fedezi.
A korábbi székelyföldi és mezőségi de minimis támogatásokhoz képest két lényeges eltérés van az idei kiírásban:
egyrészt a támogatásból nem lehet élő állatot vásárolni,
másrészt az elszámolás utófinanszírozási rendszerben történik.
Kozma Mónika ezt az új romániai e-számlázási rendszerrel indokolta: a gazdáknak saját forrásból kell megvásárolniuk a pályázatban szereplő mezőgazdasági gépet vagy berendezést, amelyet az alapítvány utólag térít meg.
A sikeres pályázók számára több pénzügyi szervezet – köztük az egész Erdélyben tevékenykedő háromszéki LÁM Alapítvány – jelezte: mikrohitel formájában megelőlegezik a szükséges összeget a gazdáknak.
A román és a magyar kormány megállapodásától függ, hogy a marosvásárhelyi Pro Economica Alapítvány mikor indíthatja útjára a Bihar, Szatmár és Szilágy megyében meghirdetésre kerülő gazdaságfejlesztési pályázatait. Kozma Mónika, az alapítvány ügyvezető igazgatója az előkészületekről, ille
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!