Tusnádfürdő egyedi módon próbálja kezelni a medveproblémát
Fotó: Beliczay László
Öt évvel ezelőtt még átlagosan tizenöt medve fordult meg nap mint nap Tusnádfürdőn, sokszor a település utcáin bóklászva. A helyi lakosok biztonságot követeltek, a városvezetés és a szakemberek pedig nem a medvék eltávolításában, hanem a konfliktusok megelőzésében keresték a megoldást. Tusnádfürdőn ebből nőtte ki magát a TusnadEcoBear program, amelyet ma már nemzetközi érdeklődés övez.
2026. június 06., 08:382026. június 06., 08:38
Tusnádfürdő neve hosszú éveken át szinte egybeforrt a medveproblémával. A kis fürdővárosban nem volt ritka, hogy a nagyvadak nappal is megjelentek az utcákon, a helyiek pedig gyakran találkoztak velük lakóházak, panziók vagy közterületek közelében. A helyzet azonban az elmúlt években jelentősen megváltozott. Ennek hátteréről, a TusnadEcoBear kezdeményezés létrejöttéről, valamint a Bear Smart, vagyis medveokos közösség koncepciójáról beszélt a Krónikának Imecs István biológus, a Project Bag Egyesület alelnöke, a program kezdeményezője.
A történet gyökerei 2021-ig nyúlnak vissza. A 2020-as önkormányzati választásokat a járványhelyzet miatt később tartották meg, így az új városvezetés 2020 őszén kezdhette meg munkáját. Imecs István szerint fontos szerepe volt annak, hogy az új polgármester már a kampány során jelezte:
2021 februárjában létrejött egy olyan munkacsoport, amely a mai napig működik. Az első időszakban gyakori találkozókra volt szükség, hiszen a városnak rendkívül súlyos helyzettel kellett szembenéznie. A munkacsoportba minden olyan szereplőt meghívtak, aki valamilyen formában érintett volt a kérdésben: helyi és országos intézmények képviselőit, természetvédőket, kutatókat, civil szervezeteket, minisztériumi szakembereket. Imecs szerint előfordult, hogy az akkori környezetvédelmi miniszter, Tánczos Barna is részt vett az egyeztetéseken.
A résztvevők ezért abból indultak ki, hogy azokat a lépéseket kell megtenniük, amelyekhez rendelkeznek erőforrással, illetve amelyekhez támogatást tudnak szerezni.
A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy 2021 júliusában a helyiek csendes felvonulást szerveztek a település főutcáján. A járványhelyzet ellenére külön engedélyt kaptak a demonstrációra.
Tusnádfürdő lakosai évekkel ezelőtt tüntetésen követeltek biztonságot, és azt, hogy a medvék ne a település utcáin, hanem természetes élőhelyükön mozogjanak
Fotó: Pinti Attila
Imecs István szerint a megmozdulás üzenete egyértelmű volt: a lakók biztonságot szerettek volna, és azt, hogy a medvék ne a település utcáin, hanem természetes élőhelyükön mozogjanak.
„Mindenki tudja, hogy a medve része ennek a tájnak, része a helyi identitásnak és a turizmusnak is. A kérdés nem az volt, hogy legyenek-e medvék, hanem az, hogy legyen biztonság a településen” – fogalmazott.
Ebből a felismerésből indult ki később a TusnadEcoBear program is, amelynek célja nem a nagyvadak eltüntetése, hanem az ember és a medve közötti konfliktusok számának csökkentése lett.
Miközben a munkacsoport az azonnali problémák kezelésével foglalkozott, Imecs István civil szervezeti oldalról azon kezdett dolgozni, hogy a kommunikációval, oktatással és szemléletformálással kapcsolatos feladatokat egy átfogó programba szervezze.
A program négy fő pillérre épül.
Az első egy látogató- és oktatóközpont létrehozása volt, amely a tusnádfürdői wellnessközpont épületében kapott helyet. A 20–25 fős befogadóképességű tér egyszerre szolgál kiállítóhelyként, oktatási központként és információs pontként.
A medvék nemcsak kiadást jelentenek, bevételi forrásként is lehet rájuk tekinteni
Fotó: Beliczay László
A cél nem pusztán az volt, hogy a látogatók általános információkat kapjanak a medvékről vagy a megelőzés lehetőségeiről. A szervezők olyan helyspecifikus tartalmat állítottak össze, amely bemutatja Tusnádfürdő történetét, a medve szerepét a helyi turizmusban már az 1950-es, 1960-as évektől kezdődően, valamint azt a munkát, amelyet a város az elmúlt években végzett a konfliktusok csökkentése érdekében.
