Hat évvel ezelőtti pillanatkép egy székelyföldi településről, ahol a gazdák aláírják a szerződést a támogatást nyújtó alapítvánnyal. Több évet kellett várni a folytatásra
Fotó: Gábos Albin
A magyar kormány által a 2010-es évek derekán meghirdetett Erdélyi Gazdaságfejlesztési Program keretében elsőként a Mezőségen, majd a székelyföldi megyékben pályázhattak a gazdák a 15 ezer eurós, de minimis típusú támogatásra. A 2020-as évek elején a program a partiumi megyékkel folytatódott volna, ezt azonban a román kormány megakadályozta. A több évnyi bizonytalanságot idén június utolsó napján felváltotta egy gyors pályázati kiírás 6 közép- és nyugat-erdélyi megye számára: a 2025. június 30-án meghirdetett regisztrációra este hét óráig 2500 gazda jelentkezett, akkor lezárták az online ablakot. A támogatás fejleményeiről Kozma Mónikát, a pályázatot lebonyolító marosvásárhelyi Pro Economica Alapítvány ügyvezetőjét kérdeztük.
2025. július 18., 19:182025. július 18., 19:18
2025. július 19., 11:152025. július 19., 11:15
Hosszú ideje nyitott kérdésként merült fel, hogy elindulhat-e a magyar kormány által támogatott partiumi vidékfejlesztési program, amelynek keretében – a székelyföldi és mezőségi gazdákhoz hasonlóan – a partiumi mezőgazdasági termelők is hozzájuthatnak 15 ezer eurós de minimis támogatáshoz. Mint ismert, az Erdélyi Gazdaságfejlesztési Program pályázati finanszírozásának partiumi kiterjesztését korábban román kormányzati akadályok hátráltatták: a támogatást kormányközi egyezséghez kötötték.
2023-ban a marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítvány vezetője, Kozma Mónika a Krónikának úgy nyilatkozott: „A Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programokra szánt forrás a 2023-as magyar állami költségvetésben is szerepel. A program elindításához viszont továbbra is szükség van román–magyar megállapodásra. Az ügyben zajlanak az egyeztetések.”
A magyar hatóságoknak azonban sem 2023-ban, sem 2024-ben nem sikerült megállapodni a program partiumi folytatásáról, így a nyugat-erdélyi gazdák számára lassan feledésbe merült a program lehetősége. Korábbi beszélgetésünkben Kozma Mónika elmondta: a partiumi megyék igényeit már korábban felmérték, és a partner gazdaszervezetek segítségével bármikor frissíthetők az adatok. „Ha zöld jelzést kapunk, rövid idő alatt meg lehet hirdetni a pályázatokat” – magyarázta 2023-ban a Krónikának az alapítvány vezetője.
Kozma Mónika, a Pro Economica alapítvány ügyvezetője szerint idén a falugazdászok munkájára alapoztak
Fotó: Haáz Vince
Úgy tűnik, a zöld jelzésre több mint két évet kellett várni, ám idén nyáron a pályázatot nem a korábban megszokott módon hirdették meg: a 2025. június 30-i dátummal közzétett felhívást a regisztrációra nem előzte meg hosszabb tájékoztatás.
ennek ellenére az alapítvány mérései szerint a nap folyamán több tízezren látogattak el a honlapra. A gazdák bejelentkezését sok helyen a hat érintett megyében (Arad, Bihar, Fehér, Kolozs, Máramaros, Szatmár és Szilágy) tevékenykedő falugazdászok segítették a Pro Agricultura Egyesület és a Partiumi Falugazdász Hálózat keretében.
Arra a kérdésünkre, hogy miért folyamodtak ilyen szűk körű tájékoztatáshoz, Kozma Mónika a Krónika megkeresésére így nyilatkozott: az elmúlt három évben legalább négyszer-ötször bejelentették, hogy a program indul, ám a román kormány tiltakozása miatt végül sosem valósult meg.
A június 30-án, hétfő reggel elindított regisztrációt este hét órakor már le kellett zárnunk, mivel egy nap alatt a rendelkezésünkre álló keretösszeg kétszeresére érkezett be jelentkezés” – mondta Kozma Mónika.
A regisztrációs időszak alatt 2500 gazda jelentkezett be online a hat erdélyi megyéből. Nekik 2025. július 31-ig van lehetőségük online formában benyújtani a pályázatot az alapítvány honlapján. Az elnyerhető maximális de minimis támogatás 75 ezer lej, amelynek 25 százalékát a gazdának önrészként kell biztosítania.
A Pro Economica honlapján található tájékoztató szerint a támogatásból a gazdák mezőgazdasági erőgépeket, kapcsolható mezőgazdasági eszközöket, különféle berendezéseket, valamint háztáji és kisgazdaságokban használt gépeket és mezőgazdasági tevékenységet kiegészítő eszközöket vásárolhatnak.
Az idei kiírás azokat az erdélyi megyéket és térségeket érinti, ahol korábban nem lehetett pályázni a magyarországi fejlesztési program keretében. A kiírás pontosan felsorolja a hat megye azon településeit, amelyek mezőgazdasági termelői jogosultak a támogatásra. A marosvásárhelyi alapítvány rendelkezésére álló 6 milliárd forint mintegy 1100 gazda de minimis támogatását fedezi.
A korábbi székelyföldi és mezőségi de minimis támogatásokhoz képest két lényeges eltérés van az idei kiírásban:
egyrészt a támogatásból nem lehet élő állatot vásárolni,
másrészt az elszámolás utófinanszírozási rendszerben történik.
Kozma Mónika ezt az új romániai e-számlázási rendszerrel indokolta: a gazdáknak saját forrásból kell megvásárolniuk a pályázatban szereplő mezőgazdasági gépet vagy berendezést, amelyet az alapítvány utólag térít meg.
A sikeres pályázók számára több pénzügyi szervezet – köztük az egész Erdélyben tevékenykedő háromszéki LÁM Alapítvány – jelezte: mikrohitel formájában megelőlegezik a szükséges összeget a gazdáknak.
A román és a magyar kormány megállapodásától függ, hogy a marosvásárhelyi Pro Economica Alapítvány mikor indíthatja útjára a Bihar, Szatmár és Szilágy megyében meghirdetésre kerülő gazdaságfejlesztési pályázatait. Kozma Mónika, az alapítvány ügyvezető igazgatója az előkészületekről, ille
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!