Tavaly pedig elkészült a mobil változata is: a kiállítás tartalmát hordozható formában csomagolták össze, így ma már iskolákba, rendezvényekre és különböző közösségi eseményekre is el tudják vinni. Egy-egy alkalommal akár ötven fős csoportokat is fogadnak, a mobil látogatóterem pedig tavaly óta mintegy 1200 emberhez jutott el.
A második pillér egy mobiltelefonos alkalmazás fejlesztése volt. Ennek eredeti célja az volt, hogy a helyiek és a turisták jelezhessék, ha medvét, medvenyomot vagy kárt észlelnek. Az alkalmazás segítségével az intervenciós csapat gyorsabban reagálhatott a problémás helyzetekre.
Jelenleg olyan oktatási eszközzé fejlesztik tovább, amely terepi adatgyűjtésre és elemzésre használható. A tervek szerint diákok és egyetemisták természetvédelmi gyakorlatok során használhatják majd a rendszert, adatokat gyűjthetnek, azokat feldolgozhatják és elemezhetik.
Óriási medveszobrot állítanak Tusnádfürdőn, Szőke Gábor Miklós szobrászművész 3,5 méter magas alkotását jövő héten avatják fel – tájékoztatta az MTI-t pénteken Varga Attila, a szoborállítást kezdeményező tusnádfürdői Szent Kristóf Panzió tulajdonosa.
Tusnádfürdő egyébként rendszeresen fogad egyetemi csoportokat. Június végén például a csíkszeredai Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem hallgatói töltenek egy hetet a településen különböző felmérések elvégzésével.
A program harmadik pillérét a tematikus fesztivál jelenti. A kétnapos rendezvény célja, hogy nagy létszámú diákcsoportokat szólítson meg, és játékos, ugyanakkor tudományosan megalapozott módon ismertesse meg velük a természetvédelem és az ember–medve kapcsolat kérdéseit.
A programban
A tavalyi rendezvényen több mint ötszáz résztvevő vett részt Hargita és Kovászna megye különböző iskoláiból. A szervezők ugyanakkor nem elégednek meg azzal, hogy megtartják a programokat. Imecs szerint az egyik legfontosabb sajátosságuk, hogy az oktatási tevékenységek hatását is mérik. Kérdőívek segítségével vizsgálják a résztvevők tudásszintjének változását, a közösségi szerepvállalás iránti nyitottságot, valamint azt is, hogy milyen attitűdváltozás következik be a programokat követően. Az eredményeket statisztikai módszerekkel elemzik.
A negyedik pillér a tudományos konferencia, amely az elmúlt években nemzetközi eseménnyé nőtte ki magát. A kezdeti cél az volt, hogy a város tapasztalatait minél szélesebb körben megosszák, új szakmai kapcsolatokat építsenek, és olyan kutatókat, szakembereket vonjanak be, akik más országokban is foglalkoznak a nagyragadozók kérdésével.
Az eredmények minden várakozást felülmúltak.
A jelenlévők között kutatók, természetvédelmi szakemberek, állami intézmények képviselői és civil szervezetek munkatársai is megtalálhatók.
A biológus szerint ugyanakkor érdekes ellentmondás figyelhető meg: miközben olyan országokból is jelentős az érdeklődés, ahol egyáltalán nincs barnamedve-állomány, a szűkebb régióból viszonylag kevesen vesznek részt az eseményen. Idén októberben már az ötödik konferenciát és az ötödik fesztivált szervezik meg.
A TusnadEcoBear program szorosan kapcsolódik az úgynevezett Bear Smart, vagyis medveokos közösség koncepciójához.
A biológus szerint a fogalom lényege nem egyetlen intézkedésben rejlik, hanem abban, hogy egy közösség egyszerre több területen is tudatosan cselekszik.
A gyakorlatban Tusnádfürdőn gyümölcsfákat távolítottak el problémás helyszínekről, javították a közterületek karbantartását, medvebiztos hulladéktárolókat helyeztek ki, és intenzív kommunikációs kampányokat folytattak.
Néhány éve még átlagosan tizenöt medve fordult meg rendszeresen Tusnádfürdőn, sokszor a település utcáin bóklászva
Fotó: Beliczay László
„Ha hozzáférhetővé tesszük a hulladékot, ha etetjük a medvéket, ha biztonságosnak érzik a környezetet, akkor be fognak jönni. Ez egy lehetőségeket kihasználó állat. Nem kell ezt túlbonyolítani” – fogalmazott.
Imecs István szerint az ember és a medve együttéléséről szóló vitákban gyakran félreértik az alapfogalmakat is. Úgy véli, az „együttélés” magyarul félrevezető lehet, mert sokan közvetlen kapcsolatként értelmezik. A természetvédelemben azonban azt jelenti, hogy ember és medve ugyanabban a tájban létezik, miközben az egymással kapcsolatos konfliktusok száma mindkét fél számára elfogadható szint alatt marad. Ezt nevezi a szakember a közösség toleranciaszintjének.
– fogalmazott.
A biológus szerint Tusnádfürdő esetében ez a cél mára teljesült: a konfliktusok száma a lakosság által elfogadható szint alá csökkent, ugyanakkor a rendszer fenntartása folyamatos munkát igényel.
Mint mondta, Tusnádfürdőn az intervenciós csapat vezetője a polgármester, aki az elmúlt években több mint ötszáz beavatkozásban vett részt. „Ez éjszakákat, hétvégéket, családtól elvett időt jelent. A közösség viszont látja, hogy a vezetője ott van a terepen, miközben ők biztonságban alszanak” – fogalmazott.
Ugyanilyen fontosnak tartja a szakemberek, különösen az állatorvosok jelenlétét. Szerinte nélkülük ma már nem működhet megfelelő intervenciós rendszer, hiszen az altatások, jelölések és különböző beavatkozások kulcsszereplői.
Bár Tusnádfürdő példáját egyre gyakrabban emlegetik, közvetlen megkeresésből meglepően kevés érkezik.
Pedig a támogatás elsősorban nem pénzügyi jellegű lenne, hanem szakmai. A tusnádfürdői csapat kapcsolatokat, szakértői hálózatot, szolgáltatókat és bevált gyakorlatokat tud ajánlani azoknak a településeknek, amelyek változtatni szeretnének.
Ismét medve pusztított egy zabolai portán, néhány nappal korábban pedig egy anyamedve az iskola udvarára is bejutott. A medvetámadásokról a község polgármesterét és Kovászna megye prefektusát kérdezte a Krónika.
A szakember ugyanakkor hangsúlyozta: nincsenek univerzális receptek. Minden közösségnek a saját földrajzi, társadalmi és gazdasági adottságaihoz kell igazítania a megoldásokat.
A rendszer fenntartása ugyan pénzbe kerül, de a biológus szerint nem feltétlenül elérhetetlen összegekről van szó. Néhány tízezer euróból már jó eredmények fenntarthatók, bár egyes fejlesztések – például a teljes hulladékgazdálkodás átalakítása vagy a GPS-nyakörves monitorozás – jóval nagyobb költséget jelenthetnek.
A tudományos konferencia például egyetlen alkalommal mintegy ötvenezer eurónyi forgalmat generál a város és a környék szolgáltatói számára, miközben a természetturizmus és a település ismertsége is jelentős gazdasági értéket képvisel. „A medve sokat adhat egy közösségnek. Csak ezt ritkán mérjük pontosan. Többnyire arról beszélünk, mennyibe kerül, arról kevésbé, hogy mennyi értéket teremt” – összegzett Imecs István.
A TusnadEcoBear program mögött nem egyetlen nagy beruházás vagy központi finanszírozás áll. Imecs István szerint az elmúlt évek eredményei számos kisebb fejlesztésből, pályázatból és helyi kezdeményezésből épültek fel. Mint mondta, a teljes tevékenység több mint fele pályázati forrásokra támaszkodik. Az intervenciós csapat működtetésén kívül gyakorlatilag nincs állami támogatás, ezért a fejlesztések nagy része pályázatokból, illetve az önkormányzat saját hozzájárulásából valósul meg.
Arra a kérdésre, hogy miért nem terjed gyorsabban a modell más, medveproblémákkal küzdő településeken, a szakember szerint nehéz egyértelmű választ adni. Úgy véli, szerepet játszhatnak politikai és emberi tényezők is. Felvetette például, hogy egy polgármester nem feltétlenül szeret egy másik polgármestertől tanácsot kérni, emellett pártpolitikai szempontok és helyi érdekek is befolyásolhatják a döntéseket.
„Nem igaz, hogy nem lehet átvenni. Egyáltalán nem igaz, hogy nem lehet átvenni” – fogalmazott. Szerinte minden közösség meg tudja magyarázni, hogy az adott megoldások miért nem működnének nála, de ettől még érdemes lenne megvizsgálni, mely elemek alkalmazhatók a helyi körülmények között.
Az elmúlt évek országos vitáiban a medvekérdés szinte kizárólag a kilövési kvóták körül forgott. Imecs István szerint eközben aránytalanul kevés figyelem jut a megelőzésre, az intervenciós rendszerekre és a települési alkalmazkodásra. Úgy látja, sokan hajlamosak azt hinni, hogy a problémát önmagában a kilövések növelése megoldhatja.
– fogalmazott.
Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy senki nem vállalja annak felelősségét, hogy a kilövések következtében megszűnnek a konfliktusok.
Azt is problémának tartja, hogy miközben a közbeszéd rendszeresen a vadászati kvótákról szól, jóval kevesebben teszik fel azt a kérdést, hogy az önkormányzatok miért nem élnek a már évek óta rendelkezésre álló lehetőségekkel.
„2021 júliusa óta létezik a lehetőség intervenciós csapatok működtetésére. Ahol ez nincs, ott azt kellene megkérdezni, hogy miért nincs. Ne azt kérdezzük, hogy a vadászok miért nem lőhetnek medvéket az erdőben, hanem azt, hogy az adott település miért nem használja ki azokat az eszközöket, amelyek már most rendelkezésére állnak”– mondta.
A technológia és a tudományos módszerek alkalmazása a tusnádfürdői program egyik fontos eleme.
Medvebiztos szemeteskuka
Fotó: Haáz Vince
Az elmúlt években több medvét GPS-nyakörvvel láttak el, ami lehetővé teszi az állatok mozgásának és útvonalainak nyomon követését. A településen medvebiztos hulladéktárolókat szereltek fel, az intervenciós csapat pedig olyan eszközöket is használ, amelyek nem minden hasonló egység felszerelésében találhatók meg.
– mondta.
A szakember ugyanakkor nem elsősorban ezekben látja az újítást, hanem abban, hogy a döntéseket egyre inkább adatokra és tudományos elemzésekre alapozzák. Imecs szerint folyamatosan figyelik a külföldi tapasztalatokat és szakmai eredményeket is.
„Mi soha nem gondolkodunk azon, hogy megoldottuk-e a problémát. Ilyen nincs” – fogalmazott.
Mint mondta, Tusnádfürdő továbbra is az erdő közepén fekszik, ezért mindig fennáll annak a lehetősége, hogy medvék jelennek meg a település közelében, vagy akár konfliktushelyzet alakul ki. Turisták érkezhetnek, akik nem tartják be az ajánlásokat, és olyan események is történhetnek, amelyekre nem lehet teljes bizonyossággal felkészülni.
Éppen ezért a cél nem az, hogy soha többé ne jelenjen meg medve a városban.
Elmondása szerint az első két-három év a rendszer kiépítéséről szólt, ezt követően pedig elsősorban a fenntartás vált feladattá. Az elmúlt időszakban már nem nagyon volt mit tovább csökkenteni, ugyanakkor a kialakított állapotot folyamatos munkával fenn kell tartani.
„Mindig készenlétben vagyunk. A figyelmünk nem lankad, állandó a jelenlét és az ezzel kapcsolatos gondolkodás. Ennek köszönhetően nagyon gyorsan tudunk reagálni és nagyon gyorsan sikerül elhárítani a medve jelenlétét” – szögezte le.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Borítékolható az ádáz politikai küzdelem Magyarországon az áprilisi választásokat kétharmados többséggel megnyert Tisza Párt és az ellenzékbe került Fidesz között, ebből a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor hallgatósága is kapott ízelítőt.
Folytonosságot, kiszámíthatóságot és nemzetpolitikai konszenzust sürgettek a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében pénteken megrendezett nemzetpolitikai kerekasztal résztvevői.
Felzúdulást keltett a soviniszta, magyarellenes román körökben, hogy Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere jelezte: nem kívánja engedélyezni Mihai Tîrnoveanu megmozdulását, amelyet péntek délutánra tervez a háromszéki városban.
Megérkezett Erdélybe Orbán Viktor volt miniszterelnök, aki szombaton megtartja szokás szerinti előadását a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (avagy Tusványos) színpadán.
Újabb lakhatási és felzárkóztatási programmal segítenék a Kolozsvár melletti nyomortelepeken, mélyszegénységben élő családokat. A kezdeményezés kapcsán többen is kifogásolták, hogy a kedvezményezettek a város különböző lakónegyedeibe költözhetnek.
Az eurózónához csatlakozás esélyt teremthet, de önmagában nem biztosít garanciát a jólét növekedésére – hangoztatta Banai Péter Benő, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke csütörtökön Tusnádfürdőn.
Több mint 70 százalékos előrehaladás tapasztalható a korszerűsítési és villamosítási munkálatok terén a Kolozsvárt Nagyváraddal összekötő vasútvonal Kolozs megyei szakaszai közül kettőn, a harmadikon azonban jelentős a lemaradás.
Két rablással gyanúsított férfi került rekordidő alatt rendőrkézre, miután szerda hajnalban kiraboltak egy nagyváradi férfit a város egyik nonstop üzlete előtt.
Az Európai Bizottság közbelépését, és többek között a Nagyvárdnak járó európai uniós források befagyasztását kéri több civil szervezet egy, a uniós testületnek címzett levélben, miután a város önkormányzata idén sem engedélyezi a Pride-felvonulást.
Az uniós szabályozás, a közösségi akarat, valamint a többségi hozzáállás fontosságát emelték ki a résztvevők csütörtökön a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Kárpát-medencei magyar autonómiatörekvésekről rendezett pódiumbeszélgetésén.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás